Cím nélkül
Rosetta 2005.05.25. 17:38
Igéző volt ez a mai délután:
Nyárenyhe és őszédes.
Sokáig olvastam a temetőkertben.
Csodaszép hely,ahová mindig vad,édes illatokat sodornak a kóbor szelek.
És olyan békés nyugalmat árasztanak körülöttem a régi sírok:
Szürkés páfrányokkal tarkított zöld halmok.
Szeretem a régi,homokkő sírköveket,
Főleg egy ismeretlen nőét
Az "Itt maradok" felirattal.
Egyre nehezebben olvasható,
Mert benőtte az apró zuzmó,
És a felügyelő feladta már,hogy lekaparja.
Egy napon majd nem marad más belőle,
Csupán egy zöld,piros és ezüst maszat
Az ódon vörös kövön...
|