Cím nélkül
Rosetta 2005.05.25. 17:42
A változatosság kedvéért, bár ezek a művek, mind ugyanazt a hangulatot idézik elő nekem én mégsem unom meg soha...
Vége volt a nyárnak.
Csodálatos nyaram volt.
Megmerítkeztem az egyszerű örömök boldogságában,
A hajnalok üde frissességében,
A déli napfény szemkápráztató ragyogásában,
És a gondtalan éjszakák hosszú,bíbor békéjében.
Nekem daloltak a madarak,
Engem fürdetett a zöldellő mezőkre hulló ezüst zápor,
A fák és a virágzó mezők fölött kavargó vihar,nekem susogtak a falevelek.
Testvérem lett a szél,a sok égi csillag,a könyvek,a mesék és a lobogó őszi tűz.
Gazdaggá tett az elillanó,dús nyári hónapok emléke.
És előttünk volt még a tavasz álma.
A tavaszról jó álmodni,
Mert bizonyos,hogy eljön,
És ha nem olyan lesz,amilyennek megálmodtuk,
Akkor végtelenül szebb lesz...
|