Eugén herceg már 1697 júliusától Bácskában tartózkodott és rögtön hozzálátott Pétervárad és Szeged megerősítéséhez. Musztafa szultán ekkor már átkelt a Dunán Pancsovánál, és katonaságának egy részét Titel felé irányította, hogy a katonaság oldalról is védve legyen. A serege nagyobb részével pedig maga kelt útra Erdély ellen. Eugén herceg ekkor leválassza a katonaság egy részét, és Titel védelmével bízza meg őket, ő maga pedig gyorsan észak felé indul, hogy Erdélyben egyesüljön az osztrák sereggel. Titelnél a katonaság soraiban volt Monasterlija is kb.1000 gyalogossal és 700 lovassal. Ennek ellenére a törökök szétverik a császári katonaságot Titelnél. Amikor már úgy tűnt, hogy lecsapnak Péterváradra is, Eugén herceg a Tisza felől a Dunáig vonul, hogy Pétervárad közelében legyen. A szultán tudomást szerzett ezekről a mozgolódásokról és gondolván, hogy nagyobb nehézségek nélkül át tud majd kelni a Tiszán, Kovilj irányából Szeged felé indul és Zenta közelében megkezdi a seregátvonást Bánátba. Sava Tekelija nagyapja, Jovan Popovic Tekelija százados Eugén herceg hadiszállására siet, Szenttamásra, és értesíti, hogy a szultán megkezdte az átkelést a Tiszán. Ekkor Eugén herceg nyílsebesen Zenta felé indul és szeptember 11 - én megtámadja és megsemmisíti a török hadsereg egy részét, amely még nem kelt át. Az elesettek között volt a nagyvezír, pár pasa és a szandzsák-bég. A szultán Temesvár irányába szökött. Így ér véget az utolsó török hadjárat Bácskában.