2000. 03. 06.   III. PROJEKT Magyarország élőhelyei   Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása.   Emlős ragadozók országos monitorozása kérdőíves felmérés segítségével   Szemethy László és Heltai Miklós Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék   Általános célkitűzések   Hazánk faunája emlős ragadozókban gazdag. Ugyanakkor e fajok kutatottsága nemzetközi összehasonlításban is szegényes, így a fajcsoporttal kapcsolatos számos probléma tisztázatlan. Rendszeres országos felmérések hiányában a fajok elterjedése, sűrűsége, populációs változásai nagyrészt ismeretlenek. Különösen baj ez azért, mert •                     a természetes és agrárművelés alatt álló élőhelyeken bekövetkező nagyléptékű változások (a mezőgazdaság szerkezetváltása, a parlagoltatás, az erdősültség növekedése, az ökológiai folyosók kialakulása stb) ragadozókra gyakorolt hatásai nem mérhetők; •                     az emlős ragadozók többsége veszélyeztetett, védett, a védelem eredményessége nem ellenőrizhető; •                     néhány faj (borz, nyuszt) létszámnövekedése, terjeszkedése miatt megfogalmazódott  a védelem részleges feloldásának igénye, ám ebben az esetben is elengedhetetlen a vadászat hatásainak nyomon követése, erre a vadgazdálkodási jelentések adatai nem elégségesek; •                     a ragadozó fajok okozzák a legtöbb humán konfliktust, gazdasági kárt, ezért az illegális vadászat e fajokat érinti leginkább; •                     ugyanakkor a ragadozó emlősfajok a „karizmatikus megafauna” tagjaiként a laikus közvélemény számára is érdekesek, így „PR” értékük is magas; •                     kevéssé ismertek az együttélő ragadozók interakciói az így kialakult populációs egyensúlyok, különösen érdekes ez jelenleg, amikor a veszettség elleni immunizálási program hatására a veszettség, mint populáció szabályozó tényező a különböző fogékonyság miatt várhatóan különböző mértékben fogja befolyásolni e fajok dinamikáját; •                     a hiúz, a farkas és az aranysakál visszatelepülése kívánatos, ugyanakkor feltételezett károkozása miatt a számos vadgazdálkodó ellenállásába ütközik. A visszatelepülés folyamatának nyomon követése és a valós károkozás felmérése hozzásegíthet e konfliktusok megoldásához. •                     betelepülő invazív fajok (mosómedve, nyestkutya) megjelenése, elterjedése nemkívánatos problémákat okozhat. Terjeszkedésük ismerete lehet az alap a kezelés megtervezéséhez. •                     a vadászható fajok esetében a vadgazdálkodási jelentések csak a teríték adatait tartalmazzák, amelyekből a tényleges populációs folyamatokra csak nagyon korlátozott megbízhatósággal lehet következtetni.   Irodalom   Filion, F.L. 1980. Human Surveys. In Wildlife Management Techniques Manual. The Wildlife Society, Washington. 441-455 p. Szemethy, L. 1989. A vadmacska és a borz elterjedése és állománysűrűsége Magyarországon.             Vadbiológia 89/3. 163-168. pp.           Szemethy, L. és Heltai, M. 1996. Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia 5. 1-17.pp.   Emlős ragadozók országos monitorozása kérdőíves felmérés segítségével   1. Kérdések   Emlős ragadozók monitorozásának célja: •                     egy egységes, könnyen kezelhető, aktualizálható, földrajzi információs rendszerbe integrált országos adatbázis létrehozása az érintett fajok elterjedéséről, lehetőség szerint populáció nagyságáról ill. ezek dinamikájáról; •                     a kapott adatok térképi megjelenítése; •                     az elterjedés 10 x 10 km-es UTM térképen való összegzése.     Az emlős ragadozók monitorozása az I. (Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése, pl. hermelin, vadmacska), a IV. (Invázív fajok, pl. mosómedve) ill. a monitorozás helyének megfelelő élőhelytípus (pl. V. erdőrezervátumok) projektjéhez kapcsolódik.   2.Mintavételi helyek   A kérdőívek szétküldése az ország teljes lefedettségét biztosítaná, a válaszadás 30%-os valószínűsége ezt azonban nem teszi lehetővé. A válaszadás évenkénti változó lefedettsége nehezíti az adatok felhasználhatóságát. Az adatszolgáltatást bizonyos stimulációval (az adatszolgáltató nyilvános adatbázisban való megjelentetése stb.) javítani szükséges.   3. Mintavételi gyakoriság   A kérdőíves felmérést évente, tavasszal kell elvégezni, ugyanis •                     a kérdéses fajok nyomai legjobban a télen találhatók meg; •                     az őszi-téli vadászatok miatt a területek bejárása ilyenkor a legintenzívebb, ezért a válaszadók ilyenkor rendelkeznek a legtöbb információval; •                     a válaszok a téli törzsállományra fognak vonatkozni.   4. Mintavételi módszerek   4.1. A kérdőíves felmérés   Ez a módszer egyrészt viszonylag egyszerűen, nagy mennyiségű adat gyűjtését teszi lehetővé, másrészt más országos felmérés (pl. line transect, jelölés-visszafogás) alkalmazása a célzott fajok teljes körében gyakorlatilag lehetetlen. A kérdőíves felmérés elvégzésének több lehetősége is van. Ezek közül a személyes kikérdezést túlságos időigénye és a kérdező személyének zavaró hatása, a telefonost a jelentős költségigénye miatt nem javasoljuk. A postai kérdőíves felmérésre a fent említetteken kívül viszonylagos olcsósága és a korábbi években a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén (GATE VVT) a hazai vadgazdálkodási egységek - korábban ezen kívül az agrárgazdálkodók, az erdészetek és a természetvédelmi területek - körében végzett felmérések okán ismertsége miatt esett a választás. Az elmúlt tíz évben hat alkalommal végeztünk ilyen felmérést (Szemethy, 1989,  Szemethy és Heltai, 1996). A válaszadási arány és a területi lefedettség minden esetben meghaladta a 30%-ot. Eredményeinket felhasználták az Európai Emlős Térképezési Programban is.   A módszer természetesen többféle hibával is terhelt. Az egyik legnagyobb hibalehetőség a nem megfelelő mintavételezés. Ennek kivédése esetünkben egyszerűnek tűnik, mert minden önálló vadászterülettel rendelkező vadásztársaságnak, állami erdészetnek és nemzeti park igazgatóságnak el tudjuk küldeni kérdőívünket. A GATE VVT-n működő Országos Vadgazdálkodási Adattár tartalmazza az ehhez szükséges nyilvántartásokat és az egységek digitális térképét is.   A másik igen nagy problémát a nem válaszolók jelentik. Nem tudjuk, hogy azért nem válaszolt mert nem kapta meg a kérdőívet (rossz címzés), vagy érdektelen (nem megfelelő személy), esetleg ellenérdekelt. A kérdőív áttekinthetetlen, kitöltése nehézkes (rossz szerkesztés), esetleg a kérdésekkel kapcsolatban valamilyen titkolni valója van (Filion, 1980.) E hiba csoport elkerülése érdekében egyszerű, könnyen áttekinthető és megválaszolható - felelet választással vagy egy szám beírásával - kérdéseket kell feltenni.   A harmadik probléma a válaszokból nyert adatok megbízhatósága. A megbízhatóság növelésére ill. a válaszadó tájékozottságának felmérésére egymást ellenőrző "keresztkérdéseket" tehetünk fel. Az adatok ellenőrzésének egy másik és biztosabb módja lenne, ha kérdőívünk több csatornás - azaz egy-egy területről nem csak a vadászatilag illetéseket kérdezzük meg, hanem a területileg illetékes természetvédelmi szerveket is. Ehhez azonban a következőkre van szükség: •                     a természetvédelmi őrök név és címjegyzékére; •                     az egy őrhöz tartozó terület pontos meghatározására; •                     az e területekből összeálló országos térkép digitális ARC/INFO vagy ARC/VIEW kompatibilis változatára.   Csak ebben az esetben köthetők az információk pontos földrajzi helyhez és válnak összehasonlíthatóvá a vadgazdálkodási egységektől származó adatokkal. Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely a természetvédelmi őrök illetékességi területét országosan megadná. Kiépítés alatt áll egy ilyen jellegű információs rendszer, ez azonban még csak az egyeztetési fázisban van. Ennek hiányában nemzeti parkonként létező területi illetékességi adatokra lehet alapozni a kérdőívek szétküldését. Amennyiben valamilyen szinten a NBmR részévé válik a program, a helyi monitorozó koordinátorok ezt a munkát segíthetik.   4.2. A felmérésbe bevonandó fajok   A fajok megfigyelhetősége, elterjedtsége és ismertsége alapján három kategória állítható fel, amelyekre eltérő mélységű, de az adott kategórián belül hasonló és így összehasonlítható kérdéseket lehet feltenni.   i) Viszonylag nagy elterjedési területű, a szakemberek számára jól ismert középragadozók:   -                  borz (Meles meles) -                  vadmacska (Felis silvestris)   E fajok esetében a kérdőív részletesen rákérdez minden értékelhető és a terepen általában megismerhető információra. A mellékelt adatközlő lapot egy korábbi kérdőíves felmérésben alkalmaztuk.     8. Adatközlő lap a vadmacska (Felis sylvestris) előfordulásáról.   8.1. Megtalálható-e a területükön?   nem       néha előfordul       állandó vad       rendszeresen megjelenik       Ha rendszeresen megjelenik, melyik hónapban:   8.2. Előfordulására utaló jel:   nyom       ürülék       odú, kotorék       elhullott egyed       megfigyelt egyed       szaporulat       8.3. A megtalált -elhullott- egyedekből:   kandúr (db)       nőstény (db)       szaporulat (db)       8.4. Található-e Önöknél vadmacska bunda vagy koponya?   igen       nem           8.4. Becsült létszám, ha a faj állandó. Karikázza be a megadott értéket, ha több, akkor a becsült számot adja meg!   1   2-4   5-7   8-10   11-13   Több (db):   8.6. Létszám változás az elmúlt három évben. Kérem csak akkor válaszoljon, ha a jelenlegi terület legalább 80%-ról van korábbi tapasztalata!   nőtt       állandó       csökkent       8.7. Kártétel a vadállományban:   nincs       nem számottevő       súlyos       8.8. Sorolja fel, hogy mely vadfajoknál tapasztaltak vadmacska okozta károkozást!       8.9. Található-e a területükön hibrid macska („szőlő” macska)?   igen       nem       becsült létszám (db)       ii) Általánosan elterjedt, jól ismert, de kis mérete és rejtőzködő életmódja miatt csak nehezen megfigyelhető menyét alkatúak köre:   -                  menyét (Mustela nivalis) -                  hermelin (M. erminea) -                  közönséges görény (M. putorius) -                  mezei görény (M. eversmanni) -                  nyuszt (Martes martes) -                  nyest (M. foina)   E fajok esetében csak előfordulására és az előfordulás állandóságára tudunk rákérdezni:     15. Előfordulnak-e az Önök területén az alábbi fajok?     Faj   Előfordulás       nem   néha előfordul   rendszeresen megjelenik   állandó   15.1. mezei görény