A Liebig-féle minimumtörvény jelentősége a tápanyag visszapótlásnál Az ún. relatív minimumtörvény megfogalmazása JUSTUS VON LIEBIG német tudós nevéhez fűződik, aki már az 1800-as évek második felében felismerte a termést meghatározó alapvető tényezők jelentőségét, melyek a követezőek: * víz * tápanyagok * fény * hőmérséklet. Ez a felismerés jelentette a tápanyag-visszapótlás (műtrágyázás) modern szemléletének megalapozását. A termés és az azt meghatározó alapvető tényezők törvényszerűségét a világszerte ismert ún. "hordó-elmélet" szemlélteti a legjobban: a hordó különböző magasságú dongáinál a beleöntött víz vagy termés ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga van. A tápelemek és a környezeti tényezők a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az ellátottságtól függően. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés mennyiségét (termésszintet). Mindig az a tényező (tápelem) limitálja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van. A kieső termés a meg nem térülő ráfordítások miatt anyagi veszteséget is okoz. Minimumtörvény: A (relatív) minimumban lévő tényező - tápanyag, víz, fény, hőmérséklet - korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba. A relatív minimumtörvény kiterjeszthető más termelési tényezőkre is. A minimumban - vagy jelentős hiányban lévő tápanyag által okozott terméscsökkenés a termelésre fordított költségek megtérülésében is jelentkezik, tehát anyagi veszteséget is jelent. Foszfor a talajban * a talaj összes foszfortartalmának (szerves + szervetlen) csak kis mennyisége hasznosítható közvetlenül. * a kijuttatott foszfor tartalmú műtrágyákból származó foszfor is - ha a növények nem hasznosítják - viszonylag gyorsan átalakul nehezebben oldható foszfor vegyületekké, kötött lesz * az oldhatóságot figyelembe véve a foszfor felvétele a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon a legkedvezőbb * a növények gyökérzetének kiterjedtsége befolyásolja a foszforfelvevő képességet, így pl. a pillangósok jóval felülmúlják ebben a tekintetben a gabonaféléket * a talajnedvesség és talajtömörödöttség különösen erősen befolyásolja a növények foszforfelvételét * a Mg és P ellátottság kölcsönösen szinergens módon (egymás hatását erősítően) befolyásolja e két elem felvételét és hasznosítását a talajból * a növények H2PO4- és HPO42- formájában veszik fel a talajból * a növény foszfortartalmának nagy része a generatív szervekben - termésben - koncentrálódik * a foszfor a növények energiaforgalmában tölt be nélkülözhetetlen szerepet (ATP, ADP..), így hiányában a fehérje- és szénhidrátszintézis komoly depressziót szenved, romlik a termés minősége (sikér-, cukor-, keményítőtartalom) * betöltött szerepéből adódóan a növényeknek fejlődésük kezdetétől folyamatosan szükségük van a foszforra, a fejlődés korai szakaszában előforduló foszforhiányt a későbbi foszforellátás már nem hozhatja helyre. * Gabonaféléknél a bokrosodás végére, szárba indulás kezdetére eldől az abban az évben elérhető maximális hozam mértéke - optimális környezeti tényezőket feltételezve a tenyészidőszak további részére - hiszen a kalászkezdemény ekkorra már kialakult * a növény fejlődésének olyan fázisaiban, ahol az különösen nagy mennyiségű energiát használ fel (generatív szakasz) jótékony hatású a könnyen felvehető, vízben jól oldódó foszfort tartalmazó műtrágya kijuttatása Kalcium a talajban * nagy része oldhatatlan formában van jelen, a kalcit és a dolomit Ca2+ tartalma mobilizálható leginkább * oldhatóságát jelentősen befolyásolja a talajban levő szerves anyagok lebomlása során keletkező CO2 hatására képződő szénsav, illetve a növényi gyökérsavak. * a vízoldható kalcium kimosódási vesztesége jelentős lehet * a növények Ca2+ formájában veszik fel a talajból * fontos szerepe van a vegetatív növényi részek fejlődésében, illetve a tápanyagok sejtszintű szállításában * a növények zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges jelenléte a talajoldatban * savanyító hatású műtrágyák felhasználásakor karbonátmentes talajokon indokolt volna mésztrágyázást is alkalmazni Kén a talajban * szerves és szervetlen kötésben fordul elő * a talaj szerves kéntartalma a talaj humusztartalmával pozitív korrelációban van * a növények SO42- formájában veszik fel a talajból * jelentős forrás volt a csapadékkal érkező kén mennyisége, melynek jelentősége napjainkra a szigorúbb környezetvédelmi előírások és ezzel a kisebb ipari kénkibocsátás hatására csökkent * a szuperfoszfát alapú foszfortrágyázás háttérbe szorulásával a szuperfoszfáttal kijuttatott kén mennyisége is jelentősen lecsökkent * élettani szerepe a kéntartalmú aminosavak, enzimek, fehérjék felépítésében rejlik * a minőségi mezőgazdasági termékek előállításának érdekében szükséges, hogy a talajban megfelelő mennyiségben legyen jelen, búzánál a fehérjetartalom minősége, olajnövényeknél az olaj mennyisége és minősége szempontjából fontos kérdés a S ellátottság Péntek Csaba termékmenedzser