A precíziós gazdálkodás eredményeiről az IKR-ben Vállalatunk folyamatosan azon munkálkodik, hogy partnereinek olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek mindkettőjük közös érdekét szolgálja. Így nem véletlen az sem, hogy úttörő szerepet vállaltunk a műholdas helymeghatározáson alapuló precíziós gazdálkodás kimunkálásában. Magyarországon először vállalkoztunk arra, hogy hazai viszonyainkhoz adaptáljuk ez technológiát, hiszen a gazdálkodók régi vágya volt a helyspecifikus növénytermesztés megvalósítása, amellyel tervezhető, kézben tartható, kontrollálható, környezetkímélő és fenntartható növénytermesztési és talajhasználati gyakorlat valósítható meg. Ezzel a még újnak számító technológiai módszerrel lehetőség van a helyi igényekhez igazodó vetőmag, műtrágya, növényvédő szer differenciált kijuttatására, a műveletek módjának táblán belüli változtatására. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a műholdas technológia előnyeiről és lehetőségeiről, hiszen a technológia legfőbb eleme, a hozammérésre alapuló tápanyag- visszapótlás, már megvalósult. Elért eredményeink ismertetése célból rendeztük meg Pécsváradon a várban az Agrover Rt. támogatásával precíziós gazdálkodási gyakorlati bemutatónkat. Rendezvényünkre meghívtuk dunántúli partnergazdaságaink azon vezetőit, szakembereit - szám szerint, mintegy 140 főt - akik a téma iránt érdeklődnek és a közeljövőben várhatóan gazdaságaikban kipróbálásra, bevezetésre kerülhet fejlesztési eredményünk. Az új technológiáról és a bemutató területen termesztett kukoricafajtákról tartott szóbeli elméleti ismertetők után partnereink testközelben is megismerkedhettek a precíziós gazdálkodásban használt technikákkal. A pécsváradi gyakorlati bemutató résztvevőinek egy csoportja A négy éve megkezdett kísérleti munkánk során szerzett gyakorlati tapasztalatainknak, kollégáink szaktudásának, a programban részt vevő gazdálkodók hozzáállásának, a Nemzeti Kutatási És Fejlesztési Program által támogatott ?Precíziós Növénytermesztés? című project támogatásával, és nem utolsó sorban az IKR jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően elképzeléseink szerint rövid időn belül rendszerszintű termesztéstechnológiai eljárást tudunk átadni a gyakorlatnak, amely nagyban segítheti a fenntartható és környezetkímélő talajhasználatot. Vendégeink beülve a kombájnba láthatták a fedélzeti számítógépen a menet közbeni változó hozam- és szemnedvesség értékeket, az utasítás alapján kijuttatott szuszpenzió mennyiségének változása is nyomon követhető volt a permetező gépet vezérlő rendszer számítógépén. A kaposvári Talajerőgazdálkodás Kkt. szakemberei ezen új technikával keresték fel az előzetesen kijelölt talajmintavételi helyeket DGPS- szel navigálva 2001- ben 1000 hektáron , 2002- ben pedig 1600 hektáron készítettünk hozamtérképet kukorica, szója, búza és árpa növény esetében. Mintegy tíz gazdaságban, folytatunk kísérleteket. A kiválasztott gazdaságokban részben a már meglévő, korábbi talajvizsgálati adatokra, később a friss talajvizsgálati eredményekre támaszkodva a gazdaság szakembereivel konzultálva kerültek kijelölésre a kísérleti táblák. Hozammérővel felszerelt NH TX 66 kombájn Terv szerinti szuszpenzió kjuttatást végez a Huniper permetező Az 51 ha nagyságú táblán 483 t kukorica szemtermést regisztráltunk, az átlagtermés 9,47 t/ha volt. A hozamtérképen jól látszik, hogy a terméseredmény táblán belül 5 és 13 t között változott hektáronként. A táblákról terv szerint mintát vettünk, majd elvégeztettük a laboratóriumi talajvizsgálatot. Ősszel megtörtént az alaptrágya, idén tavasszal pedig a N- kiegészítő- és a fejtrágya differenciált kijuttatása. A dalmandi kísérleti táblán 13 mintavételi egységet jelöltünk ki. Ez után megtörtént a terv szerinti talajmintavétel navigációs DGPS rendszerünk segítségével. A laborvizsgálati adatokból megállapítottuk, hogy a terület a pH érték szempontjából semleges és a terméskülönbségeknek nem lehet okozója ugyanúgy, mint a terület fizikai talajfélesége és közepes humusztartalma sem. A termés szempontjából a foszfor- és a kálium szolgáltató képességben kimért különbségek voltak a meghatározóak, egyértelműen a foszfor és kálium szolgáltató képességgel korrelált a termés. Feltételezhető, hogy jobb tápanyag ellátottság mellett a terméskülönbségek is kisebbek lettek volna. Mivel a tápanyag ellátottság alakulása táblán belül már most is korlátozhatta a termést, a javaslatban a magasabb termés - nagyobb tápanyagigény, kisebb termés - kisebb tápanyagigény összefüggés sokkal kevésbé érvényesül (a kiegyenlítettség irányába mozdult el). Hozamtérkép a talajmintavételi egységekkel, Dalmand Mg. Rt., 2001. A talajvizsgálati eredmények és a terméstérképek adatai alapján minden esetben két szinten készült szaktanácsadás: optimális trágyázási szinten és a minimum technológia szerint. A különbség a kiválasztott szuszpenzió féleségében van. Optimális szinten a foszfor és a kálium igény együttes kielégítése a cél, míg a minimum technológia esetén elsősorban a kálium kielégítésére (mivel kukoricáról van szó) koncentrál a javaslat. A tervezhető termések igényét kielégítve, a terület tápanyag homogenitásának növelése volt mindkét változatnál a fő szempont, mivel ebben a konkrét esetben ezzel lehetőségünk van növelni a termést úgy, hogy a ráfordítás hatékonysága is nőhet. Foszfor ellátottsági és hozamtérkép Kálium ellátottsági és hozamtérkép Mind a szuszpenzió, mind a nitrogén oldat kijuttatása differenciáltan történt előzetes műtrágya kijuttatási tervek alapján. Mind a betakarító, mind a kijuttató rendszer pontosságával kapcsolatban pozitívak a tapasztalataink. A rendszerek megközelítően 100%- os pontossággal dolgoztak. A tápanyag kijuttató rendszer fedélzeti számítógépén látható, hogy a tervezett mennyiség (504 l/ha) megegyezik a kijuttatott mennyiséggel. A 2002. évi hozamtérképet szemlélve jól látszik, hogy a tábla délnyugati részén csak egy terméskategória maximum az eltérés az előző évi térképhez képest, ami évjárat hatásként nem mondható soknak. Vannak területek, ahol a termés nem is gyengébb, mint 2001- ben. A tábla északkeleti részén jellemző a két kategória terméscsökkenés. A talajellátottság alapján érezhető volt, hogy a 2001. évi termést csak magasabb műtrágya adaggal lehet megtartani, de még ezzel sem sikerült. Oka az lehet, hogy a táblának ez a fele ?érzékenyebb? terület, melynek nem a tápanyaghiány az alapvető oka. Következtetésképpen elmondható, hogy a két terméstérkép jellege hasonló és minél több hozamtérkép áll rendelkezésünkre, annál jobban kiszűrhetők és elkülöníthetők lesznek a ?tartós? hatások, és az adott évjárat ?pillanat? hatásai. Annál inkább pontosítható lesz az a terület, ahol a több műtrágya tartósan eredményeket tud produkálni, és az, ahol nem tud. A tápanyag- gazdálkodás egészére igaz, hogy azt csak folyamatában lehet hatékonyan végezni (még táblaszinten is). Amit ebben az esetben az egyre gyarapodó terméstérképek alapján táblán belüli területrészekre is egyre inkább pontosítani tudunk. Összességében ahol ezt a rendszert kipróbáltuk már az első információk, benyomások jók voltak. A termelők kinyilvánították azon szándékukat, hogy a technológia fejlesztésében érdekeltek és hajlandóak többlet áldozatra is, hiszen egy ilyen rendszer beüzemelése, kipróbálása többlet idő- és anyag ráfordítással jár. A technika mind színvonalában, mind a szolgáltatási lehetőségek tekintetében tovább korszerűsödik. A műholdas helymeghatározással egyre megbízhatóbb és egyre nagyobb információhalmazt nyerhetünk, amelyet kiegészítve a térinformatika egyéb adatgyűjtési lehetőségeivel szilárd alapot teremthetünk az összefüggések feltárásához. Közeli céljaink között szerepel a terület és növényfaj bővítése mellett a vetőmag és a növény védőszer helyspecifikus, differenciált kijuttatása, komplett térinformatikai adatbázis létrehozása. Ezen feladatok megoldásában a konzorciumban együtt működő kutatók munkájára is számítunk. Szuszpenzió kijuttatási terv és a hozamtérkép, Dalmand Mg. Rt., 2001. ősz Nitrosol kijuttatási terv és a hozamtérkép, Dalmand Mg. Rt., 2002. tavasz A teljes siker érdekében jelenleg is és a jövőben is meghatározó szempont lesz mind a termelést irányító szakember, mind a gépeket üzemeltető személyek kiválasztása, hiszen a legprecízebben előkészített, megtervezett technológiai folyamat nagyban múlik a végrehajtó személyzet hozzáállásán. Fontos, hogy a munkában részt vevők felelősen átérezzék a munka célját, bonyolultságát és azonosuljanak vele. A kiválasztott gazdaságokban megítélésünk szerint ezt a célt részben elértük, másrészt bizonyos munkákat külső szakember bevonásával kell elvégeztetnünk, aki az adott témában begyakorolta magát. Meggyőződésünk szerint országos hálózati rendszerünk, a termelőkkel kialakított korrekt kapcsolatunk nagyban segítette a fenti elképzelések megvalósítását és segít a rendszer kiteljesítésében is. A termelők részéről fokozott az igény az alkalmazás iránt. Egyre többen rendelik kombájnjaikat hozammérővel. Terveink szerint 2003. őszén már rendelkezni fogunk annyi üzemelési és szaktanácsadási tapasztalattal, hogy felelősen fel tudjuk vállalni az eljárás kiteljesítésével kapcsolatos teendőket. Dr. Pecze Zsuzsanna