Tápanyagdúsítás olajipari melléktermékekkel A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán közel 10 éve foglalkoznak a haszonállatok takarmányának energiadúsításával. Az olajgyártás során keletkező melléktermékekkel dúsítva a tápokat sertéseknél, baromfiknál és marháknál nagyobb tömegnövekedést, gyorsabb fejlődést, és erősebb csontozatot értek el. A kísérletek a biodízelprogram beindításával új lendületet kaphatnak. Image A Vadgazdálkodási és Állattenyésztéstani Tanszék kutatásának a célja nem csupán a tápanyagok energiadúsítása volt, emellett olyan technológiát akartak kidolgozni, amely több szempontból is hasznos. Így irányult a szakemberek figyelme a napraforgóolaj készítése során felhalmozódó melléktermékekre. Az állattenyésztők ezek közül már egy ideje használják takarmánykiegészítésre az extrudált darát. Ennek energiadúsítását eddig a gazdaságok zsírporral oldották meg, ez azonban meglehetősen drága. Így a kutatók olcsóbb alapanyagokat kezdtek keresni. Az extrudált dara mellett az olaj készítése során melléktermékként nehezen komposztálható winteriszap, olajos derítőföld, flottáliszap és különböző nyálkák jönnek létre. Ezek olajtartalma elérheti akár az 50 százalékot, továbbá jelentős mennyiségben fellelhetők bennük különböző ásványi anyagok is. A szakemberek – a laboratóriumi és a mikrokísérletek elvégzése után – több ezer baromfin, több száz sertésen és szarvasmarhán tesztelték le a nagy tápértékű kiegészítő anyagokat. A kísérletek során a hízók 25-30 kilogrammos korukban kaptak először a 2, valamint 4 százalék olajtartalmú takarmányokból. Végeredményben a kísérletbe bevont állatok – ugyanannyi takarmány felhasználása mellett – 5-10 százalékkal nagyobb tömeggyarapodást értek el, mint a hagyományos tápon tartott jószágok. Emellett az új adalékanyagok hatására a tesztállatok súlygyarapodása a megszokottnál gyorsabb ütemben ment végbe. Az állatok vágásra való felkészítése tehát olcsóbb lett. Kiemelkedő eredményeket sikerült elérni a pecsenyecsirkék táplálása terén. Ebben az esetben is felgyorsult és megnőtt a súlygyarapodás, a kutatóknak azonban az is feltűnt, hogy a tesztállatok között észrevehetően csökkent az elhullások száma, és a hibridbaromfiknál nagyon gyakori rendellenségek (láb- és csontdeformációk) is ritkábban fordultak elő. Mindez azzal magyarázható, hogy az energiadúsító adalékok az olajtartalom mellett nagy arányban tartalmaznak ásványi anyagokat, köztük kalciumot, ami a csontok megerősödését szolgálja. A tesztelt szarvasmarhákon kisebb dózisban kellett alkalmazni az adalékot, mivel az olaj lelassíthatja a kérődzést elősegítő baktériumok működését. A kutatóknak ennél a csoportnál is sikerült súlygyarapodást elérniük. Az energiadúsító az államtól is zöld utat kapott. Az étolajgyártó cégek az extrudált darába keverik bele a melléktermékeket, így nagyobb tápértékű, értékesebb a takarmány. A kísérletek ezzel nem álltak le. Az új cél: a vadgazdálkodásban is bevezetni a tápanyag-kiegészítőket. A téli időszakban ugyanis a vadak szervezetének különösen nagy szüksége van fehérjére és ásványi anyag utánpótlására. A szarvasok ilyenkor hullajtják agancsaikat, az új trófea fejlődését pedig nagyban segíti a megfelelő kalcium- és energia-utánpótlás. A kísérleteket a baromfik tojóállományára is ki szeretnék terjeszteni, és anyakocák is szerepelnének a következő időszak tesztállatai között. Utóbbi jelentősége az lehet, hogy a fiatal malacok már az anyatejjel kalciumban és energiában dús táplálékot szívhatnak magukba. Ezek a kísérletek már a főiskola idén kezdődő, 1,5 milliárd költségvetésű biodízelprogramjában szerepelnek. Ugyanis a természetes üzemanyag gyártásának beindításával egy időben jelentősen megnövekszik a növényi olajok előállítása során képződő melléktermékek mennyisége. Ezeket pedig hasznossá kell tenni a minél nagyobb hatékonyság és gazdaságosság érdekében. Laczházi Zoltán