Vers 01:

Én nem hiszem hogy sorstalan az életem,

csak nem tudtam, hogy ez lesz majd a végzetem.

de érzem már, hogy legbelül a szívem mindig téged várt.

 

Vers 02:

Az élet néha annyi minden újat rejt,

És nem tudhatod, mit hoz egy újabb perc.

Egy pillantás elég hozzá, s lángra lobban minden vágy.

 

Bridge:

Félek, hogy messze mentünk rég,

De úgysem tehetnénk már semmit,

Hiszen ég bennünk a vágy,

Hát kérlek szépen, ne kínozz tovább!

 

 

Ref.:

Érzem, belehalok, ha még egy percet várnom kell,

Belehalok, már nem bírom tovább.

A türelem elfogyott, úgy kell, hogy végre hozzám érj,

Vagy nem élem túl, félek, segíts, kérlek!

Érzem, belehalok, ha még egy percet várnom kell,

Belehalok, már nem bírom tovább.

Ha te vagy az álom, én inkább már nem ébrednék fel.

Csak jönne már az éjjel, nem engednélek többé el.

 

 

Vers 03:

Mért van az, hogy szívem mindent elvisel?

Ha megtehetném, cserélnék most bárkivel.

Hát mért jó így, ha nem vagy velem, minden egyes perc csak kín.

 

 

Vers 04:

Minden pillanat oly gyorsan elszalad,

Ha veled vagyok, elfelejtek másokat,

De így van jól, már minden egyes gondolat csak rólad szól.

 

 

Hangszerelés: Szabó Zé

Basszusgitár: Barabás Tamás

Gitár: Szabó Zé

Vokál: Szemenyei János