Petőfi Sándor
2006.05.11. 23:58
A KUTYÁK DALA
A FARKASOK DALA
Süvölt a zivatar A felhős ég alatt; A tél iker fia, Eső és hó szakad.
Mi gondunk rá? mienk A konyha szöglete. Kegyelmes jó urunk Helyheztetett ide.
S gondunk ételre sincs. Ha gazdánk jóllakék, Marad még asztalán, S mienk a maradék.
Az ostor, az igaz, Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj, No de: ebcsont beforr.
S harag multán urunk Ismét magához int, S mi nyaljuk boldogan Kegyelmes lábait!
Pest, 1847. január
Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk; Nincs egy bokor se', hol Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül;
S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk!
Pest, 1847. január
|