Jávárdin a nagy köveknek mind nevük van: Hermán köve, Kóta köve, Bagolykő és a Porcelánkő.A Bagolykő a leghíresebb, mert valami jelek vannak a tetején, és nem csak a pásztorok, hanem még a kirándulók is kíváncsiak megnézni. Én, hogy mindig kíváncsi voltam, mindent megtudni azt kérdeztem nagyanyótól: honnan tudják, hogy Szent László járt a Bagolykő tetején? Nagyanyó így felelt: hát mi is az öregektől hallottuk, hogy beszélték. Azt mondták, hogy Szent László idejében itt ezeken a hegyeken harcok vótak, Szent László is verekedett az ellenséggel, s akkor még a kő lágy vót s a Bagolykő tetején Szent László leült és ott pihent. Az ülőhelye is jól látszik s a lova lábanyoma is. Én ezt nemigen hittem, de mikor megnéztem, azt gondoltam magamban, hogy mégis igaz lehetett. Még azt is mondták, hogy a Szent László pártján voltak a moldvaiak is, és a lovak nyakán csengő volt és László azt kérdezte: ezek micsoda csángatók? A csángó név erről kezdődött. Itt azt is megjegyzem, hogy a gyimesbükkiek úgy tudják, hogy a csángók Szittyából származtak. A csíkszépvíziek meg azt beszélték, hogy az ők falujuknak nem volt neve, és Szent László, amint ott lovagolt a víznél, megállította lovát és azt mondta: „Igyál, lovam, ebből a szép vízből.” Akkor a falut Szépvíznek nevezték, de mikor templomot építettek, Szent László tiszteletére szentelték fel. A Bagolykő arról lett Bagoly nevezetű, mert ezelőtt régen sok bagoly volt ott.