Valentin nap

A szeretet és szerelem ünnepe

Erre az alkalomra ajánljuk szerelmes dalokból álló összeállításunkat.

A műsorban népszerű musical-dallamok és örökzöld slágerek csendülnek fel.

 Hogy ki volt Valentin?

Biztos egy nagyon kedves, figyelmes férfi, aki szerelmét valami nagy dologgal ajándékozta meg ezen a napon, és ezért esik ez az ünnep február 14-re. Természetesen nem ilyen egyszerű a képlet, de mi most fellebbentjük a fátylat a nagy titokról. Ha van kedved, tarts velünk!

Megtudhatod honnan ered ez az ünnep, s néhány szerelmi praktikát is megosztunk veletek.

 Szóval Rómába kezdődött minden.

Az olaszok, mint tudjuk, nagyon szeretnek mulatni, szeretik és kedvelik az ünnepeket, s ez régen sem volt másként. Az egyik ilyen kedvenc ünnepük volt Lupercakia, amelyet február 15-én tartottak. Luperca egy istennő volt, még hozzá ő volt az erdők, mezők, tüzek urának Faunusnak hitvese.

S ha már istenekről van szó, hát kijárt nekik egy évben egy nap, amely napon áldozatot mutattak be nekik az emberek.

Ezen a napon Róma népe a város leghíresebb dombjához vonult, s annak rendje és módja szerint tette a dolgát, állat és kenyéráldozatot mutattak be istenüknek. Az áldozati kecskék bőréből szíjakat hasítottak, amivel a férfiak megcsapkodták a mellettük álló lányokat.

Persze, a jó öreg Juno istennő is szereti mindenbe beleártani magát.

Ugyanezen a napon az ő tiszteletére egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit, amelyet fiatal és természetesen nőtlen férfiak húztak ki. Így egyszerre letudták az ismerkedést is, és hát kezdődhetett a szerelem. Ha komolyra fordult a dolog, akkor a következő év ünnepén össze is házasodhattak.

Így lett ez a nap a szerelmesek napja. De hogy mitől lett Valentin nap?

S hogy ki is volt Valentin?

A legendák szerint egy római papról van szó, aki a keresztényeket segítette, s ezért II. Claudius császár 269. február 14-én kivégeztette. Pártfogói persze nem feledték, s halálának napját róla nevezték el, majd kikiáltották a szerelem és szeretet ünnepének.

496-ban Celasius pápa elrendelte, hogy Luperca ünnep helyett Szent Valentinra emlékezzenek február 14-én.

A keresztény világban hamar elterjedt ez a szokás, s már is Angliában találhatjuk magunkat az 1400-as években.

Az angolszászok már akkor is tudták, hogy hogyan kell a másik szívét rabul ejteni. A fiatalok apró ajándékokkal, versekkel lepték meg egymást.

Franciaországban is ismert lett a játék.

Ők visszatértek a régi gyökerekhez, annyi különbséggel, hogy egy szív alakú piros dobozból húzták ki a fiúk és lányok, leendő kedvesük nevét. Aztán szép lassan, úgy az 1700-as évek tájékán megjelentek az első Valentin verseskötetek.

A 19. században, pedig a Valentin napi üdvözlőkártya küldése vált szokássá.

 Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Hazánkban a 90-es évektől vált egyre népszerűbbé a szokás, hogy ezen a napon ajándékkal lepjük meg kedvesünket.

Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy az idő múlásával ez a nap nemcsak a szerelmesek napja lett, hanem egyszerűen a szereteté is.

Így illő minden olyan embert megajándékozni ezen a napon, aki a szívünkhöz közel áll és oly kedves nekünk. Egy csoki szív, egy szál virág vagy egy kedves kis üdvözlet a szülőknek, testvéreknek, a legjobb barátoknak is kijár.

Azt se feledjük el, hogy nemcsak Valentin napkor fontos a szeretet, a törődés, a figyelmesség!