Szép napotNeked! Gondolom és érzem utoljára irok Neked, hiszen az elmúlt napolban semmire sem méltattál, gondolom ez a levél is megválaszolatlan marad.Kitöröltél az életedből,gondolataidból,érzéseidből mintha ott sem lettem volna soha. Szeretetről beszéltél  és..?Én nem akartam ezt és nem igy gondoltam, de volt valaki Melletted aki Neked ezt sugallta, miként tette hosszú idő óta. Hazudtál nekem sokat és én hol hittem, hol akartam hinni, hol nem hihettem, hisz tények álltak szemben szavaiddal. Pénteken este kiakadtam és ez mindenki számára érthető lett volna, akiben van érzelem hisz újra tőrt döftél szivembe.Én mondtam, amit mondtam, Ez nem szemrehányás, inkább az én hibám.Próbáltam felvenni Veled a kapcsolatot, hogy beszéljünk róla, de semmi reakció nem volt Részedről.:(Mára mindegy:( Tegnap ugyanazt játszottad, mint már sokszor, egy szó nem sok annyi nem hagyta el szádat felém.Ez az én bajom, tudom, nem hat meg, de fáj az érdektelenséged velrm szemben.Fáj amiket mondtál rólam, hiszen van bent igazság, de a magyarázat megvolt feszült viselkedésemre.Szerettelek és sajnos még mindig szeretlek a szivem mélyén, ezt nem tudom kikapcsolni, nem olyan egyszerű.Azt monftad, hogy  utálsz és ezt én is tudom.Ez nem igaz, illetve lehet, hogy  utálsz, de sajnos ennél rosszabbat érzel irántam, a semmit.Mára tudom és meg nem értem, de el kell fogadnom. .ELHAGYTÁL ! Tudom, azt mondod én vagyok a hibás, de ez csak kifogás, az indok egy harmadik személy.Emlékszel sok napra,éjszakára? Még egy könycsepped sem volt, ..De ez bizonyiték is volt arra, hogy az elmult hetek, napok csak játékok voltak velem.Istenem, mennyire szerettelek, ragaszkodtam Hozzád! Ahogy látom, már többé szóba sem állsz velem. DE! Egy kérésem lenne, nem tudom teljesited e, de kérlek! !.! És még annyit, mert igy is sokat irtam és unalmas is vagyok.Nem tudod mi a helyes,  de a szeretetben nem helyes utakat kell keresni, hanem az igazságot és igaz érzéseket! Ha egyáltalán elolvasod ezt a szörnyedvényt, kérlek válaszolj, kérlek jelentkezz, kérlek találkozzunk még egyszer!Ha ugy érzed ennyi sem jár NEKÜNK, akkor meg ugysem tehetek semmit. Már a bajban sem állsz mellettem, de hát kit érdekel egy régi társ, barát, szerelem, az elmúlt és múljon el ha kell örökre, van más, ő már elenyészhet mint testben, mint lélekben, mint mindenben. Tudom dögöljek meg és duguljak el! Bocsánat, hogy irtam és hogy éltem, és hogy életed egy része voltam! Szia és puszi Csaba Elvesztettelek... Azon az estén..kimondtam  azt a szót.. Szemedben már láttam hogy várod..s hogy te is ezt akarod. DE mondd, ha szerettél miért dobtál el ilyen könnyen?? Láttad hogy nekem is fájt..szenvedtem hiszen amig beszéltem, csak folyt a könnyem.. DE hidd el nem én akartam igy..tudod hogy nem tettem volna meg mert szeretlek.. De most már messze jársz..messzebb vagy tőlem mint eddig..s hiába kereslek.. Reményem elveszett mit hittem eddig hazugság volt.. az emlékeket szívembe temette mi rólunk szólt Megint egy csalódás..megint egy összetört sziv.. megint reményvesztett élet..a magány . Mennem kell ...vagy talán mégsem.. Már nincs velem az aki megmondaná mit kéne tennem.. Aki óvna mindentől.. és nem hagyná, hogy bármit rosszul tegyek.. Aki vigyáz rám és szeret.. Nincs nekem már senkim..s ki eddig ellenségem volt az most jó barátom lett..