Bűvölt el újra...
Jajj, miért is néztem
ki ma az ablakon…
megláttam a tavaszt,
amint a kertek közt oson.
Olyan volt, mint rég,
hetyke, magára büszke,
s egy hóvirág bimbója
volt gomblyukába tűzve.
Huncut rügyeivel
rámkacsintott az orgonaág,
s égkék szemébe nézve
bűvölt el újra… a világ.
|