Kékben- aranyban
Kékben-aranyban (tonibacsinak)
Én is úgy jöttem erre a világra, hogy ne hasonlítsak senki
másra. Legyek az egy, a pótolhatatlan, ha elnyel végül az irdatlan
katlan...
Nem akartam én földhöz tapadni, csak emlékfoszlánynak megmaradni, akit
előcitál néha az ének, ha valakik szeretni szeretnének.
De nem tettem semmi mást, csak éltem, végül maradékomat kimértem - s ha
mégis nyom valamit a latban, általad leszek
halhatatlan... kékben-aranyban.
Zene: Angelo Braduardi: Tema di
Leonetta
|