A legnagyobb európai országok közé tartozó Franciaországot nagyrészt természetes határok övezik. Északon a La Manche csatorna és az Északi-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Pireneusok és a Földközi-tenger, míg keleten az Alpok gerincei veszik körbe az országot. A kelta gallok által benépesített terület Gallia néven i. e. 58-ban római provinciává vált, majd Róma hatalmának gyengülése után a frank Klodvig alapította meg az első államot. Nagy Károly idején a frank birodalom Európa vezető hatalma volt. A 12. században angolok szállták meg az ország nyugati részét, amely csak az ún. százéves háború után szabadult fel. A Bourbon uralkodóház 1589-ben került hatalomra, kétszáz évvel később tört ki a nagy francia forradalom. Első francia köztársaság, párizsi kommün, fasiszta bábállam, negyedik köztársaság, De Gaulle tábornok, ötödik köztársaság - az azóta eltelt több mint kétszáz esztendő legfontosabb címszavai. A több mint félmillió km² területű országban közel 60 millió ember él.

Az ország első futballklubját 1872-ben angolok alapították Le Havre-ban. A következő évtizedben az egylet tagjai még háromféle módon űzték a sportágat: volt, hogy a labdarúgás szabályai szerint játszottak, máskor rögbiztek, míg alkalomadtán a kettőt ötvözték. A kikötővárosból gyorsan terjedt az új játék, 1879-ben megalakult a Paris FC (az első kifejezetten labdarúgásra szakosodott egylet), majd Amiens-ben és Bordeaux-ban is klubok szerveződtek. Az első bajnokságot 1894-ben rendezték, a Francia Sport Atléták Szövetsége írta ki, a trófeát pedig egy James Gordon Bennett nevű üzletember biztosította. A végső diadalhoz a szinte csak angolokból álló Standard Athletic Clubnak elég volt két mérkőzést nyernie. 1919 és 1932 között az országban 15 regionális bajnokságot (Division d'Honneur) rendeztek, amelyek közül néhánynak a győztesei csak az időszak végén találkoztak, hogy kupaküzdelemben is megmérkőzzenek egymással. Az első profi bajnokságot tíz klub részvételével 1932-ben írták ki, az aranyérmet az Olympique Lillois szerezte meg. A második világháború idején, 1939 és 1945 között hadibajnokságokat rendeztek. A francia kupa története 1918-ig nyúlik vissza, a történelmi első győztes az Olympique Pantin együttese volt, amely a párizsi döntőben 3-0-ra verte az FC Lyont.

Franciaországban az AS Saint-Etienne nyerte eddig a legtöbb pontvadászatot, a tízszeres első Les Verts (Zöldek) az Olympique Marseille-t (nyolc elsőség), az FC Nantes-ot (nyolc) és az AS Monacót (hét) előzi meg. Az első egyeduralkodó az OGC Nice volt, amely az ötvenes években négyszer végzett az élen, az ASSE dominanciája 1966-tól datálódott, a zöld-fehérek Hervé Revelli fantasztikus gólérzékenységének (is) köszönhetően a következő tíz sorozatból hetet megnyertek! A nyolcvanas években a Girondins Bordeaux-t, majd a következő évtized elején az Olympique Marseille-t tartották a legjobb francia egyletnek. 2001 óta azonban az Olympique Lyon legyőzhetetlen, a klub négy bajnokságot nyert zsinórban, és a jelenlegi pontvadászatban is magabiztosan vezet. A honi kupafronton is fenti egyesületek a legsikeresebbek, az Olympique Marseille tíz, az AS Saint-Etienne és a Paris-SG pedig hat-hat elsőséget gyűjtött eddig. A nemzetközi kupaporondon a legnagyobb diadalnak az Olympique Marseille 1993-as BL-győzelme számít, a kikötővárosiak előtt öt francia döntős maradt alul a legrangosabb európai klubvetélkedés döntőjében. A KEK-ben a Paris-SG (1996) iratkozott fel a győztesek közé (az AS Monaco és a PSG bukott el finálét), míg az UEFA-kupában még nem avattak francia győztest, pedig az Olympique Marseille (kétszer is), az SC Bastia és a Girondins Bordeaux is eljutott a végső siker kapujáig.

A francia válogatott 1904. május 1-jén játszottak első mérkőzését, amikor Brüsszelben 3-3-as döntetlent ért el Belgium ellen. A nemzeti csapat első gólját a 20 éves párizsi támadó, Louis Mesnier lőtte. A válogatott ott volt az első három világbajnokságon is, először csak 1950-ben hiányzott a sportág legnagyobb seregszemléjéről. Az első nagy nemzetközi sikert 1958-ban ünnepelték a franciák, Just Fontaine góljainak köszönhetően a válogatott harmadik lett a svédországi világbajnokságon. A következő nagy generáció a nyolcvanas évekre érett össze, 1982-ben negyedik, 1986-ban bronzérmes lett a Les Bleus (Kékek), a Michel Platini irányította együttes 1984-ben Európa-bajnokságot nyert. A harmadik aranykor a kilencvenes évek végére tehető, 1998-ban Zinédine Zidane és társai világ-, két évvel később kontinensbajnokok lettek. Szép sikernek számít a két Konföderációs-kupa-győzelem (2001, 2003), az olimpiai elsőség (1984), valamint a 17 éven aluliak világbajnoki címe (2001). Minden idők két legjobb francia labdarúgója a háromszoros aranylabdás Michel Platini (rajta kívül Raymond Kopa, Jean-Pierre Papin és Zidane érdemelte ki a France Football rendkívül rangos díját), valamint a FIFA World Player szavazásán háromszor győztes Zidane.