Zinédine Zidane

Marseille-ben született, de első klubja az AS Cannes volt, amelyben 17 esztendősen debütált, első mérkőzését a francia élvonalban még 1989 májusában játszotta. Húszesztendősen lett a Girondins Bordeaux futballistája, innen került be a válogatottba 1994 augusztusában, miután két szezon alatt 16 gólt ért el a Division 1-ben. A nemzetközi közvélemény akkor figyelt fel rá, amikor a Girondins-nel 1996-ban bejutott az UEFA-kupa döntőjébe. Ezt követően szerződött a Juventus FC-be, ahol igazi szupersztár lett, és két év alatt két olasz bajnoki címet nyert, ugyanakkor két BL-finálét elveszített. Az 1998-as vb-döntőn szerzett két gólja után nem jelentett meglepetést, hogy ő kapta az Aranylabdát, pedig a torna során egy alkalommal ki is állították. A 2000-es Európa-bajnokságon is fantasztikusan futballozott, aranyérmet nyert a válogatottal, ugyanakkor a Juventusszal kevésbé volt sikeres, még ha teljesítményére nem is lehetett panasz. 2001 nyarán világrekordnak számító összegért igazolt a Real Madridba, ahol eleinte nem ment neki a játék, később azonban kiválóan sikerült beilleszkednie a királyi gárdába, igazi vezéregyénisége lett a csapatnak, a 2002-es BL-döntőn pedig az ő emlékezetes találatával nyert a csapat - ez volt Zidane első és mindezidáig egyetlen diadala a Bajnokok Ligájában. A legutóbbi világbajnokság balul sikerült a számára, hiszen sérülés miatt csak egy összecsapáson szerepelt, de ezt is sikerült kihevernie, és ezt követően is a világ egyik legjobb futballistájának tartották. A legutóbbi szezonban azonban már egyre inkább látszott rajta, hogy nem képes olyan kiegyensúlyozottan magas teljesítményre, mint korábban. A 2004-es Eb után visszavonult a válogatottól, de amikor veszélybe került a francia gárda kijutása a vébére, visszatért az együttesbe, és vezérletével a csapat sikerrel vette a kvalifikációs sorozatot. Kétségtelenül a kilencvenes évek legnagyobb formátumú labdarúgója.

Thierry Henry

Gyermekkorában azt tanácsolták neki, hogy inkább atlétának álljon, de Henry maradt a labdarúgásnál. 1990-ben 13 évesen került az AS Monacóba, három évvel később mutatkozott be az első csapatban, és hamarosan meghatározó játékosa lett a klubnak. 1997-ben bajnoki címet nyert, és akkor már külföldről is felfigyeltek rá, a Real Madriddal állítólag előszerződést is kötött, de ez végül nem realizálódott. Az 1997-98-as szezonban főleg a BL-ben ontotta a gólokat, bemutatkozhatott a válogatottban is, és tagja volt a vb-győztes francia csapatnak - sőt, három találatával házi gólkirály is lett, ám a fináléban nem lépett pályára. Az 1998-99-es szezon közben a Juventus FC-be szerződött, ahol nem ment neki a játék (igaz, többnyire középpályásként vetették be, ami nem az ő posztja), így fél év elteltével az Arsenal FC-be igazolt. Arsene Wenger keze alatt valósággal újjászületett, a tréner szélsőből valódi centert faragott belőle, és ezen a poszton a világ egyik legjobbjának számít. Amióta az Ágyúsoknál futballozik, nem volt rossz idénye, egyetlen bajnoki szezonban sem szerzett 17-nél kevesebb gólt, a jelenlegi pontvadászatban is 13-nál tart, és máris megdöntötte az Arsenal klubrekordjait. Egyedül a legutóbbi világbajnokságon okozott csalódást, ahol az uruguayiak ellen kiállították, egy évre rá azonban a Konföderációs-kupán a gallok az ő vezérletével nyertek, Thierry négy találattal gólkirály lett, őt választották a torna legjobb játékosának, és a döntőben ő szerezte a mindent eldöntő aranygólt. Évről évre ott van a különböző választások élmezőnyében, azonban eddig sem az Aranylabdát, sem pedig a FIFA World Player trófeát nem tudta elnyerni, elképesztően sok gólja és látványos játéka ellenére sem.

Florent Malouda

1980. június 13-én született, mégpedig Francia Guyanában, de szüleivel együtt nem sokkal később elhagyta Közép-Amerikát, és Franciaországba költözött. Futballpályafutását a Chateauroux-ban kezdte, ahol 19 esztendősen a felnőttek között szerepelt. Már az 1998-99-es pontvadászatban is az első csapat keretéhez tartozott, de akkor még nem mutatkozhatott be a második vonalban, a következő idényben viszont 28 mérkőzésen szerepelt, és két gólt szerzett. Nem is maradt a Division 2-ben, hiszen a legjobbak közé frissen feljutott EA Guingamp leigazolta, és Malouda 2000 augusztusában az FC Nantes ellen mutatkozhatott be az élvonalban. Abban a szezonban összesen 23 találkozón vetették be, többnyire csereként, de az AS Saint-Etienne ellen így is megszerezte első gólját. A következő idényben már sokkal több lehetőséget kapott, 32 mérkőzésen szerepelt, és góljainak számát is jelentősen növelni tudta, hiszen négy találatot ért el. De ez semmiség volt ahhoz képest, amit a 2002-2003-as idényben nyújtott, hiszen akkor tíz gólt szerzett, aminek eredményeképpen lecsapott rá az Olympique Lyon, a lyoniak 2,5 millió eurót fizetett érte. A francia bajnokcsapatnál azóta alapembernek számít a középpálya bal oldalán, a legutóbbi pontvadászatban például mindössze egy találkozóról hiányzott, és 2004 novemberében a válogatottban is bemutatkozhatott. Összesen négy vb-selejtezőn szerepelt, első gólját a nemzeti csapatban pedig a magyarok elleni barátságos mérkőzésen érte el. Tavaly decemberben megsérült, így pár hetet ki kellett hagynia, de ezzel együtt szinte biztosan ott lesz a franciák vb-keretében.