Sydney egy gigászi kertváros, kb. olyan mint Rákoskert, csak a házak más stílusúak. Ez a "rákoskert" kb. 40x50 km nagyságú. Egy ingatlanügynökség honlapján azt az adatot találtam, hogy a területe pontosan 1580 négyzetkilométer. Homályos emlékeim szerint 1,2 millió kertes családi ház, lánc- és sorház van ezen a területen. Tömbházak alig-alig. Ebből kb. 4x2 km nagyságú a City. Ez az, amit a képeslapokon láthatsz. A pontos területe 6,2 négyzetkilométer. Ez az összes, aminek európai város kinézete van.

Nagy házak, faltól falig aszfaltozott utcák, sok bolt, szórakozóhely, éjszakai élet, nagy forgalom, bár nem olyan nagy, mint Budapesten. Valójában ez sem európaias. A nagy házak ugyanis mind irodák és nem lakóépületek. Egészen új jelenségnek számít, hogy úgynevezett apartmann blokkok is épűlnek a City-ben és közvetlen környékén. Ezek méregdrága luxuslakások, gyakran szállodai szolgáltatásokkal. A City kellős közepének számító Centerpoint Tower nevű kilátótoronytól 1,2 km-re Surry Hills vagy Redfern kerületekben már kisvárosi hangulatú csendes utcácskák vannak, réges-régi földszintes, esetleg egyemeletes sorházakkal, a házak előtt kis virágoskertekkel, hátul zárt udvarokkal. Az udvarokban eredetileg mosókonyhák meg szerszámosbódék álltak, ma garázsok. Kijáratuk a hátsó utcára néz, amit ösvénynek (lane) neveznek. Itt az elkényeztetett macskák a járdán meg a közúton heverésznek, meg lehet őket simogatni. Ez tehát Ausztrália legnagyobb városa, 4 millió lakossal. Ez a legek legje. A macskasimogatástól félórányi sétára van az állami parlament épülete.

A város szerkezete történelmileg alakult ki, akár csak az európai nagyvárosoké. Van ugye a középkori városmag, az egykori várfal nyomaival, a várfalat követő körkörös utcákkal. Milyen vicces vagyok, mi? Hát persze, ezt minden kivándorló tudja, hogy Ausztráliában az első város - igen, ez Sydney - még alig múlt 200 éves. Na, a középkori városmag után jönni kell egy, a polgárosodás korából származó, mondjuk éppen 200 éves impozáns belvárosnak, nagy palotákkal, széles utakkal, sétányokkal, szobrokkal, szökőkutakkal és konflisokkal. Ez a helyzet Párizsban, Milánóban és persze Budapesten is, tehát ez kell, hogy legyen Sydney-ben is. Sydney azonban makacs egy hely és nem alkalmazkodik az európaiak világképéhez. Sydney 200 évvel ezelőtt egy jelentéktelen kis falu volt a világ végén, egy mindössze néhány ezer főt számláló gyarmat központja. Konflis talán volt egy, de sem körút, sem nagy bérkaszárnyák, sem elegáns paloták nem voltak. A kormányzónak volt egy kőháza, ami már nem is létezik.

A földrajzi és a közigazgatási felosztása is merőben más, mint amihez Európában szoktál. Megpróbálom leírni: Földrajzilag a beépített területet Sydney Metropolitan Area-nak, röviden Sydney Metro-nak, magyarul nagyvárosi területnek hívjuk. A Sydney nevet hol erre a nagyvárosi területre, hol pedig csak a City-re értjük. A nagyvárosi területet a jellege, beépítettsége és természetes határai szerint szokás tovább osztani: Inner West, Eastern Suburbs, Southern Beaches, North Shore, Ryde Area, Hills District, stb. Ezek a helyben lakóknak elég jó tájékoztatást adnak arról, hogy miféle környékről is van szó. A budapesti megfelelőjük lehet mondjuk az olyan megnevezés, mint: Dél-Pest vagy Buda. Létezik egy sokkal finomabb felosztás is. Ezek a suburb-ök. Valamikor valaki teljesen véletlenszerűen és logikátlanul határokat húzott a térképre és azt mondta, hogy ettől a vonaltól balra Rockdale van, jobbra meg Allawah. Ilyen suburb-ből van vagy 7-800. A suburb-ök túlnyomó többsége családi házas lakóterület, de vannak tiszta ipari negyedek is, mint pl. Silverwater, Alexandria vagy Wetherill Park. A suburb-ök nem rendelkeznek semmiféle közigazgatási önállósággal. Ezek csak helynevek.

A postai címzésben vagy a helyiérdekű vasút megállóin is a suburb neve szokott szerepelni és ha megkérdezik tőlünk, hogy hol lakunk, akkor is ezt szoktuk válaszolni. Ha értetlenül néznek vissza, akkor hozzátesszük a nagyobb földrajzi egység nevét, mint pl. South West. Ha messzi vidéken kérdezik, akkor persze Sydney-t mondunk. A közigazgatási felosztás egészen más dolog. Budapesten megszokhattad, hogy van egy fővárosi közigazgatási egység, amit kerületekre osztanak. A fővárosnak valami hatalma is van a kerületek fölött, ha nem tévedek. Itt nem így van. A területet egyszerűen felsakktáblázták és az egyes négyzetek közepén valakit megválasztottak tanácsnak.

A tanácsoknak valami fajta rangsoruk lehet, mert vannak olyanok, amik csak megyék (shire), aztán olyanok, amik municipialitások (municipiality) és olyanok is, amik nagyvárosiak (city). Ezek a területi egységek nincsenek alá- vagy fölérendelt viszonyban egymással. Nincs egy Sydney-i Nagyvárosi Tanács, ami alá oda lenne rendelve pl. a Dél-Sydney-i Városi Tanács. Van 39 egymástól teljesen független tanács Sydney Metro egész területén. Eddig úgy-ahogy hasonló lenne a dolog Budapest kerületi felosztásához. De mégse, a szélre eső tanácsok területei ugyanis messze túlnyúlnak a beépített vidék határán is. Nem csak egy kicsit, hanem nagyon. Budapesten ez nincs így, a budapesti kerületek azok tényleg budapestiek, nem tartozik hozzájuk pl. az egész Budai-hegység. Durván ezek a tanácsok felelnek meg tehát a budapesti kerületeknek, mert egynek-egynek a területén kb. ugyanannyi ember él ott is és itt is. Földrajzilag viszont nem városi kerületek, mert nem csak városi részek tartoznak alájuk, hanem minden, ami útba esik. További különbség, hogy Budapesten a VIII. kerületben lakók úgy azonosítják magukat, hogy a VIII. kerületiek. Használják is magánbeszélgetésben ugyan úgy, mint a postai címzésekben. Sydney-ben ez nem szokás.