Vitatkozok magammal minden egyes döntésemen...
még akkor is, ha az tökéletesnek tünik...
...
...így az élet ezt egy lelkes harcnak fogja fel...
az én külön világom és elhomályosított elmém között...
...
...
...megbékéltem ezzel a viszállyal...vagy csak egy állapot...
jobb a pozíciókat váloztatni, mint lekötöttnek lenni...

...

...változni szeretnék...
...nem pedig egy helyben állni...

mint egy szép tenger, amely el akar nyelni engem...

...
...
...szeretnék még egyszer felkapaszkodni a csúcsra...
Mostantól nem írok rímeket...

...Bizonyossággal a nemtudásomról...minden döntésnél többször megkérdezem...
...föleg ha azt hiszem, hogy ez a legjobb döntés, amit csak hozhatok...
...Bár..nem csak...Amikor effelöl biztos vagyok...még egyszer átgondolom (kételkedem)...
...és visszatérek a játékba...
...Mert ha ez erös...nem fél sem a kezdettöl...sem a viszályoktól (vihartól)...

...Egy Nagy Döntés...
...hogy megálljon a saját lábán...
...nem szükséges alátámasztottnak lennie...vagy nem igaznak a félelmeimtöl...
...

..Ez a félelem gyöz meg engem, hogy elhiggyem, hogy a döntés..amit meghoztam...
akár helyes is lehet...
...
...ez a félelem könnyen elhihetö...
mert azt tanácsolja, hogy mindig ugyananaz az út megszabadít a nehézségektöl...
...
..egy út, mely azonnal...fáradozás nélkül egy lélegzetvételhez juttat...
...
A Halál is egy lélegzetvételhez juttatja...
...azt aki meghal...
...
...
...

...ne higgyétek, hogy az én gondolataim nem tévedhetnek...
...

...A Racionalitásnak egyéni paraméterei vannak...
és illúziói...

...felébredek, hogy megvédjem magamat a gondolataimtól...
...Ne légy áldozata annak a gépezetnek, ami a fejedben van...

Gigi D'Agostino

© SuperNóra fordítása