Ghána Nyugat-Afrikában található, 400 kilométeres tengerparttal a Guineai-öböl mellett. Az ország a 8. és 13. század közötti birodalom nevét viseli. Az angolok brit protektorátussá nyilvánították, az egykor Aranypartnak (Gold Coast) nevezett gyarmat 1957-ben nyerte el függetlenségét. Annak ellenére, hogy jelentős erőforrásokkal rendelkezik, nemzeti jövedelme a többszöröse a legszegényebb afrikai államokénak, az ország mégis jelentősen függ a külföldi pénzügyi segítségnyújtástól. A 238 ezer km² területű országban közel 20 millió ember él, többségük az akan, a moszi, az eve vagy a ga-adaigme népcsoporthoz tartozik. Az ország fővárosa Accra, pénzneme a cedi.

Az angolok már az 1900-as évek elején futballoztak az országban, az ottani angol kereskedők és a partoknál kikötő hajósok mindig nagy csatákat vívtak. Első helyi klubként, az Invincibles alakult meg, 1910-ban, majd a következő években egymás után, gomba módra szaporodtak az egyesületek. A függetlenség után egy évvel, 1958-ban már bajnokságot rendeztek, az első aranyérmet a Hearts of Oak nyerte, míg az ugyanabban az esztendőben először kiírt kupát az Asante Kotoko hódította el.

Szövetség neve:	Ghana Football Association (GFA)
Alapítási éve:	1957
FIFA-tagság kelte:	1958
Címe:	General Secretariat, National Sports Council, PO Box 1272, Accra, Ghana
Telefonszáma:	00-233-21-910170
Telefaxszáma:	00-233-21-668590
Internetcíme:	www.ghanafa.org
E-mail címe:	ghanafootball@yahoo.com
Elnök:	Kwesi Nyantakyi
Alelnök:	-
Főtitkár:	Kofi Nsiah
Szövetségi kapitány:	Ratomir Dujkovics
A válogatott szerelése:	fehér mez, fehér nadrág, fehér sportszár

A két klub azóta is egyeduralkodó az országban: az 57 bajnoki címből például 38 került birtokukba (20-18-ra vezet a Kumasiba való Asante). A két egylet "párosmérkőzésébe" a legnyomatékosabban a Goldfields tudott beleszólni, Obuasi városának büszkesége 1994-től zsinórban háromszor is a nagyok orrára koppintott. 1978 óta erre egyetlen más klub sem volt képes, még egy bajnoki etapban sem, nemhogy háromszor egymás után. A kupaelsőségeket tekintve is hasonló a helyzet, ezen a fronton a trófeák több mint felét szerezte meg a két klub, de itt 9-8-ra vezetnek az accraiak. A nemzetközi porondon is letette már a névjegyét mindkét klub, noha nem olyan gyakorisággal mint ahogy azt a ghánai szurkolók szerették volna. A bajnokcsapatok afrikai vetélkedésében az Asante 1970-ben, a Hearts of Oak 1983-ban és 2000-ben nyert, de a kupagyőztesek, és az azóta már megszűnt CAF-kupában nem termett babér az ország képviselőinek, az újonnan kiírt Konföderációs-kupában viszont rögtön az első döntőben, 2004-ben összetalálkozott a két gigász, kétszer 1-1-es párharcok után a Heart os Oak 11-esekkel hódította el a trófeát.

A ghánai válogatott a földrész egyik legsikeresebb nemzeti csapata, ha csak a kontinensen belüli eredményeket vizsgáljuk. A Black Stars (Fekete Csillagok) ugyanis négyszeres Afrika-kupa-győztes (1963, 1965, 1978, 1982), de mindemellett még tarsolyában tudhat három ezüstérmet is (1968, 1970, 1992), azaz hétszer játszott döntőt a kontinensbajnokságon. Ezzel első a földrészen! Világbajnokságon azonban a felnőtt szelekció még nem szerepelt, ami már csak az utánpótlás szép sikerei ellenére is több mint furcsa. Az ország legjobb U20 játékosai ugyanis 1993-ban és 2001-ben is vb-ezüstöt nyertek, míg a 17 éven aluliak 1991-es és 1995-ös garnitúrája első lett a korosztályos világbajnokságon. Az ország legismertebb labdarúgója az az Abedi Pelé, akit háromszor választottak (1991, 1992, 1993) a földrész legjobbjának, mi több az IFFHS nevű szervezetnél George Weah és Roger Milla mögött az évszázad harmadik legjobb afrikai játékosának találtatott. Mellette volt az év labdarúgója Afrikában Ibrahim Sunday (1971-ben) és Abdul Razak (1978) is.

Ajánlat:

1. Ghána
2. Ghána-ról
3. VB-selejtezők
4. Sztárok
5. Játékoskeret