Fogunk fehérje

/Mivel mossunk fogat?/

Őseink már 5000 évvel ezelőtt is tisztították fogaikat. Eleinte vesszőből, később csontból, tollszárból készítettek "fogkefét". Az ókori görögök már feltalálták a "fogkrémet" is: állati csontot és alabástromot őröltek porrá, ezek keverékével mosták fogaikat. Az elkövetkező évszázadok során újabb és újabb anyagok kerültek bevetésre a fogak védelmében, közös jellemzőjük, hogy majdnem mindegyik fogpor volt. Csak a múlt században jelent meg a maihoz hasonló fogpaszta.

A ma kapható fogkrémek tisztító képessége egyrészt a felhasznált anyagok mechanikus dörzsölő hatásából, másrészt egyéb összetevők - pl. habzószerek, oldószerek, felületaktív anyagok - kémiai tisztító hatásából tevődik össze. A fogkrémeknek nemcsak tisztító, hanem gyógyhatásuk is van/lehet: az ún. gyógyfogkrémek a dörzsölő- és habzóanyagon kívül még terápiás hatást kifejtő összetevőket is tartalmaznak. Ezek a fogkrémek fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, baktériumellenes és savközömbösítő hatásuknál fogva mind a fogszuvasodás, mind a fogágybetegségek megelőzésére alkalmasak.

Fluorid

A fogkrémek fejlődésének mind a mai napig az egyik mérföldköve volt a fluorid tartalmú fogkrémek megjelenése a 60-as évek közepén. A fluoridok fogszuvasodást megelőző hatására a 1940-50-es években figyeltek fel az USA-ban. Beépülve a fogzománcba, a fluorid ellenállóbbá teszi azt a fogszuvasodással szemben, továbbá gátolja a foglepedékben található baktériumok fejlődését. Fogorvoskutatók szerint az elmúlt években tapasztalható nagymértékű fogszuvasodás-csökkenés a fluorid tartalmú fogkrémek elterjedésének köszönhető.

Új anyagok

Napjainkban a kutatások felgyorsultak és kiszélesedtek. Mára már egy sor vegyület előnyös tulajdonságairól győződtek meg a kutatók. A fogkőképződés megakadályozására pirofoszfát került a fogkrémbe: ez a vegyület megakadályozza a fogkőkristályok kialakulását, illetve a kialakuló fogkő sokkal lazább szerkezetű lesz, így könnyebben eltávolítható a fogakról. A fognyak túlérzékenységét a kálium-nitrát, illetve ón-fluorid tartalmú fogkrémek és zselék hivatottak enyhíteni, a xylit tartalmú fogkrémek pedig a lepedőkben és a nyálban található baktériumok számát igyekeznek csökkenteni.

Az utóbbi évek egyik új hatóanyaga a triklozán. Ez a széles spektrumú antibiotikum már évtizedek óta alkotórésze különböző tisztálkodási szereknek (pl. szappan, tusfürdő), fogkrémösszetevőként azonban csak az elmúlt években jelent meg. A triklozán gátolja a baktériumok szaporodását, így hatékonyan véd mind a fogszuvasodás, mind a fogágybetegségek ellen.

Sajnos a foglepedék kialakulása már néhány órával a legalaposabban elvégzett fogmosás után is megkezdődik. Ennek megakadályozására a legmodernebb fogkrémek olyan hatóanyagot is tartalmaznak, amely a foghoz kötve meghosszabbítja a triklozán hatását, így biztosítva a baktériumellenes védelmet a fogmosások között is. Ez a hatóanyag az úgynevezett Gantrez kopolimer, melynek további kutatása során arra is fény derült, hogy nemcsak a pirofoszfát fogkőképződést gátló hatását képes fokozni, hanem önmaga is gátolja a fogkőkristályok növekedését. A Gantrezt és pirofosz-fátot tartalmazó fogkrémek eltávolítják a fogakon található elszíneződéseket (kávé, tea, cigaretta), és visszaállítják a fogak eredeti, természetes fehér színét.