Elnök Úr,
Gyurcsány Ferenc
(nyílt levél)
Megértésedet
kérem, hogy nem
magázlak, de idősebb jogán a
döntés a kezemben ezzel kapcsolatosan is.
Egyébként
a tegezésem oka nem a
bizalmasságból fakad, vagy abból, hogy
behízelegni szeretném magam kegyeidbe,
hanem abból a
meglátásomból, hogy bár az
Országunk első embere lettél az
Államfő után, de az nem a Mi
akaratunkból (Mi értelmezésemben a
Társadalom, a
Nép, mely a teljes Magyar Társadalom)
történt, csupán magad akarnok,
erőszakos,
önző, gőgös magatartásod,
gazdasági helyzeted miatt, melyet rá
tudtál erőltetni
a pártodra, a médiákra, és
minden emberre (régi mondás: ahol a
pénz, ott a
hatalom), másrészt pedig személyedhez,
az emberhez szeretnék szólni. Úgy is
fogalmazhatnám, hogy mindent
eszközöddé tettél,
azért, hogy pszichikádat, lelki
görcseidet leküzdhessed, bűntudatodat elaltathasd,
önmagadat kiélhessed.
Mert
az az
eredmény, melyet
elértél egy emberként az
elmúlt kettő
évben, erkölcsi értékrendedet
nullára
írta szememben, amit most bővebben szeretnék
indokolni.
Egy
hatalmi apparátus élére
verekedted magad, nem tisztelve
versenytársaidat,
még annak árán is, hogy
mást
megalázz,
pozíciójából
eltüntess. Az
apparátust kényszerítetted arra, hogy
mindig
minden úgy történjen, ahogy Te
akarod, ahogy azt Te a legjobbnak tartod, magad (társadalmi,
gazdasági,
politikai érdek címzésébe
csomagolva)
érdekei szerint. Mert ahhoz nem
voltál elég alázatos, hogy
lelkiismeret vizsgálatot
tarts döntéseid előtt, illetve ahhoz, hogy
felismerd annak
szükségességét, hogy
önmagaddal nem lehetsz reális és
elfogulatlan. Nem tartottad hibának azt sem,
hogy gyors akartál lenni és nem megfontolt, pedig
egy Ország kormányzásában,
ahol, még ha csak tízmillió emberről
is van csak szó, végzetes bűn, mert
hazardírozol.
Azzal ami a Mi
múltúnk és jelenünk
és jövőnk.
Mert a tiedet kommunista elődeid
bebiztosították, azért nem kell
aggódnunk.
(Azt is megvizsgálnám, bár ezt
saját
energiám pocsékolásának
tartom, hogy
mennyire akartad Te Klárit, vagy mennyire
tereltek Hozzá.)
Érdekes,
hogy
múlt időben írtam
eddig Rólad, de azért, mert nem
szeretnék előre
szaladni, csak az eddigi
munkásságodat szeretném
értékelni
ebben a mai csendben, melyet Te generáltál
már megint, a magad érdekeinek
érvényesítésére.
Igen ebből is
jól látszik, hogy
Te igen érzékeny
lélek vagy,
mellyel
tudsz élni, illetve, sajnos visszaélni, mert
ebben is az
önigazolásod, a magad
érdekeinek minden áron való
érvényesítése
vezérel. Ismerek ilyen
embert, de a
szakemberek szerint ez az ördögtől
megszállottság, orvosilag – klinikai
esetnek
számít. No, szeretnék
tárgyilagos maradni. Akarnok
vagy, sajnos, és mindannyiunk kárára,
amit a választások során, a
két
miniszter jelölt közötti vitában
is jól
bemutattál. Törvényt nem ismerve,
mégis
mindig a törvényességre hivatkozva
kampányoltad végig az Országot, az
utóbbi
fél évet, az Ország
pénzén, az
Ország kormányfőjeként,
elvéve az idődet
és
figyelmedet a kormányzástól,
befeketítve,
besározva hazugságnak
beállítva
mindazt, mi a valós állapotot
próbálta
szemünk elé tárni. Megint csak
átgázoltál mindenen és
mindenkin csak
azért, hogy győzhessél. Csupán a
győzelemért, (fentieket igazolja az a
kijelentésed is,
hogy mindegy az, hogy
mit mondasz, csak halljanak és lássanak, azt
hiszem ez
volt az ars poétikád is)
mert a mostani csend mutatja, hogy nem voltál
hajlandó
reálisan felmérni a
helyzetet, számolni azzal, hogy mi lesz a
következménye. Minden
ígéretednek
súlytalanságában
éltél, mert Te
felállítottál magadnak egy
célt,
melyért
mindent alárendeltél. Csak, hogy
néhány
példát említsek: A
választás előtti
szombat este a TV2 műsorán a játék
megfejtésében mi volt elrejtve:
Gyurcsány
Ferenc, vagy a megmásíthatatlan
döntés, a XIV
kerületi óriás plakát.
Szégyellem
magam helyetted is. Hogy ilyen mélységben kell
belenyúlni a társadalom
életébe,
lelkébe, csak azért, hogy enyém
lehessen a
győzelem - megalázó, gusztustalan,
cirkuszi. Nem méltó a feladathoz(!), ebből is
látszik, hogy ésszel fel sem
éred, hogy mi a feladatod, mire kapod a
felhatalmazást.
melyet a jelenlegi
állapotunk példáz. Igen,
szándékosan
nem vonultatok fel ennél sokkal nagyobb
példákat, hiszen ezekkel az apró, mert
ezek voltak
az apró (!) trükkök, amiken
talán jót mosolyogtál is magadban,
hogy milyen
jó ötlet, és még meg is
jutalmaztad azokat akik ezeket kitalálták. Mert
azt
világosan tudod, érzed,
hogy pénzért mindent meg lehet oldani, mindent el
lehet
érni. Egyet biztos nem.
A lélek nem vásári
árú.
Márpedig a Nemzetet, a Hazát nem a
pénz tartja
egyben,
hanem a lélek. (Természetesen sokan vannak azok,
akik
egyéni érdekükből
segítenek, támogatnak, ezek
kiválasztásához is nagy
érzéked van,
de ezekkel nem
itt kell elszámolnom, ez más papírra
–
más közegre – tartozik.)
Méltatlannak
tartom az Ősökkel
szemben, de pozíciód miatt nem
kerülhetem meg, hogy itt említsem Szt.
István
királyunk nevét, aki nem véletlen,
hogy Szűz Máriának ajánlotta fel a
koronát.
Valamit Ő látott, valamitől már akkor tartott.
Tudod,
a földi
hatalom Isten
nélkül csak erőlködés. Nem
akarok
hitvitákba kezdeni, de azt beláttam én
már
-
bár próbáltam én is okosabb
lenni - hogy az
ember véges és gyarló. Nem
képes,
nem alkalmas rá, hogy mindenben és
végtelenségig mindent
átlátva legyen
képes
meghozni döntéseit, és ennek
elfogadása
szükséges ahhoz, hogy alázatos legyen a
döntések meghozatalában, sőt fogadja el
a
kritikát, a bírálatot, és
legfőképpen
mások véleményét is, ne
csak üzleti
alapon! Mert ebben az Országban is sokan
vannak azok, akiknek az élete nem üzlet,
pénzügyei csak eszköz ahhoz, hogy
éljen, és keresse
boldogulását, mert
mindannyian csak boldogok szeretnénk
lenni!
Már
megbocsássál, de úgy érzem
a
Te életedből, nagyon hiányzik a férfi,
az Apa, aki
számára nem mindegy, hogy a
fia hogyan lesz sikeres, aki a fiú
számára
kontrol, akinek meg kell tudni
felelni. Tudom, Édesapádat korán
elvesztetted, nem
övön aluli ütésnek
szántam,
de mértékadó kritikának,
felmentő indoknak
egyéniséged torzult
fejlődésére.
Nos
elérkezve
a jelenhez,
szeretném leszögezni, hogy a jelenben
generált, az
ellenzék megértését
és
együttműködéséért
esdeklő előretolt
katonáid kirohanásait a
váradból, nem
értem, és ugyan akkor
undorítónak
érzem, különös tekintettel az
előzményekre.
Mindenkit
megalázni, bemocskolni,
sötét sarokba küldeni mert megmerik
mondani az igazságot, nem felvállalni a
harcban a szemtől szembe harcot, és utána ezzel
előállni, hogy vigye el a
balhét az ellenfél, gerinctelen és
undorító módszer.
Ideje lenne felnőttként
felvállalni az elmúlt két
év eredményeinek
felelősségét, kibújni a
sötét sarokból, és elmondani:
Emberek hibáztam,
ellenetek és az Ország ellen
…….
…….és
ha igaz és részletes
beismerésed megvolt, beszélni a jövőről,
javaslatokat tenni, és hagyni, hogy a
Nép eldöntse, hogyan tovább. Nem az
ellenzéket piszkálni, mert nem attól
kaptad
a felhatalmazást, hanem attól a
Néptől, melyet
hülyítettél, melyet
félrevezettél, melyet addig semmibe
vettél, csak
eszközül használtál
karriervágyad
kielégítésére.
Mint
ember sajnállak, mint
Országunk vezetőjét elutasítlak.
Maradok
Magyarként bírád, a
népként szenvedőd!
Naszádos
József