Tony Vidmar

Vidmar (akinek bátyja, Aurelio szintén ausztrál válogatott futballista volt) 1970. július 4-én született Adelaide-ben, és a helyi Adelaide Cityben kezdte pályafutását. Bal oldali védőként hamar bejátszotta magát a felnőttcsapatba, és tehetségére a nemzeti tizenegynél is gyorsan felfigyeltek, hiszen már 1991 februárjában bemutatkozhatott a válogatottban Csehszlovákia ellen. A következő esztendőben részt vett a barcelonai olimpián az ausztrál válogatottal, és negyedik helyet szerzett, klubjával pedig bajnoki címet nyert. Az ötkarikás játékokon nyújtott remek teljesítményének hatására hamarosan Európába igazolhatott; a belga Germinal Ekeren szerződtette, ahol a következő esztendőtől Kovács Ervin és Halmai Gábor is csapattársai voltak. 1995-ben egy másik Benelux államba, Hollandiába tette át a székhelyét, a NAC Breda futballistája lett. Két évet töltött el Bredában, majd 1997-ben a skót Rangers FC-hez írt alá. A glasgow-i klubbal két bajnoki címet szerzett, és legeredményesebb szezonja az 1999-2000-es idény volt, amikor is a pontvadászatban hatszor volt eredményes, és a kupadöntőn is betalált. A következő két bajnokságban egy-egy gólt szerzett, 2002 nyarán azonban a klub vezetősége úgy döntött, hogy nem tart rá igényt. Az angol másodosztályban szereplő Cardiff City ajánlatát elutasította, és igaza volt, hiszen később az élvonalban szereplő Middlesbrough FC jelentkezett be a 68-szoros ausztrál válogatott védőért. A Borónál azonban csak egy idényt töltött el, és végül mégis a Cardiff Cityben kötött ki, ahonnan tavaly nyáron (vissza)szerződött a NAC Bredához.

Harry Kewell

A jelenleg talán a legismertebb ausztrál labdarúgó 1978. szeptember 22-én született Sydneyben, és a városban működő regionális futballakadémián ismerkedett meg a sportág alapjaival. Még csak 12 esztendős volt, amikor Angliába került, mégpedig a Leeds Unitedhez, amelynek színeiben az 1995-96-os idényben mutatkozott be a felnőttek között. A nagy áttörés két évvel később jött el, amikor Lee Sharpe sérülését követően a bal oldali középpályás posztján rendszeresen pályára léphetett, és a pontvadászatot öt góllal zárta. A későbbiekben hol a középpályán, hol pedig a csatársorban szerepelt, és az 1999-2000-es idényben tíz gólt ért el, aminek köszönhetően őt választották meg a szezon legjobb fiatal játékosának Angliában. Ezt követően egy Achilles-sérülés miatt hosszú időt ki kellett hagynia, de így is tagja volt a Bajnokok Ligájában az elődöntőig menetelt leedsi csapatnak. Természetesen hazája válogatottjában is rendszeresen szerepelt, de általában csak a tétmérkőzésekre utazott haza, és nagy csalódásként élte meg, hogy az auszik nem jutottak ki a 2002-es világbajnokságra. A United pocsék anyagi helyzete miatt várható volt, hogy előbb-utóbb eladják, de ez sem ment problémák nélkül: a Liverpool FC 2003 nyarán hivatalosan ötmillió fontot fizetett érte, amiből azonban a leedsiek csak hárommilliót kaptak, a többi Kewell ügynökéé lett - a transzfer nagy port kavart Angliában. Első liverpooli szezonjában rendszeresen pályára lépett, és nem is futballozott rosszul, hiszen hét gólt ért el, de a legutóbbi pontvadászatban keveset játszott sérülése miatt. Mostanában kezdi visszanyerni egykori formáját - a vébét figyelembe véve a legjobbkor. Háromszor is Óceánia legjobb játékosának választották, az ausztrálok csillaga lehet a tornán.

Jason Culina

1980. augusztus 5-én született Sydneyben, és első profi egyesülete a helyi Sydney United volt, amelynek színeiben már az 1997-98-as idényben is pályára lépett 12 találkozón. A következő idényben az immár Sydney Olympic néven szereplő klubban alapember volt, és első gólját is megszerezte, az U20-as világbajnokságon pedig felfigyelt rá az Ajax Amsterdam, és szerződtette. A középpályást azonban a belga Germinal Beerschotnak adták kölcsön a hollandok, amelynek színeiben a 2000-2001-es idényben 12 mérkőzésen szerepelt, majd megfordult a De Graafschapban is. Az idő tájt már ausztrál válogatottnak mondhatta magát, a címeres mezben még 2000 szeptemberében mutatkozott be, de ezt követően hosszú ideig mellőzték a nemzeti csapatnál. A 2003-2004-es idényben végre debütálhatott az Ajaxban, de az amszterdamiaknál csak két bajnokin lépett pályára. 2004 nyarán az FC Twente végleg megvette, és Enschedében remek formába lendült, az előző idényben 11 gólt szerzett. Erre a PSV Eindhoven mestere, Guus Hiddink is felfigyelt, aki előbb ausztrál szövetségi kapitányként hívta be a játékost az uruguayiak elleni pótselejtezőkre, majd klubedzőként szerződtette. Culina rendkívül hasznos futballista, a középpálya minden posztján, sőt, a csatársorban is képes kiváló teljesítményre.

Ajánlat:

1. Ausztrália
2. Ausztráliáról
3. VB-selejtezők
4. Sztárok
5. Játékoskeret