A hazai rendezésű világbajnokságon remeklő Koreai Köztársaság természetesen esélyesként vetette bele magát a selejtezősorozatba. A Jo Bonfrere vezette válogatott az első csoportkörben Libanonnal, a Maldív-szigetekkel és Vietnámmal mérkőzött az elsőségért. A holland mesterrel azonban eleinte nem alakultak bíztatóan az eredmények - a Maldív-szigeteken és Libanonban is csak döntetlent ért el a csapat, Vietnámban pedig hátrányból fordítva gyűjtötte be a három pontot. A nehézségek ellenére azért a csoportgyőzelmet végül megszerezte a gárda, de figyelemre méltó, hogy a második helyen zárt Libanon válogatottja több gólt szerzett ezen időszakban, mint Li Jung Pjóék.
A második csoportkörben is bizonytalanul szerepelt a Bonfrere-csapat. Az A csoportban a nagy rivális Szaúd-Arábia mellett Üzbegisztán és Kuvait voltak az ellenfelek - az együttes utóbbi ellen játszotta első találkozóját, mégpedig hazai pályán. Az arabok fejet is hajtottak a nagyobb tudás előtt Dél-Koreában, 2-0-s győzelmet ünnepelhetett a szöuli közönség. A következő fordulóban Rijádban azonban jött a fekete leves, az arabok ellen a csapat elszenvedte első vereségét a selejtezősorozatban.
Fel is erősödtek a holland mestert ért kritikák, amiket a következő mérkőzés kimenetele sem enyhített igazán, az üzbégek legyőzése hazai pályán kötelező feladatnak számított (egy sovány gólocska volt a különbség a két csapat között a lefújás pillanatában). A dél-koreai drukkerek mindenesetre bizakodóak maradtak, hiszen fél távnál még így is ők vezették a csoportot, köszönhetően a szaúdiak bukdácsolásának.
A negyedik körben aztán meghűlt a vér a távol-keleti gárdáért szorítók ereiben, Taskentben ugyanis Üzbegisztán válogatottja az utolsó percekig nyerésre állt, Park Csu Jung az utolsó percekben egyenlített. Az utolsó előtti mérkőzésnek Kuvaitváros adott otthont, a gyengécske közel-keleti csapat pedig nem okozott gondot a piros-kékeknek. A sima 4-0-s győzelem egyben azt is jelentette, hogy Dél-Korea válogatottja az utolsó játéknap eredményeitől függetlenül kijutott a világbajnokságra, hiszen a második helynél rosszabb pozícióban már nem végezhetett csoportjában.
Így a Szaúd-Arábia elleni, Szöulban lejátszott mérkőzésnek már legfeljebb a presztízs szempontjából volt értéke (addigra az arabok is biztosították helyüket a vébén), és a lépés a vendégeknek jött ki jobban, akik a hazai győzelem után idegenben is begyűjtötték a három pontot a nagy rivális ellen - ezzel a csoportgyőzelmet is begyűjtve, és a második helyre szorítva a nem éppen meggyőző teljesítményt nyújtott Dél-Koreát.
Ajánlat:
-
-
-
-
-
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
