Európa legmagasabban fekvő országa (átlagos tengerszint feletti magassága 1300 méter), felszínének 60 százalékát a Nyugati-Alpok égbetörő csúcsai, mély gleccservölgyei, havas rétjei és sűrű erdei borítják.

Svájc területére a helvétek kelta néptörzse az i. e. 100 körül vándorolt be. A 6. században a mai államterületet a Frank Birodalomhoz csatolták. 843-ban Kelet-Svájc, majd 1033-ban a nyugati rész és a Német-római Császárság része lett. A három őskanton - Uri, Schwyz és Unterwalden - 1291-ben védelmi szerződést kötött, ezzel létrejött a mai Svájc alapja, a kantonok szövetsége, amely 1332-ben Luzernnel, 1351-ben Zürichhel, 1352-ben Glarusszal és Zuggal, majd 1353-ban Bernnel bővült.

A Habsburgok 1389-ben kénytelenek voltak elismerni a kantonok szövetségének függetlenségét, amely területét tovább növelte. A Helvét Köztársaság a franciák révén jött létre 1798-ban. Svájc ekkor vált egységes állammá, majd 1803-ban 19 szuverén kanton államszövetségévé alakult. Svájc mindkét világháborúban szigorúan semleges maradt. Európa és a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb ipari országa, a mindössze 41 ezer km2-en 7,3 millió lakossal.

Szövetség neve:	Schweizerischer Fussballverband (SFV)
Alapítási éve:	1895
FIFA-tagság kelte:	1904
Címe:	Worbstrasse 48, Postfach, 15 3000 Bern, Schweiz
Telefonszáma:	00-41-31-9508111
Telefaxszáma:	00-41-31-9508181
Internetcíme:	www.football.ch
E-mailcíme:	sfv.asf@football.ch
Elnök:	Ralph Zloczower
Alelnök:	Guido Cornella
Főtitkár:	Peter Gillieron
Szövetségi kapitány:	Jakob Kuhn
A válogatott szerelése:	piros mez, fehér nadrág, piros sportszár

Svájcban az 1860-as években lett ismert a labdarúgás, a derék helvétek pedig gyorsan az angol tanítómesterek nyomába léptek, hiszen számos dél-európai országban már a svájciak is tevékeny részesei voltak a futball térhódításának. Nekik köszönhetik a futballt az észak-olaszok, valamint egy helvét úriember, Hans Gamper alapította az FC Barcelonát is.

Az első svájci klub a Grasshopper volt, az egyletet 1886-ban alapították, mi több a zürichiek nyerték az első bajnokságot is. A történelmi sorozatra 1897-98-ban került sor, a La Suisse Sportive nevű lap által létrehozott versenysorozatot három regionális csoportban rendezték, a fináléban a GC a lausanne-i és a genfi vetélytársát is legyőzte. Kuparendszerben 1909-10-ben mérkőzhettek először a csapatok, az Anglo Cup elnevezésű serlegért a legeredményesebben a Young Boys küzdött, a döntőben az FC St. Gallent múlta felül (1-1, 7-0).

A korai évek Grasshopper-fölényét nagy hektikusság jellemezte a bajnokságban, a századforduló környékén nem volt kiemelkedő képességű egylet az országban, több klub is megismerhette a győzelem ízét. Az első duplázó a XX. században a berni Young Boys volt (1910, 1911), majd a húszas években sikerült ez a Servette FC-nek és a Grasshopper-Clubnak is. Kisebb dinasztiát csak a sárga-feketék tudtak kialakítani, a Young Boys 1957 és 1960 között szériában négy bajnokságot ünnepelhetett.

A hetvenes évek az FC Zürich, a nyolcvanas évtized pedig a GC sikereit hozta, utóbbi egylet 26 elsőségével a legeredményesebb svájci klub. A Szöcskék mögött a 17 aranyéremmel büszkélkedő Servette FC, majd az egyaránt 11-11 bajnokságot nyert FC Basel és Young Boys következik az örökrangsorban. A hazai kupaporondon is nagy a Grasshopper fölénye, holott az egylet több mint 10 éve nem hódította el a Svájci kupát, de eddig egyedül annyi elsőséget aratott (18), mint az örökrangsor második és harmadik helyezettjei (Lausanne-Sports, FC Sion) együttvéve.

A svájci válogatott 1905. február 12-én játszotta első mérkőzését, amikor a párizsi Parc des Princes stadionban 500 néző előtt 1-0-ra kikapott Franciaországtól. A folytatásra három évet kellett várni, csakúgy, mint az első győzelemre, amely 1908-ban Németország ellen született meg. A 70. válogatott mérkőzését is teljesített Svájc az 1924-es olimpián érte el első komoly sikerét, a párizsi fináléban csak Uruguaytól szenvedett vereséget. Az elmúlt évtizedekben az európai középmezőnyben szereplő válogatott története során már több mint 650. mérkőzést játszott.