Halott nevek könyve II.

"Munkám ennélfogva történelmileg hiteles, a Sumér Tradíció újra felfedezése."
/Aleister Crowley/

Bevezetés:

 20-as évek közepe táján, nagyjából Brooklyn Heights területén élt egy csendes, visszahúzódó ember, novellák szerzője, aki két év után elvált feleségétől, és visszatért gyermekkori, Rhode Island-i otthonába, ahol két nagynénjével együtt élt tovább. Az 1980. augusztus 20.-án született Howard Phillips Lovecraft alapjaiban rendítette meg azt az irodalmi világot, amely lekicsinyítette a Weird Tales magazin 1923-as számában megjelent műveinek sikerét. 1937. március 15-én halt meg, 46 évesen a bélrák és a Bright kór áldozataként. Bár olyan híres emberek lettek műveinek elkötelezettjei, mint Dashiel Hammett, aki antologizálta írásait külföldi és hazai kiadás céljából, a "Gótikus Horror Atyja" elismerés mégis csak az utóbbi pár évben adatott meg neki, mégpedig művei, levélgyűjteményei, életrajza teljes reprintje révén. Ezeket az írásokat különböző kiadók adták újra ki. Az Atlantic Monthly magazin 1975 júliusi számában egy történet jelent meg Jorge Luis Borges tollából "Több dolgok vannak - H.P. Lovecraft emlékeinek" címen. Egy Borges formátumú irodalmi személy gesztusa biztos jele annak, hogy Lovecraft felemelkedett, és posztumusz elfoglalta az őt megillető helyet az amerikai irodalom történetében, mintegy 40 évvel a halála után.
Ugyanabban az évben, amikor Lovecraft nyomtatásban megjelent a Weird Tales lapjain, egy másik úriember olvashatta saját nevét a brit újságok hasábjain.
"ALEISTER CROWLEY legújabb baljós látomása!" - harsogta a Sunday Express címszalagja. A hírhedt mágus volt követői közül az egyik felesége Crowley-t vádolta férje halálával (Szicília, Cefalu, Thelema Apátság). A bulvársajtó és a titkos társaságok nyomására Mussolini kiutasította a Nagy Fenevadat Olaszországból. Horrortörténetek töltötték meg az angol újságokat hetekkel, sőt még hónapokkal később is: sátáni rítusokról, feketemisékről, áldozatokról, sőt emberáldozatokról adtak hírt szenzációhajhászó módon. Egy dolog ugyanis biztos volt: Aleister Crowley mágus volt, méghozzá első rendbeli.
1875. október 12-én született Angliában Edward Alexander Crowley néven abban a grófságban, ahol Shakespeare is napvilágot látott. Szigorúan fundamentalista vallású családban nőtt fel, akik egy Plymouth Testvériség nevezetű szekta tagjaiként gyakorolták a hitüket. Az első ember, aki azzal a számmal és névvel illette, amivel később híressé vált, az édesanyja volt, aki a Jelenések Könyve után Fenevadnak címezte 666-os számmal. (The Best 666). Crowley ezt a megjelölést szó szerint értelmezte, és önmagát is így nevezte. Cambridge-i tanulmányai során azonban nevét Aleister Crowley-ra változtatta. Neve, valamint a 666-os szám segítségével mindig biztos helye volt a sajtóban. Egy Istenség megtestesülésének hitte magát, egy Ős inkarnációjának, egy Új Korszak eszközének az emberiség történelmében, Hórusz Eonja, az Ozirisz Eonját leváltó idő hírnökének. 1904-ben transzcendens üzenetet kapott (ahogy Lovecraft nevezné, a "Mélyűrből". Az üzenet az Új Világrend formuláját tartalmazta, egy új filozófiai, tudományos, művészeti és vallásrendszer. Ennek a Világrendnek az alapja, és az előző négy rendszer közös nevezője a Mágia kellett, hogy legyen, Crowley tehát szintetizálta az öt elem mágiájával, ez lett az Új rendszer (The New Order).
1937-ben, amikor Crowley elhalálozott, a nácik betiltották a német okkult páholyokat, köztük a két legnevezetesebbet, az A.A.-t és az O.T.O.-t. Ezeket Crowley maga irányította, sőt az elsőt maga alapította, a másiknak pedig angliai vezetője lett. Sokan hisznek Crowley és a Harmadik Birodalom mágikus kapcsolatában, két okból: az egyik az, hogy az Új Világrend általában holocaustokra szólít fel, a másik, hogy hogy Crowley hatott Adolf Hitler gondolkodásmódjára. Míg az teljesen bizonyos, hogy Hitler és Crowley sohasem találkozott, addig köztudott, hogy Hitler számos okkult páholy tagja volt az első világháborút követő években. Ezek egyikének, az árja fajok felsőbbrendűségét hirdető Thule Társulásnak a jelképe az a gyalázatos szvasztika volt, melyet később Hitler a Harmadik Birodalom szimbólumaként adoptált. Hogy Crowley mégis megvetette a nácizmust és annak minden megvalósulási formáját, egyértelművé válik írásműveiből. Crowley - úgy tűnik - a nácizmus jelenségét egyfajta keresztény "szüleménynek" tekintette, antiszemitizmusával, híveit érintő szigorú erkölcsi megkötéseivel együtt, melyek aztán a Harmadik Birodalom vezetésére is jellemző érzelmi problémákban, elmezavarban csúcsosodtak ki. Mégis, afelől nem lehetett kétség, hogy a káoszt, mely elhatalmasodott a világon, Crowley "Liber AL vel Legis" (A Törvény Könyve) című művében megjósolta.