| Rómeó és Júlia - Operettszínház : Prológus
Minden történet eleje hasonlít kicsit. Nincs új a nap alatt! Amikor egy csillag fényesen felragyog, egy másiknak ki kell hunynia! Persze vannak véletlenek. Számíthat az eső, az éjszaka, a gitár pengetés. De nincs könnyű helyzete annak, aki ebben hisz csupán. Ne hallgassatok azokra, akik összevissza mesélnek! Mert a világa az nem tűri, hogy valaki rendjéből kitörjön, de mégis, mégis csak az érzelem a fontos meg a szerelem. A szavakat könnyen elfeledjük, a szívünket mardosó érzéseket az idő kíméletlenül száműzi az emlékeinkből. A végén nem marad semmi? Minden történet eleje hasonlít kicsit. Tulajdonképpen Rómeó és Júlia története is alig különbözik a többi szerelmesétől.
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Verona
(Verona hercege)
Ki véletlenül erre jár, egy furcsa, vad várost talál.
Szép Verona nem vitás, a többinél kicsit más!
Ki össze-vissza utazott, és mindent végig olvasott.
Nem segít a sok tudás, a mi Veronánk más!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Őrült világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lőpor tetején?
(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?
(Verona hercege)
Egy õrült világ!
Hiába kérés, könyörgés, hiába súlyos büntetés!
Mindent megteszek, de itt már semmi nem segít!
Hát akkor jöjjön a vasszigor, jöjjön az ostor, szolgasor!
A szép szóra e sok lator már rá sem hederít!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Szédült világ! Egy õrült világ!
Veronát vérben fürdeti, az ember meddig tûrheti?
Hogy folyton félelemben él, hogy itt a törvény ennyit ér.
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?
Világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt: vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?
(Verona hercege)
Õrült, szédült, õrült világ!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Gondolj házasságra!
(Capuletné)
Jó apukád
Nem úgy szeret, mint rég
A nászéjszakán
A vágya égig ért
Pucéran álltam ott
És jött a kis csibész
De sokszor megkívánt!
Ez így volt na, és kész!
De szép voltam rég, tán nálad is szebb!
Hát nem csoda, hogy sose vetett másra szemet!
De évről évre múlt a vágy, s a dalnak vége lett
(Capuletné+dajka)
Minden nőnek álma
Lázas csókok árja
Júlia, nagy vagy már!
Gondolj házasságra!
(Júlia)
Korai az még!
(dajka)
Csak hallgass anyádra!
(Capuletné)
Hallgass a dajkádra! A férfiak...
(dajka)
A férfiak, oh
Mind törékeny kincs!
(Capuletné)
A nőkhöz egy se ért
(dajka)
Hát könnyű dolguk nincs!
(Capuletné)
Sok kötöznivaló!
(dajka)
A kályhám mindig ég
(Capuletné)
Neked már nem való!
(dajka)
De remélhetek még!
Figyeld jóanyád!
Ő mindig tudta azt
Ha apád kedvtelen
Hol keressen vigaszt!
(Capuletné)
Egy szavát el ne hidd!
Nem voltam csalárd!
Apádon kívül itt
Én nem ismertem mást!
(Capuletné+dajka)
Az élet oly szép
De rövid nagyon!
Hát kell hozzá egy férfi
S vele némi vagyon!
(Capuletné)
Hát íme itt az új ruhád!
(dajka)
Ezt is én varrtam terád!
(Capuletné+dajka)
Könnyen sír egy lányka
Míg egy férj nem várja
Sok-sok pajkos éj
Gondolj házasságra!
(Capuletné)
Nem kívánunk mást!
(dajka)
Csak íziben egy nászt!
(Capuletné+dajka)
Az élet oly szép
De rövid nagyon!
Hát fogni kell egy férjet
Aki nem ver agyon!
Csak megtaláld a férjedet
Majd lesz nagy élvezet!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Egy nap!
Romeo: Húsz évem már a múlt, és kedvelnek a nők. A karjuk megölel és néha meg is öl. Sok asszony szeretett, én senkit igazán. Vad átkot szórtak rám, ha meguntam egy lány hószín testét. Mért hús mért csak festék?A színlelt vágy rossz álom!A rejtett titkot várom!
Julia: Ha nincs, ki átkarol, mert 16 sem vagy, a szív dolgairól még nem tudhatsz sokat, de nekem nincs időm! Én látni akarom, ki szeret majd nagyon! Éjszakán, nappalon vágyom csókját! Nagy ég kérlek,küldd hát! Váltsd valóra álmom! A rejtett titkot várom!
Romeo:Egy nap új csodára virrad, jön egy lány, ki bíztat.
Julia:Egy nap jön, ki mindent adhat: szárnyalást és izzó vágyat.
Ketten: Egy nap el fog tűnni minden fájó súly a szíven. Eljön,úton van már érzem, ott áll majd a fényben. S így szól:Egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben!Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, szerelmünknek nem vet véget!
Romeo: Egy nap...
Julia: Egy nap... |
AJÁNLOM AZ OLDALT
