Svédország

A svéd karácsony tulajdonképpen december 13-án, Luca napján kezdõdik. A katolikus hagyomány szicíliai Szent Lucának állít ilyenkor emléket, de Svédországban azért nevezetes ez a dátum, mert ekkorra esett az év legrövidebb napja (a Gergely-naptár bevezetése elõtt). A svéd Luca napi ünnepségek mai formája az 1920-as években alakult ki. Az egyik ünnepi eledel a sáfrányos kalács. A sáfrány igen mérgezô, már néhány grammja is halálos lehet. A sárga krocin hamar felszívódik, és sárgaságszerû tüneteket vált ki. Plinius szerint az elõzetesen elfogyasztott sáfrány az etanol "ellenmérge". Talán ezért olyan népszerû a Luca napi sáfrányos kalács, hiszen ilyenkor nem kevés glögg (fûszeres, alkoholos ital) is lecsúszik az ünneplõk torkán. A karácsonyt megelôzô héten sok svéd család gyömbéres mézeskalácsból épít házikót. A kalácshoz két újabb karácsonyi fûszert, gyömbért és fahéjat használnak. A mézeskalács házikót gyakran díszítik porcukor, tojásfejhérje és néhány csepp citromlé vagy ecet hófehér keverékével. Svédországban is a karácsony este az ünnep fénypontja. Ilyenkor a halak, pástétomok, különbözõ káposzták mellett sült sonkát fogyasztanak sok mustárral. Szintén mustármártással kínálják a svéd karácsonyi halkülönlegességet, a lutfisket. (A lutfisk szárított tõkehalból készül, körülbelül három hétig áztatják vízben és egy hétig lúgos oldatban, hogy megpuhuljon.) Linné szerint a mustár hatásos afrodiziákum, ami talán megmagyarázza karácsonyi népszerûségét. Hiszen az ôsök ilyenkor a termékenység ünnepét ülték meg... Fontos karácsonyi fûszer a szegfûszeg is. Svédországban gyakran használják a sonka, a gyömbéres mézeskalács és a glögg ízesítésére.