[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1] [Archívum]
Betti, nekem nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a folytatás és remélem Elle jobban lesz és végre Myles is boldog lesz.
by Dorki |
Na itt a folytatása a NINCS BOCSÁNATNAK!!! Remélem tetszik, és azért igazán reagálhatnátok valamit rá! BETTI |
- Hát nem is tudom…
- Kérem! Tudja éppen ma akartam eljegyezni, amikor így jött el hozzám. Nagyon sokat jelentene nekem.
- Rendben.
Az orvos elvette Myletól a láncot, majd tovább ment. A csapat csak most tudta meg, hogy Myes milyen komolyan gondolta a kapcsolatát Ellevel. Ha Lusy eddig nem volt elég féltékeny, akkor most már az lett. És valójában nem is Ellere volt ő féltékeny, hanem arra, hogy egyedül van, és mindenki más körülötte boldog a párjával. De ettől még rosszabbul érezte magát, mert így úgy érezte, hogy egy fehérmájú dög. Myles egész éjszaka bent maradt a kórházban, és az ablakon keresztül figyelte, ahogy Elle az életérért küzd. Az orvos szerint, ha az éjszakát gond nélkül átvészeli, akkor nagy eséllyel életben marad, de ez a tudat nem nyugtatta meg. Dühítette a tétlenség, és a tudat, hogy nem tudja kik, tették ezt vele. Csak úgy fortyogott a dühtől és magában bosszút is esküdött. Másnap reggel Garett nem engedte munkába állni, így haza ment kipihenni magát. Elle vére még mindig ott volt a bejáratnál, és a nyomok még mindig ott hevertek. Myles levette a zakóját, majd szépen feltakarított. Nem tudott volna most aludni, túlságosan is járt ahhoz az agya. A vacsora, vagyis a majdnem vacsora után is elpakolt, majd hívott egy taxit és újra bement Ellehez, de a nő állapotában még mindig nem lépett fel változás. Ugyan olyan békésen aludt. De most már legalább Myles bemehetett hozzá 5 percre. A védőruha kicsit gátolta a mozgását, de most ezzel nem foglalkozott. Csendben leült az ágy mellé egy székre, majd megfogta Elle kezét, és könnyes szemmel megcsókolta.
- Drága Elle! A világ nélküled kevésbé riasztó hely nélküled. Fényt hoztál az életembe, és most rettegek, hogy elveszítelek. Ajkunk módot talált rá, hogy elmondja, amit a szó nem mondhat el soha. Sosem hittem, hogy az élet ennyire csodás lehet, míg meg nem ismertelek. És tudom, még holnap el is tűnik minden, amíg rám mosolyogsz, másra nincs is szükségem. Kicsit másként képzeltem el, de nem akarok egy percet se várni. Felteszem neked azt a kérdést, amiről azt hittem sosem fogom tudni elmondani egy nőnek sem: Hozzám jössz feleségül? Ígérd meg azt, hogy a kezed a kezemből vissza nem veszed, s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.
Myles ekkor a gyűrűt ráhúzta Elle újára, ami megcsillant a sápadt november i napfényben. Myles nem bírta, hogy Elle nem válaszol, hogy annyira élettelenül fekszik előtte, ezért fejét lefektette hozzá, de kezét még mindig fogta. Elle közben mindent hallott, hallotta a szerelmi vallomást, a leánykérést, csak épp nem tudta kinyitni a szemét, nem tudott reagálni a dolgokra. Mintha valami erős erőtér akadályozta volna abban, hogy felébredjen. Minden erejét össze kellett ahhoz szedni, hogy legalább meg tudja szorítani szerelme kezét. Myles eleinte nem is tudta felfogni, hogy mi történt, de amikor Elle még mindig szorította a kezét nagyon megörült. Öröme sajnos nem tarthatott sokáig. |
- Köszönöm. De még senkinek egy szót se. Egyelőre még nem akarjuk nagydobra verni.
- Rendben!
Lusy gyorsan megreggelizett, majd elindultak az irodába. Egész nap ez kattogott a fejében, nagyon boldog volt, hogy barátnője végre révbe ért. A nap gyorsan telt el, és végre eljött a nagy este. Meg is feledkezett arról, hogy milyen titkot őriz, de este Myles mindannyijukat figyelmeztette, hogy jöjjenek el hozzá. Már mindenki ott volt a szépen díszített asztalnál, és csak egy hely hiányzott az asztalfő mellett.
- Myles Elle mikor jön már?
- Nem sokára!
- Szóval két óra és itt lesz!
- Hehe!
Myles idegességében Bobbyhoz vágott egy szalvétát. Már ő is kezdett aggódni, hogy szerelme még sem jön el. Az egész csapatot meghívta, azt akarta, hogy lássak, amikor megkéri szerelme kezét. Csak most vetődött fel benne a kérdés, hogy mi van, ha Elle nemet mond. Nem sokára viszont csenegettek. Myles boldogan rohant az ajtóhoz, hogy kinyissa Ellenek, de amikor meglátta a nőt a lélegzete is elakadt. Most nem volt szép, sem ápolt. Nagyon csapzott volt és sebesült, a haja szanaszét állt, és zihálva vette a levegőt. Myles látta, hogy mozgatja a száját, de nem értette, hogy mit mond. Nagyon ledöbbent, hogy így kell látnia kedvesét. Érte akart volna nyúlni, de ekkor Elle összeesett. Myles csak most vette észre, hogy meglőtték.
- Myles mi történt – kérdezte Bobby?
- Nem tudom! Segíts nekem, azonnal kórházba kell vinni, Ellet!
- Azonnal hívok egy mentőt!
- Nem. Én viszem be a kórházba, mire ide ér a mentő már halott. Hozzál, kérlek egy törölközőt a fürdőből. Valamit rá kell szorítani a sebre.
- Rendben.
Bobby azonnal berohant a mosdóba, majd egy kis kézi törölközőt adott oda Mylesnak, aki rászorította a sebre. Elle most már nehezen lélegzett, alig volt benne élet. Myles ölébe vette szerelmét, majd a kocsiig ment, ahol Bobby segített neki betenni Ellet, majd Myles beletaposott a gázba, és a kórházig meg sem állt. Nagy feltűnést keltett megérkezett, de most nem fogalakozott a jó modorral. Kint állt néhány orvos, akik morogtak az orruk alá, de amikor meglátták, Ellet, azonnal segítettek. Azonnal bevitték a műtőbe, ahol több órán keresztül bent tartották. A csapat közben Myles után ment, mert egyrészt kíváncsiságukat akarták kielégíteni, másrészt ők is aggódtak Elle miatt. Myles fel-alá járkált idegességében, ahogy arra várakozott, hogy valaki végre tájékoztassa őt.
- Myles üljél már le, kérlek! Ettől senkinek se lesz jobb, csak elszédülök!
- Hogy tudnék nyugodtan ülni Jack, amikor Elle odabent fekszik, és nem tudom, mi van vele.
- Nem lesz semmi baja. Erős csaj, túl fogja élni.
- Lehet, hogy csak egy ember ezen a világon, de nekem ő jelenti magát a világot. Ha elveszíteném, akkor azt nem bírnám ki.
- Te tényleg nagyon szereted!
- Igen. Szeretem őt, testestől, lelkestől. Úgy érezem, ha nem ismerném, hiányozna.
Ekkor jött ki az orvos a műtőből. Fáradtan húzta le az arca előtti maszkot, majd megpillantotta az előtte toporgó Mylest.
- Na mi van doktor úr? Hogy van Elle?
- Rendbe jön. Nagyon sok vért vesztett, és csúnyán összeverték, és a golyó is csak pár centire haladt el a tüdeje alatt, ami meg is ölhette volna. Szerencse, hogy idejében behozta, párperc késés és ő már nem él.
- Mikor láthatom?
- Még pár napig az intenzíven fogjuk tartani, addig nem lenne tanácsos látogatókat fogadnia. Úgy is sokat fog aludni. Majd amint javul az állapota azonnal szólni, fogok. Amúgy, ha az éjszakát rendben átvészeli, akkor nagy eséllyel megmarad.
- Köszönöm. Nem is tudom, hogy hálálhatnám meg.
- Ez a dolgunk.
- Meg tenne nekem egy szívességet?
- Miről lenne szó.
- Ezt a láncot a nyakába tudná tenni – és ekkor Myles kivette a féltve őrzött nyakláncát. Így, ha nem is tudok itt lenni, jelképesen mindig vele lehetek.
|
- Köszönöm. De még senkinek egy szót se. Egyelőre még nem akarjuk nagydobra verni.
- Rendben!
Lusy gyorsan megreggelizett, majd elindultak az irodába. Egész nap ez kattogott a fejében, nagyon boldog volt, hogy barátnője végre révbe ért. A nap gyorsan telt el, és végre eljött a nagy este. Meg is feledkezett arról, hogy milyen titkot őriz, de este Myles mindannyijukat figyelmeztette, hogy jöjjenek el hozzá. Már mindenki ott volt a szépen díszített asztalnál, és csak egy hely hiányzott az asztalfő mellett.
- Myles Elle mikor jön már?
- Nem sokára!
- Szóval két óra és itt lesz!
- Hehe!
Myles idegességében Bobbyhoz vágott egy szalvétát. Már ő is kezdett aggódni, hogy szerelme még sem jön el. Az egész csapatot meghívta, azt akarta, hogy lássak, amikor megkéri szerelme kezét. Csak most vetődött fel benne a kérdés, hogy mi van, ha Elle nemet mond. Nem sokára viszont csenegettek. Myles boldogan rohant az ajtóhoz, hogy kinyissa Ellenek, de amikor meglátta a nőt a lélegzete is elakadt. Most nem volt szép, sem ápolt. Nagyon csapzott volt és sebesült, a haja szanaszét állt, és zihálva vette a levegőt. Myles látta, hogy mozgatja a száját, de nem értette, hogy mit mond. Nagyon ledöbbent, hogy így kell látnia kedvesét. Érte akart volna nyúlni, de ekkor Elle összeesett. Myles csak most vette észre, hogy meglőtték.
- Myles mi történt – kérdezte Bobby?
- Nem tudom! Segíts nekem, azonnal kórházba kell vinni, Ellet!
- Azonnal hívok egy mentőt!
- Nem. Én viszem be a kórházba, mire ide ér a mentő már halott. Hozzál, kérlek egy törölközőt a fürdőből. Valamit rá kell szorítani a sebre.
- Rendben.
Bobby azonnal berohant a mosdóba, majd egy kis kézi törölközőt adott oda Mylesnak, aki rászorította a sebre. Elle most már nehezen lélegzett, alig volt benne élet. Myles ölébe vette szerelmét, majd a kocsiig ment, ahol Bobby segített neki betenni Ellet, majd Myles beletaposott a gázba, és a kórházig meg sem állt. Nagy feltűnést keltett megérkezett, de most nem fogalakozott a jó modorral. Kint állt néhány orvos, akik morogtak az orruk alá, de amikor meglátták, Ellet, azonnal segítettek. Azonnal bevitték a műtőbe, ahol több órán keresztül bent tartották. A csapat közben Myles után ment, mert egyrészt kíváncsiságukat akarták kielégíteni, másrészt ők is aggódtak Elle miatt. Myles fel-alá járkált idegességében, ahogy arra várakozott, hogy valaki végre tájékoztassa őt.
- Myles üljél már le, kérlek! Ettől senkinek se lesz jobb, csak elszédülök!
- Hogy tudnék nyugodtan ülni Jack, amikor Elle odabent fekszik, és nem tudom, mi van vele.
- Nem lesz semmi baja. Erős csaj, túl fogja élni.
- Lehet, hogy csak egy ember ezen a világon, de nekem ő jelenti magát a világot. Ha elveszíteném, akkor azt nem bírnám ki.
- Te tényleg nagyon szereted!
- Igen. Szeretem őt, testestől, lelkestől. Úgy érezem, ha nem ismerném, hiányozna.
Ekkor jött ki az orvos a műtőből. Fáradtan húzta le az arca előtti maszkot, majd megpillantotta az előtte toporgó Mylest.
- Na mi van doktor úr? Hogy van Elle?
- Rendbe jön. Nagyon sok vért vesztett, és csúnyán összeverték, és a golyó is csak pár centire haladt el a tüdeje alatt, ami meg is ölhette volna. Szerencse, hogy idejében behozta, párperc késés és ő már nem él.
- Mikor láthatom?
- Még pár napig az intenzíven fogjuk tartani, addig nem lenne tanácsos látogatókat fogadnia. Úgy is sokat fog aludni. Majd amint javul az állapota azonnal szólni, fogok. Amúgy, ha az éjszakát rendben átvészeli, akkor nagy eséllyel megmarad.
- Köszönöm. Nem is tudom, hogy hálálhatnám meg.
- Ez a dolgunk.
- Meg tenne nekem egy szívességet?
- Miről lenne szó.
- Ezt a láncot a nyakába tudná tenni – és ekkor Myles kivette a féltve őrzött nyakláncát. Így, ha nem is tudok itt lenni, jelképesen mindig vele lehetek.
|
Nem is mondtál nagy hülyeséget! De tényleg! : )
Tünde |
Az jutott eszembe, hogy mekkora poén lenne ezeket a történeteket össze szedni, és elküldeni az SUE THOMAS szerzőjének! Még az is megeshet, hogy kiválasztana párat, amit megfilmesíteni! Na jó, tudom hogy ez hülyeség, de akkor is! Álmodozni szabad, ingyért van. Betti |
Itt a folytatása a NINCS BOCSÁNAT-nak! Kellemes olvasgatást kívánok. BETTI |
- Nincs most túl késő a sétához – kérdezte Sue meglepetten?
- Nincs. Amúgy te meg szórakoztad addig a vendégünket.
- De Lusy… - Sue szeretett volna valami ki fogást találni, hogy barátnője ne menjen el, de Lusy nem is figyelt rá, könnyedén kilépett az ajtón, otthagyva őt Jackkel.
- Hát kettesben maradtunk – mondta a férfi, miközben közelebb lépett Suehoz.
- Igen.
- Sue beszélnünk kell.
- Szerintem nincs miről beszélnünk.
Jack közelebb lépett Sue és átölelte a derekát. Veszélyesen közel voltak egymáshoz, érezték a másik lélegzetvételét. Orruk lágyan összeért, és Jack még közelebb bújt Suehoz, úgy hogy a nő azért láthassa a száját!
- Mond, hogy az a csók neked nem jelentett semmit. Mond, hogy nem szeretsz és esküszöm neked, hogy többet engem nem látsz.
- Nem jelentett semmi – mondta Sue lesütött szemekkel!
- Mond ezt a szemembe.
- Tudod, hogy nem vagyok rá képes. Tudod, hogy szeretlek.
- Akkor miért tiltakozol a boldogság ellen.
- Te jobbat érdemelsz tőlem.
- Nekem te vagy a legjobb.
Jack nem engedte Suet szóhoz jutni, mert megcsókolta. Egyre csak csókolta és csókolta. Mindent bele adott abba az egy csókba, amit csak egy emberi csókba bele lehet adni! Sue tiltakozni akart, de Jack csókja teljesen elgyengítette. Már az első csók sem volt számára közömbös, de ez most valahogy más volt. Már napok óta izzott körülöttük a levegő, és a tegnapelőtti csókjuk, valami fantasztikus volt. A csapat nem is tudott a csókról, még Lusy sem. De egyelőre nem akart semmit se mondani, mert még saját maga se tudta, hogy miről van szó. Pillanatnyilag csak élvezni akarta szerelme csókját. Tudta hogy nehéz lesz az ő kapcsolatuk, mert akkor valamelyiküknek el kellene hagyni a csapatot és ezt nem akarta, de azt sem akarta, hogy nem ölelhesse, csókolhassa nyugodtan máskor is a szerelmét. Jack még sokáig elnyújtotta a csókját, majd lassan elválltak egymástól.
- Szeretlek Sue! Örökre veled akarok lenni örökre.
- Én is Jack! Én is!
Suenak minden erejét össze kellett szedni, hogy ki tudjon lépni, de megtette. Lassan elhátrált, majd leült a kanapéra. Gondterhelten kezébe vette a fejét, majd aztán hátra dőlt. Jack egy pillanatig nézte, ahogy a piros kis pulóvere felhózódott a pociján, majd leült mellé és megfogta a kezét.
- Mi a baj szerelmem!
- Minden! Mi nem lehetünk együtt, bárhogy is szeretjük egymást. Hiszen kollegák vagyunk.
- Ez nem lehet probléma. Majd megoldjuk.
- De még is hogyan Jack? Ezek a törvények már túl régóta vannak leírva, nem fogják a mi kedvünkért megváltoztatni.
- Hát az igazság az, hogy nekem felajánlottak egy állást a reptéren! Biztonsági szakember lehetnék.
- Mi?
- Azt hiszem, hogy elfogadom. Sokkal nyugisabb a meló, és mi is együtt lehetnék.
- De te imádod a munkádat.
- Téged jobban imádlak.
Jack újra megcsókolta szerelmét. Imádta csókjának ízért, imádta a karjában tartani. Lusynak még egy órát kellett házon kívül lennie, amikor úgy döntött, hogy végre haza megy. Ha Jack nem jön, akkor már aludnának, de most már minden tagja átfagyott, és egy percig sem bírta volna tovább. Elég időt hagyott így is a párocskának az együtt létre. Szép csendben ment be, nehogy megzavarja őket, de akkor meglátta, hogy összeölelkezve alszanak a kanapén. Elmosolyodott, majd egy pléddel betakarta őket, és bement a szobájába. Ott gondterhelten nézett a tükörbe. Körülötte mindenki megtalálta a párját. Jack és Sue, Bobby és Darcy, Demetrius és Donna, Tara és Stanley, Myles és Elle. Már csak ő volt egyedül. Levi ott ült mellette és megértően nézett rá. Lusy megsimogatta a fejét, majd belebújt a pizsamájába és lefeküdt aludni. Másnap reggel Jack már nem volt ott, de Sue nagyon mosolygott.
- Nem akarsz nekem valamit elmondani?
- Mire gondolsz!
- Jack karjaiban aludtál el tegnap. Na mesélj már mi volt?
- Semmi. Úgy tűnik, hogy összejöttünk.
|
Myles haza kísérte Ellet, és ott is maradt nála. Együtt töltötték az egész éjszakát, majd hirtelen riadt fel rémálmából, azt álmodta, hogy elszakították tőle szerelmét, majd Elle meghalt. Amikor viszont meglátta, hogy csendesen ott alszik mellette azonnal megnyugodott. A takaró csak a csípőjének kis részét takarta el, háta és combja látható volt. Aprócska vízcsepp gördült le íves hátán. Myles elmosolyodott és imára kulcsolta a kezét, hogy egy ilyen fantasztikus nő lehet az övé. Az egész teste hibátlan volt, bőre akár a legfinomabb selyem. Egyetlen, aprócska hibája mindössze a bokájába bele égetett furcsa jel. Elle nem volt hajlandó róla beszélni, arról, hogy került az a jel rá és mit jelent, és ezért Myles nem is nagyon faggatózott, másrészt Elle mindig nagyon zaklatott lett, amikor felhozta a témát. Óvatosan végighúzta a kezét a hátán, mire Elle összerezzent, így Myles közelebb húzta magához. Elle úgy fészkelte bele az ölébe magát, akár egy kisgyerek. Álmában megfogta Myles kezét és úgy aludt tovább. Myles egy órán keresztül figyelte, ahogy Elle alszik, majd amikor az órájára nézett látta, hogy hamarosan indulnia kell, de Elle annyira szépen aludt, hogy nem volt kedve felkelteni, így csak egy szál vörös rózsát és egy levelet hagyott a párnáján, majd haza ment inget cserélni és letusolni. Ahogy Elle felébredt mosolyogva nyújtózott egyet, és kezeivel Mylest kereste, de csak a levelet találta a férfi helyén. Kicsit lelankadt a mosoly az arcán, de aztán ő is mosolyogni kezdett. Rég nem volt már ennyire boldog. Még visszadőlt az ágyba és a rózsát az ajkaihoz érintette, még mindig érezte szerelme csókjának az ízét. Három év kellett ahhoz, hogy közel engedjen magához újra egy férfit, sőt mi több, hogy engedje egy férfinak, hogy megérintse. És amikor meglátta Mylest az út szélén, úgy érezte segítenie, kell neki, de ahogy közelebbről is megnézte igen vonzónak találta. Nem tudta már akkor sem, hogy mi vitte rá arra, amit tett, de nem bánta meg. Annyi évszenvedés után igazán ráfért egy szerető férfi. Magához szorította Myles párnáját, és így úgy érezte, mintha a férfit szorítaná magához. Eközben Myles már beért az irodába, de a többiek már rég ott voltak.
- Hát te meg hol késtél Casanova? Csak nem a szép Elle foglalat le ennyire – incselkedik vele Bobby?
- Erről úri ember nem beszél!
- Egyszerűen nem tudom még most se felfogni, hogy lehet, hogy egy olyan nő, mint Elle szóba áll egyáltalán veled – csipkelődött Lusy is!
- Képzeljétek el, hogy Elle értékeli a tökéletességet!
- Ja, és a szerénységet is – tette hozzá még Jack!
- Én örülök a boldogságodnak, Elle kétségtelenül gyönyörű nő, és lerí rólatok, hogy oda vagytok egymásért. Jó így látni téged. Sok boldogságot kívánok – Sue nem bírta, hogy a többiek Myles érzelmein táncolnak ezért egy dicsérettel lezárta a piszkálódásokat.
- Köszönöm Ms. Thomas!
- Szívesen!
A csapat számára lassan teltek a napok, hetek, hónapok. Mindenki lázasan próbálta összehozni Suet és Jacket, de valahogy sosem sikerült. Myles számára viszont repült az idő, hiszen Elle bearanyozta az életét. Minden szabad percüket együtt töltötték, és a csapat is szívből megkedvelte. Vidám, okos, szép és lehengerlő nő volt, de legfőképpen igaz barátra leltek benne a lányok. Legfőképpen Tara kedvelte meg, de még Darcy is jó barátságba került vele, ugyan köztük néha munka kapcsolat is volt. Elle és Myles kapcsolata napról napra mélyebb lett, és Myles számára kétség sem fér hozzá, hogy Elle az a nő, akivel le tudná élni az egész életét. Már november közepe volt, amikor Myles úgy érezte, hogy ideje komolyabbra fordítani a kapcsolatukat, és megkéri, Ellet, hogy legyen a felesége. Még, csak három hónapja ismerték egymást, mégis úgy érezte, hogy mintha egész életükben ismerték volna egymást. Csak Lusy tudott a tervéről, és ő volt, aki elment vele gyűrűt vásárolni is, mert neki és Ellenek egy volt az új mérete. Már izgatottan várta a leánykérést, de Myles kérésére még Suenak sem beszélhetett róla. Ez megviselte, de letörtségének nem csak ez volt az oka. Elég késő volt már, és ép lefekvéshez készültek.
- Lusy minden rendben – kérdezte Sue a leányérés előtti este?
- Persze, csak elfáradtam egy kicsit.
- Már látom, hogy napok óta bánt valamit. Akarsz róla beszélni?
- Igen, vagy is nem. Nem tudom.
- Myles az oka, vagy Elle?
- Nem. De tudod mióta Myles megismerte, Ellet annyira más lett. Jobb! Boldogabb! És, ha belegondolok, hogy ebből a boldogságból én is kaphattam volna. Azt hiszem, hogy féltékeny vagyok egy kicsit, másrészt viszont nagyon örülök, hogy ő ennyire boldog. És tényleg őszintén azt mondom, hogy megérdemli, hogy boldog legyen.
- Te is meg fogod találni a boldogságot.
- Félek, hogy nem.
Sue szeretett volna valamit mondani, de itt hasztalan lett volna minden szó, ezért inkább átölelte barátnőjét. Nem sokáig álltak így, mert Levi ugatása verte fel őket ölelkezésükből. Jack volt az.
- Hát te meg Jack hogy kerülsz ide. Kerülj beljebb.
- Épp csak erre jártam, és gondoltam benézek.
- Dobd le magad. Kérsz egy kávét vagy teát?
- A tea jó lesz.
- Olyan hideg van, mintha már december lenne. Csípős és száraz hideg.
- Hát igen, de legalább is bent jó meleg van.
- És, hogy vagytok?
- Kösz jól, de ezt, azt hiszem, tudod.
Lusy észre vette, hogy Jack nem is figyel rá, csak Suet nézi. Érezte, hogy ő itt fölösleges és Jack nem csak úgy véletlenül erre járt.
- Na én megyek, sétálok egyet. Kell egy kis friss levegő.
|
sziasztok bocs, hogy később folytatom a sztorymat. ott fejeztem be , hogy
Boby hívta Jackhez az orvost, akir rögtön odasiettett. Miután elláták Jack sérülését a csapat bemehetett hozzá.
J: Ismiét üdv.
D: Szia. hogy érzed magad?
J: megvagyok bár nem a legjobban.
B: azt hiszem tartozok, egy vallomással.
J: mondd mi lenne az?
B: troy küldött egylevelet neked és megírta, hogy majd be néz hozzád, de nem akartam elmondani neked, nehogy felizgasd magad. de valahogy skierült kijátszania az őrt. Nagyon sajnálom, nem lett volna szabad, hogy ez történjen.
J: semmi gond Boby. A helyedben én is ezt tettem volna, de nekem sem kellett volna provokálni őt. Mit mondd az orvos mikor mehetek el?
S: 2 nap a vírust sikerült kiheverned,de a seb miat kell még 2 napot maradnod.
J: Kár már úgy mennék innen.
M: Nyugi haver eljön annak is az ideje,de a fő, hogy meggyógyulj.-majd hosszas búcsúzkodás után távoztak. A két nap lassan telt el Jack számára. A két nap leteltével Boby hazavitte Jacket a korházból, majd mint egy jó bátyó elláta mindennel.Már esteledett mikor kopogtattak Jack ajtaján. Miután kinyitotta az ajtót nagyon megörült, hogy Suet látta.
S: szia4 csak eljöttelek megnézni, hogy vagy!
J: Jobban mint két napja, de örülök, hogy eljöttél. Gyere ülj le.-majd leültek a kanapéra.
S: látom Boby ellátott mindennel, mint egy nagytestvér.
J: hát igen ő egy igazi jó barát. nem is tudom mit kezdhetnék nélküle.
S: nagy szerencséd van, hogy sikerült kilábalnod a vírusból, lehetett volna rosszab is.
J: tudhatnád, hogy szívós fickó vagyok. bár amikor troynak majdnem sikreült végeznie velem, megijedtem, hogy nem...-majd elkezdett villámlani az ég és au eső is megeredt.Sue megijedt, mert nem vittt magával semmit és épp gyalog volt. Jack nem habozott így megkérdezte, hogy nincs-e kedve ott maradnia, majd reggel haza menne. Sue hosszas gondolkodás után belement. Jack felajánlotta neki a szobályát, hogy aludhat ott, Sue eleinte ellenkezett,de végül Jack győzött. Már késő éjjel volt, mikor Sue hirtelen felkelt, mivel nem tudott visszaaludni így kiment a nappaliba megállt az ablaknál és nézte ahogy esik az eső, hirtelen Jack megérintette a vállát és ettől Sue megijedt.
J: nyugi csak én vagyok. gondolom te sem tudsz aludni.
S: igen. valahogy nem megy. mielőtt elkezdett volna esni az eső szeretté volna valamit mondnani.
J: hát igen. azt akartam, mondnai, hogy mikor troy majdnem végzett velem megijedttem, hogy nem láthatlak többé,ebből azt akarom kihozni, hogy szeretlek. minden reggel azt vártam, hogy együtt lehessek veled az idrodában.
S: én is így érzek.-majd Jack odalépett hozzá és megcsókolta. Az éjjel sokat beszéltek, majd másnap egymás karjaiban ébredtek.
Folyt köv... ADA |
Jessie17 vagyok
GYEREK AZ FBI-NÁL 7.rész
Sarahnak vissza kellett mennie a fegyveréért,szerencsére nagyon hamar megtalálta így rögtön Francisca után tudott menni.
Sa:hy
F:hé- kicsit ijedten
Sa: nyugi csak én vagyok.
F: jó. már aggódtam sikerült visszaszerezni a fegyveredet? már nem sokat kell gyalogolni.
Sa: igen könnyen ment.....
Szóval gyalogoltak ........aztán gyalogoltak... aztán a változatosság kedvééért még tovább gyalogoltak- 42 perccelkésőbb
F: dög fáradt vagyok már
Sa: már nem sokat kell gyalogolni.
F: Remélem is
Megérkeztek egy benzinkúthoz ahol sarah telefonált.
Telefonban:
Manning tessék.
Sa: helló Boby Sarah vagyok
B: Na mi van elaludtál.?
Sa: nem talált ! tegnap este egy vadidegen hazafelémenet leütött elvitt egy helyre ott volt egy lány találd ki kicsoda?
B: Amm... Sandra Bullock?
Sa: Nagyon vicces, Francisca Neczkoll, Danny Andreews barátnője.
B: hoppá!! Hol vagytok?
Sa: valhol a 96-os és a 100.... Boby.......... helló boby ott vagy?
B: Sarah?.....................- Hm
Sarah leteszi.
F: Megszakadt?
Sa: Meg.
Majd ezt is folytatom................
|
- Ezt nem hiszem el – dünnyögte Lusy!
- Én is alig akarom elhinni.
- Majd meglátjuk mi lesz.
A beszélgetés ennyibe is maradt, és a csapat haza is ment. Teltek-múltak a napok és semmi extra nem történt. Megkeresték és lecsukták azt a férfit, akitől a bankrabló vette a bombát, majd várták, hogy újabb ügyük legyen. Viszont Myles életében komoly változások voltak észre vehetőek, dudorászott, hangos zenét hallgatott a kocsijában, és valahogy egész lényében más lett. Ha nő lett volna, azt lehetett volna róla mondani, hogy terhes, mert csak úgy sugárzott a boldogságtól. Nem beszélt róla, hogy mi van vele, csak annyit mondott, hogy majd mindent elmond, ha eljön az ideje. Két hétig ment ez így, amikor titokzatos arcot vágva elhívta a csapatot egy elegáns étterembe vacsorázni, és előre beharangozta, hogy ő fog fizetni. Senki sem értette, hogy mi van barátjukkal, de egy potya vacsorát nem akartak kihagyni. A hely szellemiségéhez méltóan öltöztek fel és várták, hogy végre megtudják mi a nagy boldogság oka. Myles már ott várta őket, egy előre lefoglalt, több személyes asztalnál. Ahogy mindenki helyet foglalt látták, hogy egy szék üresen maradt.
- Na Myles elmondod, hogy mi van veled? Miért vagy ennyire boldog?
- Mindjárt! De addig rendeljetek valamit!
- Jaj Myles ne csigázz már! Mondd már el, kérlek!
Myles nem válaszolt semmit Lusynak, csak az ajtót bámulta! A csapat nem akart még rendelni, de már nem bírták tovább és intettek a pincérnek, hogy hozza az étlapokat. Myles is rendelt, de közben folyamatosan az ajtót bámulta. Egyszer csak felcsillant a szeme és felállt a székből!
- Itt van! Végre megérkezett!
- Ki – kérdezte Lusy értetlenül?
- Ő!
Ekkor a tömegből feltűnt Elle aki, most egy egyszerű, kis, fekete koktél ruhában volt. De így is káprázatosan nézett ki. Bobby teljesen ledöbbent, hogy Elle tényleg komolyan gondolta, amikor randizni hívta Mylest! Myles csillogó szemekkel átkarolta a nőt, majd finoman megcsókolta. A többiek áll, valahol a padlón volt, annyira meglepődtek! Főleg Elle köszöntésén.
- Szia szerelmem!
- Szia! Hogy telt a napod?
- Remekül! És neked!
- Jól, csak nagyon hiányoztál! De had mutassalak be a barátaimnak. Ő Bobby, de őt már ismered, aztán Jack, Sue, Lusy, Demetrius, Tara, és hagy mutassam be nektek Elle, a barátnőmet!
- Szia Elle – köszönte a csapatból egyedül Bobby aki, ekkora volt csak képes magához térni, míg a többiek még mindig nem tértek magukhoz a döbbenettől.
- Szisztok – köszöntötte őket Elle!
A többiek nagy nehezen felkaparták magukat a padlóról, hiszen furán nézett ki egy ilyen gyönyörű nő Myles mellett! A pincért oda intették magukhoz és Elle is rendelt magának azt, amit Myles. Boldogan csókolta meg újra a férfit, és el is feledkeztek egy kicsit magukról.
- És Elle te mit dolgozol – kérdezte elsőnek Lusy?
- Egy reklámcégnél vagyok társtulajdonos.
- Ez izgalmas lehet!
- Nem olyan izgi, mint azt hiszitek. Én már nem találok ki új reklámokat, csak elbírálom őket. Ez azért egy idő után dög unalmas lesz.
- Akkor miért csinálod?
- Mert jól fizet! És eleinte nagyon élveztem. Képzeljétek, most megcsíptük egy szerződést a Ferrarival, egy teljes évig mi fogjuk őket reklámozni. És a legjobb, hogy az éves reklám keretük 1 millió dollár!
- Ez fantasztikus! Gratulálok!
- Köszönöm, alig hiszem el. Azért is késtem, mert kicsit elhúzódott a tárgyalás.
- Nem baj, nem késtél olyan sokat.
- De mesélj veletek, mi van? Mi jón dolgoztok?
- Ha elmondanám, meg kellene, hogy öljelek – mondta Myles pajkosan Ellenek!
- Eldobhatod a kulcsokat – Elle a karját mutatta, és arra utalt, hogy Myles bilincselje meg.
Kellemesen elvacsorázgattak és elcsevegtek, és az egész csapatnak nagyon szimpatikusnak tűnt Elle. Főleg, azért mert barátjuk olyan boldog volt mellette, és a nőről is látszott, hogy viszont szereti őt. Elle magyarázatot adott Myles szokatlan viselkedésére. Lusy kicsit féltékenyen nézett rájuk, mert most látta, hogy Myles mennyire is tud szeretni, és ez a kényeztetés neki is megadatott volna, de ő eldobta magától. Hamar elhessegette ezeket, a gondolatokat magától, és örült barátja boldogságának.
Betti voltam, majd jön a folytatás |
NINCS BOCSÁNAT
Tikkasztó meleg volt! Nap, mint nap dől meg a hőség rekord! Az irodában néma csend volt, még a beszélgetés is, Levi még jobban szenvedett a hőségben! Egyszer csak megcsörrent a telefon! Lusy nem volt a helyén, ezért Tara vette fel. Elcsigázott arca azonnal elképedtté vált! Amikor letette a telefont rettenetesen elkezdett nevetni. A többiek nem értették, hogy min nevet ennyire, de hiába próbálták tőle megtudni, annyira nevetett, hogy nem bírt megszólalni! Amikor végre sikerült egy kis vizet innia és így szóhoz jutnia el tudta mondani, ami annyira megnevette.
- Mi olyan vicces - kérdezte Myles?
- Egy fickó bombával a testén ki akart rabolni egy bankot, de a bomba besült, majd amikor el akart menekülni, elütötte egy szemeteskocsi, ami neki ment egy tűzcsapnak és felborult, majd kiszakadt a tároló rész, és az összes szemét ráhullott a rablóra!
A csapat egy pillanatig bambán hallgatott majd ők is nevetésben törtek ki. Ez egyszerűen csúcs volt, hogy valaki ennyire szerencsétlen legyen, az már majdnem művészi volt. Kő, papír, ollóval kellett kisorsolniuk, hogy kimenjen ki a helyszínre. A vesztesek Myles és Bobby lettek. Amikor kiértek a helyszínre még mindig ott volt a nagykupac szemét, és a rablót akkor szedték belőle. Nagyon komikus volt a helyzet, Bobby szólt, hogy fürdessék le a fickót, majd hozzák be hozzájuk, addig ők kikérdezik a szemtanúkat. A helyzet egyszerűnek mutatkozott, mindent könnyedén elintéztek, majd elindultak visszafelé, de Myles megkérte, Bobbyt, hogy kerüljenek egyet, így nem kell a forró városon keresztül átvágni, hanem egy árnyékos fasoron mennek, ahol remélhetőleg hűvösebb a levegő. Bobbyt a hűvös levegő azonnal meggyőzte, és Myles irányítását hallgatva indult el fás úton. A kerülő valóban több időt igényelt, de legalább hűvös volt rájuk. Sűrűn és magasan álltak a fák, kellemes árnyékot vetve az útra. Jót nevetgéltek és beszélgettek, amikor a kocsi motorháztetője elkezdett füstölögni és a kocsi leállt. Bobby dühösen szállt ki a kocsiból és próbálta megnézni, hogy mi a baja az autónak, de nem jött rá a probléma nyitjára. Hívni akartak egy autómentőt, de a fák miatt nem volt térerő. Senkinek sem tudtak értesíteni arról, hogy hol vannak! Már bágyadtan ültek a kocsiban. Bobby dühös volt barátjára, amiért kerülőútra vitte, és dühös volt magára, amiért hagyta, hogy oda vigyék. Kiabálni akart vele, de még oka se volt igazán dühének. Egy kocsi se jött arra, hogy legalább elvontathatták volna magukat. A rádió halkan recsegett, amikor Myles közeledő kocsi hangját vélte hallani. Azonnal kipattant a kocsiból, majd nézegetni kezdte az utat, hogy vajon merről jöhet a kocsi.
- Mi van már Myles! Maradj nyugton!
- Te nem hallod?
- Mit kellene hallanom?
- Ezt!
Myles már tisztán hallotta, hogy egy kocsi jön feléjük. Bobby s kiugrott a kocsiból, és ő is figyelni kezdte, hogy merről jön a kocsi. Végre meglátták, abból az irányból jött, ahonnan ők is jöttek. Egy tűzpiros sportkocsi, nagyon gyorsan hajtott, kétségessé vált, hogy egyáltalán észreveszi-e őket. Bobby elővette a jelvényét, és kiállt az útra, hogy biztosan megállítsa a kocsit, de az lekanyarodott, és pontosan a lábuk előtt fékezett le! Ekkor látták meg, hogy egy gyönyörű nő ül benne. Ahogy kiszállt a fiúk teljesen elképedtek. Hosszú combok, derékig érő, ében fekete haj, igéző zöld szemek, karcsú derék, és mindene a helyén volt, úgy nézett ki, akár egy rajzol nő. Szó szerint tátva maradt a szájuk, ahogy a nő kecses járással közeledett feléjük.
- Segíthetek valamiben? Csak nem lerobbantak!
- Csak egy kis apró technikai zűr, de mindjárt megoldjuk!
- Na persze! Megnézhetem?
És a nő, anélkül, hogy megvárta volna a választ odasétált a kocsi felhajtott motorháztetejéhez, és megnézte! Csábosan előre hajolt, majd meg akarta fogni egy kis csavart, de nagyon megsütötte a kezét, mire a nő levette a fehér blúzát, és azzal igazította meg a csavart, nem zavartatva magát, hogy mellét, csak a csipkés melltartó fedi el. Myles és Bobby egy szó nélkül, döbbenten figyelték az eseményeket, és nem tudták hova tenni a nő viselkedését.
- Most már el kell jutniuk a legközelebbi szervizig, ami olyan 20 percnyire van. A lehet, ne terheljék túl a kocsit, amíg oda érnek.
- Rendben – dadogta Myles, - mivel hálálhatnák meg!
- Hmm… mondjuk velem, vacsorázhatna szépfiú! Itt a számom!
Ezzel a nő a számát felírta egy filccel a kocsi motorháztetejére! Majd újait végig húzva Myles arcán visszament a kocsijához!
- Hogy hívnak – kérdezte Myles, mielőtt még a nő bezárta volna a kocsija ajtaját?
- Elle Bennet!
A nő még elengedett egy csábos mosolyt, majd elhajtott a kocsijával. A fiúk még mindig nem tudták elhinni, hogy ez tényleg megtörtént, és nem csak álmodták! Amikor egy hirtelen jött esőcsepp csöppent felrázta őket, Myles elégedetten húzta ki magát, majd peckesen ült be a kocsiba és várta, hogy Bobby is beüljön hozzá! Ott vette csak elő a telefonját, hogy Elle számát eltárolja benne. A kocsi valóban beindult, ami igen csak nagy meglepetést okozott mind a kettőjüknek, de amilyen forró hűség volt, akkor zivatar lett hirtelen! A legközelebbi szervizig valóban eljutottak, ahol több mindent ki kellett cserélniük, de innen legalább már tudtak telefonálni! Myles elégedetten mosolygott magában, és izgalommal várta, hogy Ellevel találkozhasson, mert igazi bombázó volt! Bobbynak egyszerűen nem fért a fejébe, hogy egy olyan nő, mint Elle miért pont Mylesal kezdett ki. Mire már beértek az irodába Jack kihallgatta a fickót, aki ki akarta rabolni a bankot, majd elvitték a cellájába, ahonnan tovább szállították a tárgyalás után a börtönbe. Myles leült a székébe, majd elkezdte nézegetni Elle számát, még számára is hihetetlen volt, hogy ez valójában megtörtént! Jack hiába szólongatta fel se figyelt rá.
- Hé mi van Mylesal! Észre se vette, hogy szóltam neki!
- Nem fogod elhinni, hogy mi történt! Tudod, hogy lerobbant a kocsink.
- Igen! De ugye nem ez zaklatta fel ennyire? – ekkor már a csapat minden tagja figyelte Bobby beszámolóját.
- Nem, dehogy is! Ahogy ott vártunk, hogy jöjjön arra egy kocsi, mert hát térerő nem volt. Egyszer csak arra jött egy sportkocsis nő, egy igazi bombázó és beindította a kocsit. De ez még mind semmi! Elhívta Myles randizni!
- Tényleg – mondta a csapat egy emberként, majd Sue hozzá tette – és hogy néz ki a nő?
- Hosszú combok, derékig érő, ében fekete haj, igéző zöld szemek, karcsú derék, és mindene a helyén volt. Mintha csak PLAYBOY- címlapjáról lépett volna le!
|
Sziasztok! Nagyon jók a story-k! Remélem sokat írtok még! Csak így tovább!
Gina |
Sziasztok!
Az iwiw-en készítettem egy Sue Thomas fanklubot, aki akar jelöljön be! Nem a Washingtonit kell bejelölni, mert lehet, hogy azt adja ki, hanem azt, aminek az alapértelmezett képe Sue! Ha nem adja ki Sue Thomas néven keressétek Thomas Sue néven! BETTI |
Most jutottam oda, hogy minden történetet végig tudtam olvasni.
Nagyon jókat írtok, csak így tovább. Remélem még sok ilyen szuper történetet olvashatunk tölletek.
by Dorki |
Másnap az irodában Boby talált egy levelet Jack asztalánál, amire az volt írva Troytol Jacknek. Boby kibontotta a éevelet mert tudta, hogy Jack ebben az esetben nem haragudna meg. A levélben az állt, "Meguntam, hogy magamnak robangassak, nem tudom, hogy emlékszel-e rám, haverok voltunk, de te elárultál. Hallom korházban vagy, oda vittem vona a levelet,de a haverjaid ott voltak ezért ide hoztam. Majd beugrok hozzád dumálni. CSá Troy" Boby rögtön megmutatta a levelt a többikenek, akik szintén meglepődtek. Boby úgy dönött, hogy nem mondje el Jack-nek nehogy felzaklassa vele. Egy civil ruhás őrt küldet Jack szobájához. Nyomozni kezdtem Troy után, hogy minnél hamarbb elkaphassák. Majd délután a korházba bement Troy és az őrt is leütötte.
T: Szia Jack! Emlékszel rám te áruló!
J: te mit keresel itt?
T: akkor ezekszerint a kedves barátaid nem adták át a levelem amit küldtem.
J: milyen levelet?
T: lényeg azért jöttem, hogy bosszút áljak amiért lecsukattál és elárultál.
J: figyelmeztettelek, hogy tünj el,de te nem akartál így hát ez lett a vége. nem akartam, hogy lecsukjanak jó barátok voltunk, de te szurtad el
T: tudod haver az a 6 év a sietten eléggé megdzett és átrágtam a dolgokat, te árultál el, egy igazi barát kiállt volna értzem.- majd elindult Jack felé, aki gyorsan felkellt.
J: most mit akarsz tenni? megölsz vagy mit?
T: csak boszzút állok azért a 6 évért ammit tőled kaptam.- majd egy kést rántott elő a zsebéből. majd Jackre támadt.-elözben az irodában magtudták, hogy az őrt leütötték, a csapat elindult a korházba. Jack és Troy verekedni kezdtek, Jack egy drabig kivédte Troy ütésit, de troy hirtelen a falhoz nyomta Jacket aki a betegsége miatt teljesen gyenge volt. Megpróbálta magát kiszedni magát a férfi jezei közül,de egy rossz mozdulat köbetzetében a kés az oldalába fúródott, de még annyira összeszedte magát, hogy leterítse Tryot. Ekkora megérkezett Boby Myles Sue, és Dimitrius is. MYles és Dimirtius kivitte Troyt. Boby odament Jackhez.
B: Haver rendbe vagy?
J: Kérlek hívd ide az orvost- azt hirtelen a térdére rogyott, ekkor Boby észrevette a kést, és rögtön hívta az orvost. A doki elláta Jacket. Majd a csapt is bemehetett hozzá.
FOLYTATOM ADA
|
itt a folytatás ADA
S: Nagyon megijesztettél minkit. Miért nem mentél el az orvsohoz az oltásért?
J: Akartam menni csak nem jutottam el odáig. Bár elmehetnék most, annyira nem szeretek korházban lenni.
S: Ne haragudj, de ha elmentél volna az oltásért akkor nem lennél itt.
J: Most pont olyan voltál, mint anyám- mosolygott Jack.
S: te még ilyenkor is viccelődsz? Amúgy Boby is itt van,
J: Az jó.
S: megyek hagylak pihenni, holnap még visszajövünk.
J: Ne menj még. Nem akarok itt maradni egyedül.
S: Mennem kell, még honap mennem kell dolgozni is.-majd elköszöntek egymátol
folyt köv |
Jó a sztorid ADA - tetszik ez a vírus dolog - már várom a folytatását, amit remélem minnél hamarabb leírsz.
ÜDV: Jessie17 |
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum