A magyarság hadjáratai Európában a 10. században

• 899: Az első hadjárat, amelyet bizonyosan kárpát-medencei hazájukból indítottak a magyar seregek. Arnulf császár itáliai riválisa, Berengár ellen a magyarokat bérelte fel. A magyar sereg a később sokat használt útvonalon, Pannónia déli peremén (Pannónia ekkor még nem volt magyar kézen), a Dráva-Száva vonalán jutott Itáliába. A források ezt az utat később Strata Hungarorumnak (a magyarok útjának) nevezték. A hadjárat részleteiről több forrásból is értesülhetünk (Liudprand, János diakónus, Regino). A magyar sereg több ágra szakadva dúlta Itáliát. Az egyik seregrész 899. vagy 900. június 29-én Velencét is ostromolta. Sikertelenül, mert – a források szerint – Péter dózse a magyarokat hajóhadával (!) megfutamította. Berengár megrémült az addig ismeretlen nép támadásától és tizenötezer fős hadsereget gyűjtött. Liudprand beszámolója szerint ez a sereg háromszoros túlerőben volt a magyarokkal szemben. Ebből adódik, hogy a magyarok kiállítható haderejüknek (Ibn Ruszta 880 körül írt tudósítása szerint a magyarság húszezer lovast tud kiállítani) csak töredékével vettek részt a hadjáratban. Berengár a 899. szeptember 24-én vívott brentai csatában vereséget szenvedett. A magyarok szokatlan módon Itáliában teleltek és 900 tavaszán vonultak vissza. A történészek egy része ezt a tényt új “honfoglalási kísérletként” értelmezte, de az áttelelésen kívül más érvet nem tudtak ennek bizonyítására felhozni.

• 900: 899. december 8-án meghalt Arnulf keleti-frank uralkodó, a magyarok szövetségese. Mivel Árpád népét már nem kötötte szövetségi szerződés, Itáliából hazafelé jövet megszállták Pannóniát. A következő négy évben folytatott morva, bajor háborúkat az elfoglalt területek biztosítására indították.

• 901-904: Hadjáratok Karintiába, Bajorországba és morva területre. A magyarok felajánlották az Arnulffal kötött szövetség megújítását. Az elutasítás után három éven keresztül folyt a magyar-bajor háború, amely magyar győzelemmel végződött, annak ellenére, hogy a bajorok 904-ben tőrbe csalták és megölték Kurszánt.

• 904-905: A magyarok Berengár itáliai király (a brentai csata vesztese) hívására beavatkoznak az Észak-Itália birtoklásáért kitört háborúba.

• 906: A nyugati szláv dalamancok hívására hadjárat indult Szászországba.

• 908: Hadjárat Szászországba és Türingiába.

• 909: A magyar seregek első ízben harcolnak sváb területen. Ebben az évben volt a hadjáratok során első magyar vereség. A hazatérő magyar sereg Rottnál vereséget szenvedett az Arnulf bajor herceg vezette seregtől.

• 910: A bajorországon keresztül támadó magyar hadak az Augsburg melletti Lech mezőn június 12-én vereséget mértek a sváb seregre. A csata után a magyar sereg első ízben dúlta fel Frankföldet, ahol az ellene gyűjtött sereget június 22-én legyőzte.
• 911: A magyar sereg a Burgundia ellen indított hadjárat során első ízben kelt át a Rajnán.

• 912: 911. szeptember 24-én meghalt Gyermek Lajos. A Frankföld és Türingia elleni hadjárat az új uralkodó, I. Konrád adóztatását célozta.

• 913: A burgundiai hadjáratról visszatérő magyarokat minden addiginál nagyobb vereség érte az Inn folyó mellett. A győztes bajor sereget Arnulf bajor herceg vezette.

• 914: A magyarokat többször legyőző Arnulf belviszályok miatt a magyarokhoz menekült.

• 915: Türingia és Szászország megtámadása után a magyarok nem tudták bevenni a fuldai kolostort.

• 917: Az első olyan év amelyben egyszerre két irányba indult hadjárat. Egy Nyugat-Európai hadjárat során a magyarok január 21-én lerombolták Bázelt. Ugyanekkor indított hadjárat során, Simeon bolgár cár szövetségeseként részt vettek annak Bizánc elleni háborújában.

• 919: a Nyugat-Európai hadjáratot azért indították, mert a német trónon uralkodóváltás történt. A magyarok végigdúlták Szászországot és Püchen mellett vereséget mértek Madarász Henrik, az új német király seregére.

• 922: Berengár hívására magyar csapatok vesznek részt az itáliai belháborúkban.

• 924: Berengár király szövetségeseként, Szalárd vezetésével indítottak hadjáratot Itáliába. A magyar csapatok március 15-én megsarcolták Pávia városát. Ezt követően az Alpokon átkelve Galliára akartak támadni, de meghalt Berengár király és ellenfelei a magyarok üldözésére indultak. A magyar sereget beszorult az Alpok hegyszorosai közé. Ki tudtak törni Gothia (a mai spanyol-francia határvidék) felé, de az ellenfelek nem hagytak fel az üldözéssel, így a magyar sereg nagy veszteségeket szenvedett. A források szerint a magyar sereget járvány is gyengítette. Ugyanebben az évben Szászországba is indult hadjárat, ahol egy ismeretlen nevű magyar vezér fogságba esett. Szabadon engedése és évi adó fejében Madarász Henrik kilencévi békét vásárolt a magyaroktól. A szász származású Liudolf-ház első német uralkodója a békét arra használta fel, hogy a magyar harci taktika ellen eredményes sereget szervezett.

• 926: Hadjárat Bajorországba és Svábföldre. Ehhez a hadjárathoz kapcsolódik Sankt Gallen monostorának elfoglalása 926. május 1-jén. Az eseményről részletes leírás maradt ránk. (Widukind) Részletesebben lásd: Sankt Galleni kaland

• 927: X. János pápa testvérének hívására a magyar seregek Itáliát (Toscana, Apulia) dúlták fel.

• 933: Lejárt a német királlyal kötött kilencévi béke és Madarász Henrik megtagadta a további adófizetést. A magyarok megtámadták Szászországot, de a merseburgi csatában március 15-én vereséget szenvedtek. Ugyanebben az évben Itáliába is vezettek hadjáratot.

• 934: A merseburgi vereség nem okozott törést a hadjáratok vezetésében, mert ismét két irányba indultak magyar csapatok. Az egyik sereg nyugat felé Metzig nyomult előre, a másik a Balkán-félszigeten bizánci csapatokkal harcolt. Ez volt az első jelentős hadjárat a Bizánci Birodalom ellen. Egy nehezen értelmezhető arab forrás szerint a magyarok a besenyőkkel szövetségben vettek részt a hadjáratban összesen mintegy hatvanezer lovassal.

• 935: Hadjárat Burgundiába és Aquitániába. A magyarok Rudolf király seregei elől kitértek és átvonultak Itáliába.

• 937-938: Nagyszabású nyugat-európai hadjáratok indultak, melyek oka, hogy az előző évben, 936. július 2-án meghalt a magyarok nagy ellenfele, Madarász Henrik és a trónon fia, a későbbi Nagy Ottó császár követte. Elsősorban Madarász Henrik céltudatos hadseregszervezésének köszönhetően a magyarok számára egyre nehezebb feladatot jelentett a szászországi védelem feltörése. Az elszenvedett vereségek véget is vetettek a Szászországba indított hadjáratoknak.

• 942: Itália felé indult katonai akció, de Itália királya, Vienne-i Hugó békét vásárolt a magyaroktól és azok továbbvonultak az Ibériai-félsziget felé. Egészen Andalúziáig nyomultak, de végcéljukat Córdobát nem sikerült elérniük.A hadjáratról több nyugati és arab forrásból is tájékoztat. Ibn Haiján “Al Muqtabas” című munkájában nem csak a hadjárat részleteiről, hanem a magyarok Duna melletti lakhelyéről, illetve a magyarokról is értékes leírás található.

• 943: Ismét két irányba indul hadjárat. A déli irányú támadás során a magyarok a Bizánci Birodalom területén pusztítottak, majd öt évre szóló békét kötöttek. A nyugat felé támadó magyar sereget Berthold bajor herceg Wels városánál megállította és legyőzte.

• 947: Feltehetően a Wels-i vereség hatására több éves szünet után Itália felé indult hadjárat. A sereget Árpád unokája, Taksony vezette. A magyarok Otrantóig végigdúlták a félszigetet, majd adó fejében békét kötöttek a későbbi II. Berengár itáliai királlyal.

• 948: A bajor hercegség élére I. Henrik (Gizella magyar királyné nagyapja) került. A magyarok ezért megtámadták Bajorországot, de ismeretlen körülmények között vereséget szenvedtek.

• 950: 907 óta első eset, hogy ellenséges hadsereg lép magyar területre. I. Henrik bajor herceg nagy zsákmánnyal és foglyokkal tér vissza Bajorországba.

• 951: Hadjárat Aquitániába. A magyarok a német területet elkerülve, Észak-Itálián keresztül vonultak fel, de itt időközben Ottó megszerezte a hatalmat. A visszatérő magyarok súlyos vereséget szenvedtek.

• 953: Lázadás tört ki Ottó német király uralma ellen. A lázadók élén fia, Liudolf és veje Vörös Konrád, Lotaringia hercege állt. A hercegek a magyaroktól kértek katonai segítséget. A magyarok nem ütköztek meg Nagy Ottó seregeivel, hanem a Rajnán átkelve Vörös Konrád ellenfeleit semmisítették meg.

• 955: A szokásosnál nagyobb létszámú, nyolc-tízezer fős magyar sereg augusztus 10-én az augsburgi csatában vereséget szenvedett Ottó csapataitól. A magyar csapatok vezéreit Bulcsút, Lehelt és Súrt Nagy Ottó kivégeztette. Ez volt a magyarok utolsó Nyugat-Európa felé vezetett hadjárata.

• 959: Hadjárat a Bizánci Birodalom ellen. A magyar hadak Konstantinápolyig hatoltak, ahol egy éjszakai rajtaütés során vereséget szenvedtek. Ehhez a hadjárathoz kapcsolható a Botond monda.

• 961: A Bizánc területére behatolt haderő ismét egy éjszakai támadás során szenvedett vereséget.

• 968: Kisebb, néhány száz fővel végrehajtott betörés során volt az utolsó sikeres magyar ütközet Thesszaloniké mellett.

• 970: Orosz, bolgár, besenyő szövetségben indult magyar hadjárat a Bizánci Birodalom ellen. Az arkadiupoliszi csatában a szövetséges haderő vereséget szenvedett. Ez volt az utolsó hadi vállalkozás a kalandozónak nevezett hadjáratok sorában.