*Tudnivalók a magyar versenyrendről

 Ha az ember a versenyen indulni szeretne, meg kell, hogy ismerkedjen a Nemzeti Lovas Szövetség versenyszabályzatával. Ez mindent tartalmaz, amit a lovassport minden szakágában megkövetelhető. A verseny rendezőinek ehhez kell igazodniuk, és versenykiírásukat a mindenkori megyei lovas szövetséggel is engedélyeztetniük kell.

 Aki így ugrat, az az alsóbb fokozatokat már maga mögött hagyta...

 HIVATALOS díjugrató versenyen az a lovas vehet részt, aki:

-        érvényes klubtagsági igazolvánnyal és sportorvosi igazolással rendelkezik

-        a versenyző klubja tagja a Magyar Lovas Szövetségnek

-        a megállapított szakági licencdíj befizetését igazolni tudja

-        rajtengedély vizsgát letette

 A rajtengedély vizsga elméleti és díjlovaglásból, gyakorlati vizsgából áll. Az elméleti vizsga anyaga a Lovasakadémia által kiadott „Rajtengedély vizsga” kiadvány, illetve az aktuális évi magyar Díjugró szabályzat és a Díjugratás szabályismeret kezdő lovasoknak című kiadványa. A gyakorlati vizsga díjlovaglásból áll, egy viszonylag egyszerű program lelovaglása, melyben a legnehezebb feladatnak az iramfokozások számítanak. Sikeres vizsga után a lovas jogosult indulnia B1/a kategória (kezdő lovasok) stílusverseny versenyszámban. Két db, legalább 6 pontos stílusverseny-eredmény igazolása után a lovas indulhat B/2 kategóriában is, Kezdő lovasok 1 évig kötelesek B1/a versenyszámban indulni, és csak egy kategóriát B2 léphetnek előre.

 A nemzeti díjugrató versenyeket 3 kategóriában rendezik, A, B, C kategória:

 C kategóriás versenyeket a helyi lovasklubok stb. szervezik, a megyei lovas szövetséggel egyeztetve.

 B kategóriás versenyeket a megyei lovas szövetség, vagy az általa felügyelt rendezőbizottság szervezi.

 A kategóriás versenyeket a Magyar Lovas Szövetség rendezi, ezek az éves országos versenysorozat részei, melynek céljai, hogy az ország különböző területén, közel azonos feltételeket nyújtva segítsék a lovasokat a bajnokságra való felkészülésben.

 Minden kategórián és osztályon belül megkülönböztetünk úgynevezett standard vagy normál pályákat, továbbá speciális versenyeket. A standardversenyek során a starttól a célon való átlovaglásig a hibákat és az időt is mérik. A speciális versenyek mindenféle érdekességgel tűnnek ki annak érdekében, hogy a nézőközönség számára az ugrósportot vonzóvá tegyék.

 A C kategóriás versenyeken standard és speciális versenyeket, mint staféta, pontgyűjtő vagy csapat-ugróversenyeket is lovagolnak.

 Az akadályok magassága és nehézségi foka a B kategóriájú versenyeken B1, B2, B3 osztályra van felosztva (lásd. táblázat)

 Az A kategóriájú versenyeken profik ülnek a nyeregben. Ott csak tapasztalt lovasok indulhatnak.

 Egy standardpálya győztese a büntetőpontok összeszámlálásával állapítható meg. Az akadályon egy hiba négy hibaponttal jár, egyszeri engedetlenség három hibapontot jelent. De vigyázzunk: a rúd leverése ugyan mérgesítő, de a számuk elvileg felfelé nem korlátozott, ezzel szemben az engedetlenség „limitálva” van: a harmadik ellenszegülést követően kizárnak a versenyből. Az a lovas, aki a megengedett időn belül a legkevesebb hibapontot gyűjti be, az győz. A győzelemért összevetés is előfordulhat, amikor a megadott alapidőn belül több lovas maradt hibátlan. Ez esetben az a lovas győz, amelyiknek kevesebb a hibája és a leggyorsabb az ideje az összevetésben.

 A speciális versenyeken az idő alárendelt szerepet játszhat. Idetartoznak a stílusversenyek. Ezeknél a ló és lovas harmonikus fellépése sokkal többet számít, mint a gyors vadászat tizedmásodpercekben. A bírók minden egyes stílusugrásnál megítélik a lovas ülését és befolyását, a kitűzött feladat harmonikus teljesítését és összbenyomást. Tíz pont a maximum, és ez fantasztikusan hangzana, a nyolcas kereken jót jelent. Hibát azonban a lovas és a ló a stílusugratásnál sem engedhet meg magának: egy akadályhibát 0,5 pont levonással, egy engedetlenséget 1,0 pont levonással büntetik – a lóról való bukás a versenyből való kizárással jár.

 A versenyrendezők ötletgazdaságának nincs határa. Így aztán vannak staféta ugróversenyek, pontgyűjtő versenyek, páros ugróversenyek, korlátugró versenyek, szinkron ugróversenyek, stb.

 Az elmúlt évek során az úgynevezett kitartásos magasugrások (puissance) számát drasztikusan csökkentették, jóllehet a nézők kegyeiben még most is igen előkelő helyet foglalnak el. Az ún. kitartásos magasugratásnál (S/B) az a pár nyer, aki a konkurenseket egy folyamatosan magasabbra emelt kőfal átugratásával megveri. Látványos képek olyan lovakról, amelyek nem láthatták, hová ugranak, olyan lólábakról, melyeket a 2,30 m magasról történt leugrás erősen igénybe vett; felbukó állatokról, leomló falakról, joggal járultak hozzá, hogy már csak kevés kitartásos magasugrató versenyt rendeznek, külön erre a versenyre specializált lovakkal.

 "Látványos képek olyan lovakról..."

B kategóriás versenyek összefoglalva:

B1

B1/a stílusverseny kezdő lovasoknak

B1/b stílusverseny kezdő lovaknak

B1/c nyitott versenyszám

B2

B2 nyitott versenyszám

B2 5 éves lovas versenye

B2 ifjúsági versenyszám

B3

B3 nyitott versenyszám

B3 6 éves lovak versenye

B3 ifjúsági vesrenyszám