Halaink egyedfejlődése, és viselkesdése |
|
2006.02.16. 10:47 |
A csuka
|
Felhasznált forrás: |
|
2006.02.05. 12:56 |
|
Tomolyka |
Pontyok (Cyprinus) |
|
2006.02.05. 12:55 |
A pontyok nemzetségének tagjait a csúcsba nyúló száj, a felsőajakon elhelyezett négy bajusz, három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévő erős bognártüske jellemzi. A garatfogak közül az első és második sorban egy-egy, a harmadik sorban pedig három helyezkedik el.
|
Kölöntefélék (Cottidae) |
|
2006.02.05. 12:53 |
Eredetileg tengeri halfajok, amelyek a harmadkortól kezdődően édesvízi életmódra tértek át.
A kölöntefélék, amelyeknek kb. 200 fajuk ismert, több tekintetben hasonlítanak a sárkányfejű halakhoz. Ezek is többnyire kistermetű, igen falánk tengeri halak, édesvízben csak kevés fajuk él. Fő elterjedési területüket az északi tengerek alkotják, a délsarki tengerekben csak egy faj fordul elő, a meleg égöv alatt pedig egy sem, Európában két fajuk ismert.
|
Keszegek (Abramis) |
|
2006.02.05. 12:50 |
keszegek alkotják. Testük magas és oldalt lapított, ferde metszésű szájuk nem visel bajuszt, a hátúszó felsőszéle hátrafelé meredeken esik, a farokúszó nem egyenlő lebenyű és mélyen bemetszett, alsó lebenye nagyobb. A hát elején lévő pikkelyek a hát középvonalán el vannak választva, úgyhogy a hát közepe pikkelymentes, és e vonal szélein egészen apró pikkelyek vannak. Garatfogai mindkét oldalt egy-egy sorban, öt fogból állanak, amelyek koronája oldalt összenyomott és ferdén lekopott.
|
Kárász (Carassius) |
|
2006.02.05. 12:45 |
A kárászok nemzetségét jellemzi a bajusztalan csúcsba nyíló száj, a mindkét oldalon egy-egy sorban elhelyezkedő négy garatfog, valamint a hátúszóban található bognártüske.
|
Ingolák (Petromyzontidae) |
|
2006.02.05. 12:43 |
Az ingolák szája teljesen kerek és erős szívókészülékké alakult át, amelyben nagyszámú szaru fogacska is van. Az orrnyílás nem a fej csúcsán, hanem jóval hátrább van. Mögötte világos folt látható, amely a sötétebb hátbőrtől élesen elkülönül, ez a homlokszem helye. A kétzacskós kopoltyú külön-külön nyílik a szabadba, befelé pedig közös járattal torkollnak a garatba. Az orrüregnek nincs összeköttetése a garattal.
A szem jól fejlett, a helyérző szervben két ívjárat van. A hátúszó magasabb és két szakaszra tagolt, amelyek közül a hátulsó közvetlenül megy át a farokúszóba. Az ingolák részben a tengerben, részben az édesvízben élnek. Ívás idején a tengeri alakok is bevándorolnak a folyókba. Minthogy rossz úszók, alkalomadtán más halakkal vitetik magukat oly módon, hogy rászívják magukat. Szívószájuk különben a táplálék megszerzésére való, mert miként a nyálkásangolnák, az ingolák is rátapadnak a zsákmányukra.
Ívásuk ideje tavaszra esik, fejlődésük bonyolult átalakulás.
|
Domolykók (Leuciscus) |
|
2006.02.05. 12:40 |
A domolykó nemzetséget a hengeres test, a nagy fej, a rövid hát és alsóúszók, az aránylag nagy pikkelyek, továbbá a kettesével és ötösével két sorban elhelyezett garatfogak jellemzik. A garatfogak koronája oldalról lapos és a vége horgas. A nemzetség legismertebb tagja:
|
Csabakok (Leuciscus souffia) |
|
2006.02.05. 12:37 |
A csabak nemzetség jellemző tulajdonságai a következők; testük nyúlánk, hengeres, pikkelyeik közepes nagyságúak, szájnyílásuk lefelé irányul, bajuszszáluk nincs, orruk valamivel túlér a szájon, garatfogaik kétsorosak, hegyük kampós, képletük 2/5-4/2; hátúszójuk a has úszóval átellenes, oldalvonaluk fölött sötét sáv húzódik végig.
|
Durbincsok (Gymnocephalus) |
|
2006.02.05. 12:35 |
A durbincsok nemzetségéhez tartozó fajok két hátúszója egyesült, a kopoltyúfedő tüskés, a koponyacsontok gödrösen bemélyednek, az állkapcsokat és az ekecsontot bársonyhoz hasonló finom fogazat fedi, a mell és a has többé-kevésbé csupasz.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
