Anyu és apu éppen 10 éve ismerkedtek meg egymással, és három éve össze is házasodtak.2004-ben úgy döntöttek, hogy már semmi akadálya hogy egy csemetével koronázzák meg kapcsolatukat, ami hamar teljesült is és én jeleztem hogy ott csücsülök anya pocijában!
Nagyon szép 9hónapot töltöttem odabennt, anyáék sokat beszélgettek velem; apa pedig minden este énekelt!
A nagy nap ugyanúgy indult mint a többi; anya elment az orvos bácsihoz aki mondta neki hogy feküdjön be a kórházba és én holnap megszületek!Anya és apa nagyon izgult, hogy milyen leszek meg a szokásos csacskaságok!
De én este úgy gondoltam, hogy meglepem anyát a névnapján, és a 38.héten 19 óra 50 perckor kipukkasztottam az ˝ideiglenes lakásomat˝.
Apa visszaszaladt a kórházba és én 21 óra 42 perckor végre megszülettem a Péterfy Sándor utcai kórházban, Dr Rácz Tibor doktorbácsi segítségével.A súlyom 4320 gr volt a magasságom 55 cm!
Anya és apa rettentő büszke volt rám!!!!!!!
Az első napok nehezen teltek mert nem lehettem egész nap anyával; bekötöttek nekem valami infúzió nevű dolgot.De anya sokat volt velem, és mindig megvígasztalt ha sírtam.
Az 5.napon végre hazajöhettünk; beraktak anyáék valami kagylóba és egy autó nevű valamivel hazazötykölődtünk.
Az első hetek itthon kicsit nehezek voltak; anya sokszor nem értette miért sírok!De pár hét alatt megneveltem; és ezt azzal háláltam meg hogy éjszaka hagytam őket aludni.
Szóval jól kijövünk, imádjuk egymást.
Hát röviden ennyi a születésem története; a többit elmesélik a képek!
Marcika | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
