A tragikus nyúl
Stan Rice 2004.08.02. 16:17
Az első vers a Kárhozottak Királynője c. Vámpírkrónikában...
A tragikus nyúl
Tragikus nyúl, festmény,
Füle zöld kukoricacsuhé,
Fekete homloka égre mutat,
Festmény falamon, magányos
Mert a nyulak magányosak
És nem azok. Kövér piros arc,
Művészi. Reszket az orra,
Nehéz leszokni, rászokni.
Te is lehetsz tragikus nyúl; hátad
Zöld- piros, kéklik férfias szügyecskéd.
De ha beleugratnának,
Félj az Igaz Istentől, mert
Lelök tragikus lovadról,
megtöri tragikus színeid, mint kísértet
A márványt; sebeid olyan
Gyorsan hegednek, hogy a víz is
Féltékeny lesz rád.
A papírra festett nyulak
Levetik faji amulettjeiket,
És kukoricafülük szarvvá érik.
Úgyhogy vigyázz, ha ízlik a tragikus élet,
Ebben a nyúlcsapdában
Minden színből fénypallos,
Az ollóból pedig Úristen lesz.
Stan Rice: Bizonyos bárány (1975)
|