Bükk		2004.08.08. 20:48
A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzot, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. Ebből a tengeri üledékből, az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek felépítésében vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység kőzettömegében nemcsak mészkövek, dolomitok és palák, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak.A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfensíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket ("köveket") hoztak létre. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszúságú István-lápai-barlang. A hírneves bükki "ősemberbarlangok" (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállós-kői-barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A hazánkban átlagmagasságát tekintve kiemelkedő hegységekben változatos növénytakaró alakulhatott ki. A növényzet legértékesebb részei azok a speciális ökológiai viszonyok között kialakult növénytársulások, amelyekben fennmaradhattak az utolsó jégkorszak és az azt követő klímakorszakok egyes növényfajtái. Ezért számos olyan növény található a Bükkben, amely máshol nem fordul elő, alhavasi sárga ibolya, vagy a fagyzugos töbrök oldalában élő kékvirágú északi sárkányfű. A változatos növénytakaróhoz igen nagy fejgazdagságú állatvilág kötődik, amelyből tudományos szempontból sok gerinctelen (például puhatestű, rovar) és gerinces képvisel kiemelkedő értéket. A gerincesek közül a madár és emlősfauna számos ritkasága mellett érdemes megemlíteni az apró termetű pannongyíkot, a hegyi patakok egyik veszélyeztetett halfaját a Petényimárnát, vagy az alpesi gőtét. A Bükki-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a "Kövek" vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagy számban vonzák a hazai és külföldi kirándulót, a hegyvidéki üdülésre, pihenésre vágyókat A Bükk-hegység természetes növénytakarója a különbözõ magassági övezetekben változik. Az alsóbb régiókban tölgyeseket, feljebb bükkösöket találunk. Itt található Magyarország legnagyobb egybefüggő erdõterülete is. A mediterrán cserszömörcétol a juhfarokig negyven fás növény honos a vidéken. Maga a hegység a magashegyi bükkösökrõl kapta a nevét. Az éghajlati tagozódás függõleges, így szemerkélő esőben is érdemes elindulni a völgyekből, mert lehet, hogy néhány kilométerrel távolabb ragyogó napsütésre vagy éppen hóesésre számíthatunk.

Bükki Nemzeti Park		2004.08.08. 20:47
Bükki Nemzeti Park Az 1976. december 28-án alapított Bükki Nemzeti Park területén mintegy 1350 virágos növényt és 10.000-féle állatfajt tartanak számon, területe ma 40 263 hektár. A térség legvédettebb növényei a fennsíkon található északi sárkányfű, a réti kardvirág, a szibériai nőszirom, a havasi iszalag, a tövis nélküli havasalji rózsa és a lovak kedvenc csemegéje, a száratlan bábakalács. Az erdők kora tavasztól hangosak a madárdaltól. A Szalajka-völgyben a patakok mentén gyakran látni a víz alá is lebukó vízirigót, sziklás élőhelyein a színpompás kövirigót. Jellegzetes hangjukról könnyen felismerhetőek a fekete hollók. A türelmes madárkémlelők parlagi sast, kerecsensólymot, darázsölyvet, macskabaglyot is megfigyelhetnek. Őshonos a vaddisznó, a szarvas, az őz. Ősszel érdekes koncert fültanúi lehetünk szarvasbőgés idején. A muflont, a korzikai vadjuhot a század elején telepítették be vadászati céllal. Hiúzok, farkasok ritkán tűnnek fel környékünkön. Eső után az erdőkben felbukkannak a foltos szalamandrák.

Szalajka-völgy		2004.08.08. 20:47
Szalajka-völgy - a természet kincsestára A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát választják. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak s itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, az Istállóskői ősemberbarlang. Sziklaforrás, pisztrángos-tavak A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerû képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévõ pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.

Erdei vasút		2004.08.08. 20:46
Szalajka-völgyi Erdei Vasút A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes.

Erdei múzeum		2004.08.08. 20:45
Erdei Múzeum -az „erdei emberek életérõl” A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. Az érdekes múzeum az egykori „erdei ember” mesterségeibe nyújt bepillantást. Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található „Tilalmas a halászat ebatta” feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek. Istállóskői ősemberbarlang A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható. Millenniumi Tanösvény A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületébõl elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. A község parkolójában található információs tábla, elvezeti az érdeklődőket az útvonal kiindulópontjáig. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv.

Kárpátok Őre		2004.08.08. 20:41
A honfoglalás idõszakában Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre. Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot. Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek. Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc "Kárpátok Őre" emlékművét, melyet számos nemzeti hagyományainkat megörökítő relikviánkkal együtt 1918-ban elpusztítottak. A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után Tőkés László püspökkel az élen újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Ám ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgybe, melyet 2002. november 17-én avattak föl.

Bánkút		2004.08.08. 20:40
A Bükk hegység természeti adottságai révén minden évszakban csodálatos élményt nyújt az ide érkezőknek. Bánkút a hegység központjában helyezkedik el, hazánk egyik legmagasabb pontja, a Bálvány csúcs 956 méter magas. A környék teljes képet nyújt a Bükk hegység növény és állatvilágáról, különlegességnek számít az istállóskői barlang, a Bükk-fennsík, Szalajka völgy, a szentléleki zárda rom, a dédesi vár, a csipkéskúti ménes, Nagymező és a fennsík szélén elhelyezkedő, csodálatos kilátást biztosító "látó kövek". Bánkútról - tiszta időben - télen-nyáron láthatók az alacsony és magas Tátra csúcsai. Bánkúton vezet keresztül az országos "Kék-túra", valamint a "Vásárhelyi" emléktúra útvonala. Bánkút ma a magyar téli tömegsport fellegvára. Nyolc lesiklópályán, négy húzó, négy tolókaros sífelvonó, hóágyúk és hótaposó gépek biztosítják a kíváló síelési lehetőségeket. A nehéz, közepes valamint a tanulópálya között válogathat ki-ki tudásának megfelelően. A jövő "síbajnokai" elzárt pályán ingyenes bébilift segítségével sajátíthatják el a síelés alapjait. A téli időszakban amatőr sí és snowboard versenyeken mérhetik össze tudásukat a lejtők szerelmesei. A szánkózók az elkülönített szánkópályát használhatják. A sípályák karbantartását hóágyúk és hótaposó gépek végzik.A sífutóknak három kijelölt sífutópálya áll rendelkezésére a Bükk-fennsík legszebb részén. A pályák jól karbantartottak és jelzéssel vannak ellátva. Bánkút a Bükki Nemzeti Park része, ezért különleges védelmet élvez! Jelzett túristautak Az 1931-ben elkezdett, egységes rendszerű túristautak kiépítése, az utak festésének erdeményeként mára mitegy 76 turistaút, majd 760 km hosszban hálózza be a Bükköt, melyből mintegy 250 km hosszúságú szakasz Bánkút térségét is érinti. A jelzett túristautak zöme alkalmas arra, hogy - gyalogos és kerékpáros túrázás melett - kedvező hóviszonyok esetén sítúra útvonalként szolgáljanak.

Bánkút-túraajánlat		2004.08.08. 20:39
Bánkút vonzáskörzetéhez tartozó, idegenforgalmi szerepkörű települések: Bükkszentkereszt (Hollóstető) A Bükki Nemzeti Park egyik legjelentősebb települése 600 m magasságban, festői környezetben. Klimatikus tényezői, az erdei levegő miatt alkalmas hosszabb gyógyüdültetésre is. Bükkszentlászló Kis hegyi település a Bükki Nemzeti Park határán. Csendes, erdős környezet, a falusi üdülés lehetőségeivel. Csipkéskút A Szilvásváradi Állami Gazdaság építette ki az 50-es években, amikor a lipicai ménes csikóállományának kellett Lipicához hasonló körülményeket biztosítani. A telep és a ménes, a csikók megtekintése - főleg nyáron - ajánlott program lehet. Felsőtárkány A Bükki Nemzeti Park Dél-nyugati kapuja. Számottevő látványossága lehet a jövőben az Esztáz-kői csepkőbarlang, és az évente rendszeresen megrendezésre kerülő kultúrális rendezvénysorozat. Jávorkút Háborítatlan szépségű természeti táj. Itt található a fennsík legmagasabban fekvő telepített fenyvese, az ún. "Svéd fenyves". Lillafüred A Bükk egyik gyöngyszeme. Változatos, sokszínű kínálatával - cseppkő-, mésztufabarlang, a Hámori-tó, vízesés - a palotaszálló impozáns épületével több évtizede kedvelt kiránduló- és üdülőhely. Répáshuta A fennsíkot behálózó túristaútvonalak egyik gócpontja. Megkezdődött itt is a télisport lehetőségek megteremtése, de további vonzást jelentenek: a falumúzeum, a Balla-barlang őskori leleteivel, az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Nemzetiségi Néptáncfesztivál, a Bükki Nemzeti Park közelben lévő Rejteki kutatóbázisa. Déli irányból a Hór völgyében, Répáshután keresztül közelíthető meg a Bükk-fennsík. Szilvásvárad Bükki Nemzeti Park nyugati kapuja, a hozzátartozó Szalajka völgy az egyik szigorúan védett területe. A falu sokszínű látnivalója közül néhány: az Erdei Múzeum, az Orbán ház kiállítása, a Lipicai ló történetét bemutató kiállítás, műemlékek, maga a lipicai ménes, a pisztrángtelep, az élővad bemutató, sportlétesítmények stb. A Tótfalusi völgyből indul az az erdőgazdasági út, amely felvisz a Fennsíkra, így Bánkútnak is ez az egyik megközelítési lehetősége.