Új bejegyzés Frissítés

2007.11.08. 07:23

Sok szeretettel:Dezsavű

2007.11.08. 06:25

Szia! Szép jó reggelt! Meghoztam a reggelit:) Kati és Macsekok

2007.11.07. 18:52

Drága barátném. Amit írtál, annyira igaz, és nagyon szépen  leírtad, köszönöm.puszika.Ilcsi Vegyél tizenkét hónapot. Gondosan tísztitsd meg a keserüségtöl, Kicsinyességtől,félelemtől,haragtól. Aztán oszd fel a hónapokat 30-31 napra. Minden napot készítsd el egyrészt munkából, Három részt jóakaratból és egy gyüszünyi derűből. Mindenhhez adj három evőkalnyi optimizmust. Egy csipetnyi ironiát,egy késhegynyi tapintatosságot. A kapott masszát öntsd le szeretettel. A kész étket mindig díszitsd fel apró, Figyelmességekkel. És tálald fel mosolygós arccal. Szép álmokat, neked, szép  holnapot. Szeretettel gondolok rád.Luna

2007.11.06. 23:05

Drága Kéklaguna!   Remélem ebben a hideg időben is nagyon kellemesen fog telni a heted!   Sok szeretetet küldök: Rita

2007.11.06. 19:51

Szia Barátném! Hát tegnap jó sokat utaztunk ... viszont érdemes volt. A Mecsek is nagyon szép ilyenkor - de azért a felolvasó-est jobban tetszett. Bár a TEBSZ tulajdonképpen egy nyugdíjas "tollforgató" klubb... Az első részben Koma verseiből olvastak fel, illetve a barátja gitáron kísérve magát előadta három versét. A szünet után a klubbtagok olvastak fel saját verseikből, prózáikból. Némelyik egészen jó volt. Volt vicces mű is, Zsombi nagyon nevetett - az időseg meg orültek, hogy tetszik neki. Végül bő két órásra nyúlt, így mire hazaértünk Zsombi mehetett is aludni ... Röviden ennyi, most megyek és vacsizok, utána mosogatás, majd egy kis hazahozott munka :( Egész nap hajtottam ezerrel, barátnőm beteg és mivel egymást helyettesítjük ... nem is látom a végét a melónak ... Sebaj, tegnap feltöltődtem, most akad plussz energiám :) Millió pussz, szép álmokat! Híriel

2007.11.06. 16:22

Hideg ősz süvölt végig a kertek alatt. Fázós sietséggel repülnek fészkük felé a madarak. Még érzem, ahogy karod pihen a vállamon, De tudom, hogy ezentúl egyedül álmodom. Megfognám a kezed és kérnélek, hogy maradj… De némák a sóhajok, némák a szavak. Még pár lépés és búcsút intesz, S én majd erősnek mutatom magamat. Nem akarom, hogy láss összeroppanni, A fájdalom mázsás súlya alatt. Ereimbe csordul az ősz vére, Hűvöse lassan a szívemig ér. Ködként vesz körül a bánat, Fekete tűzzel ég köröttem az éj.. szeretettel ölellek Margó Nagyon köszönöm,Drága Margó! Mindig gyönyörűeket hozol. Millió puszi érte.

2007.11.06. 14:35

"Amikor a szeretet int felétek, kövessétek õt,  Jóllehet minden útja nehéz és meredek.  És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat,  Jóllehet a belsejében rejlõ kardok sebet ejthetnek rajtatok.  És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának,  Jóllehet hangja összetörheti álmaitokat, miként az északi szél pusztává sepri a kertet.  Mert amiként a szeretet koronával ékesít, azonképpen fog keresztre feszíteni is. Amiként növekedéseket segíti elõ, azonképpen nyeseget is.  Amiként felszárnyal magasságotokba, és megsimogatja leggyengébb ágaitokat,  Azonképpen száll le gyökereitekhez is, és megrendíti õket a földhöz való kapaszkodásban.  Mint a gabona kalászait, úgy gyûjt be benneteket magának.  Kicsépel benneteket, hogy mezítelenné váljatok.  Megrostál benneteket, hogy megszabadítson a pelyvától.  Fehérre őröl benneteket.  Megkeleszt benneteket, míg képlékennyé nem lesztek;  És azután szent tüzére vet benneteket, hogy szent kenyérré legyetek Isten szent lakomáján.  Ezt teszi véletek a szeretet, hogy megismerjétek szívetek titkait, s e tudás által az Élet szívének egy darabjává váljatok.  Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,  Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérüjérõl.  Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívbõl, és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.  A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.  A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.  Mert a szeretetnek elég a szeretet.  Amikor szerettek, ne mondjátok: "Isten a szívemben lakik"; mondjátok azt: "Isten szívében lakom".  És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.  A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.  De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok:  Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakában zengi dalát.  Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.  Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;  És hogy véreteket akarva, derûsen hullassátok.  Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért, mely szeretetre virrad;  Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;  Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;  S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok Őt dicsérje."   Áldott, békés hetet kívánok! semilin Nagyon köszönöm Drága Semilin! Ez nagyon szép volt. Millió puszi.

2007.11.06. 07:07

Hideg reggel volt. Megfagyott a pókháló az ágakon. Mosolyt csalt e furcsa csipke, S szép lett az őszi elmúlás, a tél; Ajkamon még édes csók csillogott, Fülemben bársony sóhajtás zenélt. Tette dolgát a bús vén November, Nevettem rajta, s szerettem is tán, Forró ölelésben ért a reggel, S tudtam, az ölelő kar visszavár. Hideg reggel van. Megfagyott a pókháló az ágakon. Mosolyt csal e furcsa csipke, Szomorút, melyet mély sóhaj kísér, Vacogva húzom össze kabátom, S mint ezer könny, hull a fákról a dér. Összegyűrten, egyedül ébredtem, S idekint a természet gyásza várt, Léptem lemondón koppan a csendben, Már nem hiszem a mesei csodát. Hideg reggel van. Megfagyott a pókháló a szívemen. Kati és Macsekok Köszönöm Drága Kati! Ez nagyon szép volt. Millió puszi,

2007.11.06. 06:26

Jajjj de édes... Köszönöm Drága Napsi. Millió puszi.

2007.11.05. 08:10

Drága Barátnőm! Kellemes, szép, napos hetet kívánok! (A 11000.-ről éppen eggyel csúsztam le!) Nagyon sok szeretettel gondolok Rád, Ölellek, Nyúlmami Drága Barátnőm! Ezt nem hiszem el,úgy látom, Én voltam a 11.000. Ha igen,akkor átadom Neked. Millió százezer puszi.

2007.11.04. 22:15

Szia! Szép történet. Érdemes végigolvasni.     A piros üveggolyó   A nagy depresszió évei alatt egy dél idahoi falucskában laktam. Reggelenként megálltam Miller úr zöldséges standja előtt, hogy az éppen szezonban levő zöldségből, gyümölcsből vásároljak. Az étel és a pénz igen kevés volt abban az időben, ezért sokszor cseretárgyakat ajánlottak fel a vásárlók az árúért. Egyik nap Miller úr egy zsák krumplit pakolt nekem, amikor észrevettem egy nagyon sovány kisfiút, aki szakadt, de tiszta ruhában epekedve nézte a zöldbabot. Kifizettem a krumplimat, de köz ben engem is megragadott a gyönyörű zöld babos kosár látványa. Miközben azon gondolkodtam, hogy vegyek-e belőle, végighallgattam Miller úr és a rongyos ruházatú kisfiú beszélgetését.   - Hello Barry, hogy vagy? - Hello Miller úr. Jól, köszönöm jól. Csak csodálom a babot... nagyon jól néz ki. - Nagyon finom is. Hogy van az anyukád? - Erősödik, napról-napra erősödik. - Az jó. Segíthetek valamiben? - Nem uram. Csak csodálom a babot. - Szeretnél belőle hazavinni? - Nem uram. Nincs mivel fizetnem. - Nos, mid va n, amire elcserélhetném a babot? - Csak egy üveggolyóm van. - Tényleg? Hadd nézzem csak. - Tessék, itt van. Nagyon szép. - Igen, azt látom. Hmmm, csak egy baj van, ez kék és én a pirosat szeretem. Van esetleg egy piros üveggolyód otthon? - Nem egészen... de majdnem. - Mondok én neked valamit. Vidd haza ezt a zsák babot és mikor legközelebb erre jársz, hozd magaddal a piros üveggolyódat, hogy megnézhessem. - Rendben van. Köszönöm Miller úr.   Miller asszony, aki a közelben állt odajött hozzám, hogy segítsen Egy mosollyal így szólt:   - Van meg két ilyen fiúcska ebben a faluban, mindhárman nagyon szegényes körülmények között élnek. Jim szeret velük üzletelni babért, almaért, paradicsomért vagy ami éppen van. Amikor visszajönnek a piros üveggolyóikkal, és mindig visszajönnek, Jim úgy dönt, hogy mégsem tetszik neki a piros, és hazaküldi őket egy zsák valamilyen zöldseggel, és azzal, hogy hozzanak valamilyen más színű üveggolyót, narancssárgát például.   Mosolyogva jöttem el az árusbódétól, teljesen meghatódva Miller úr tettén. Nem sokkal később Colorado államba költöztem, de soha nem feledtem ennek a férfinak a "csere" üzletét. Aztán eltelt jó néhány év... Nemrégiben látogatóban jártam Idaho államban, és felkerestem néhány barátomat abban a régi kis falucskában. Mikor megérkeztem hallottam, hogy Miller úr meghalt és pont akkor van a temetése. Mivel a barátaim el szerettek volna menni a temetésre, hát én is velük mentem. Mikor megérkeztünk a ravatalozóba, beálltunk a sorba, hogy a halott hozzátartozóival együtt részvétünket kifejezhessük Miller asszonynak. El őttünk a sorban állt három fiatalember. Egyikőjük katonai egyenruhában volt, a másik kettő pedig fekete öltönyben, igen elegánsan volt felöltözve... Mikor rájuk került a sor Miller asszonyhoz léptek, aki mosolyogva nézet rájuk férje koporsója mellől. Min d három fiatalember megölelte, és megpuszilta az asszonyt, beszéltek vele pár szót, majd a koporsóhoz léptek. Az asszony lágy, könnyes kék szemei követték lépteiket, amint ők egyenként megálltak egy pillanatra a koporsónál, megfogták a halott kezet, majd to vább indultak. Mindhárman szemeiket törölgetve hagyták el a ravatalozót. Mikor ránk került a sor, elmondtam Miller asszonynak, hogy ki is vagyok, és megemlítettem neki azt a régi történetet, amit mesélt nekem három kisfiúról és az üveggolyóikról. Csillogó s zemekkel megfogta kezemet, és odavezetett a koporsóhoz.   - Az a három fiatalember, akik épp ön előtt voltak, az a három kisfiú, akikről akkor meséltem. Épp most mondták el, hogy mennyire értékelték, ahogy Jim bánt velük. És most végre, hogy Jim már nem tu dja meggondolni magát a színt vagy a méretet illetően... eljöttek, hogy kifizessek tartozásukat... Soha nem voltunk gazdagok ezen a földön, de biztos vagyok benne, hogy Jim ebben a pillanatban a leggazdagabb embernek tartaná magát.   Ekkor szerető gyengédséggel felemelte az élettelen újjakat. A férje keze alatt három fényes piros üveggolyó pihent.   A történet arról szól, hogy a szavainkra nem fognak emlékezni az emberek, de kedves cselekedeteinkre annál inkább. Isten szeret Téged. Egy kívánságom számodra a  mai napon: kívánok neked mára egyszerű csodákat - frissen főzött kávét, amit más készített el helyetted. Egy váratlan telefonhívást egy rég nem látott barátodtól. Zöld jelzőlámpákat a munkába menetben. Kívánok neked apróságokat, amiknek örülhetsz, a legrö videbb sort az élelmiszerboltban, egy jó éneket a rádióban. Hogy a kulcsaidat ott találd, ahol keresed. Kívánok neked egész napra boldogságot és apró örömöket, hogy ezek által érezhesd, hogy Isten mosolyog rád, és gyöngéden fog, mert különleges és ritka ember vagy. Kívánok neked erre a napra békességet, boldogságot és örömöt. Azt mondják, hogy egy pillanatig tart csak, hogy megtalálj egy különleges embert, egy óra, hogy értékeld, egy nap, hogy szeresd, de aztán egy egész élet, hogy elfelejtsd.   NE FELEDD AZOKAT, AKIK EGYKOR OLYAN SOKAT JELENTETTEK NEKED ÉS VALAMILYEN MÓDON MEGÉRINTETTÉK AZ ÉLETEDET, JOBB EMBERRÉ TÉVE TÉGED Puszi Fanta.  Drága Fanta! Nagyon köszönöm,hogy megtiszteltél Engem is, S elhoztad ezt a csodaszép történetet. Biztos vagyok benne,hogy egyre több hasonló jó szóra és Jó cselekedetre éhező Ember van ma is, Csak épp azok szinte teljesen kihaltak már,(sajnos) Akikben még volt egy kis hasonló jó szándék,vagy eltiporták Őket és démonná váltak a még megmaradtak is. Legalább Mi tegyünk hasonlót,amikor csak lehetőségünk van rá. Millió százezer puszi érte.

2007.11.04. 19:48

Olvassátok csak el, olyan megható történet... Bár több ilyen orvos lenne a világon!  Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje  mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a  padlóra az üvegben lévő érméket és  gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta,  mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie.  Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a  pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és  kisurrant a hátsó ajtón A hat háztömbnyire lévő  patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös  Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt  a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de  a patikus éppen nagyon el volt foglalva.  Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a  lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy,  hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak  lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét  az üvegből és megkocogtatta a pult üvegét. Ez  használt!  - És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus  érezhetően bosszús hangon. - Éppen a testvéremmel  beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -  tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a  kérdésére.  - Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni  veled - mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús  hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát  szeretnék venni neki.  - Tessék? - fordult hozzá a patikus.  - A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében,  és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda  mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe kerül  egy csoda?  - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem  tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé  megenyhült tónusban.  - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha  nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe  kerül.  A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett,  jólöltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és  megkérdezte:  - Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek  szüksége? - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel -  csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt  mondta, hogy valami operációra volna szüksége De Apu  nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én  pénzemet.  - Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.  - Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig  hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok többet  is szerezni, ha kell.  - Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a  férfi - Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a  pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.  Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a  kislányt:  - Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az  öcsédet és találkozni a szüleiddel. Lássuk, hátha  van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.   A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt,  sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott.  Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok  idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen,  egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról  az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.  - Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya -  vajon mennyibe került volna?  Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a  csoda: egy dollárba és tizenegy centbe. no és egy  gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a természet  törvényeitől függ, hanem magasabb törvények  működésétől. Az emlékezés hete után mosolygós,  szép derűs  hetet kívánok Zsóka Nagyon köszönöm Drága Zsóka,hogy Elhoztad Nekem is. Már Izikénél meghatódva olvastam az előbb. Nagyon sok ilyen Orvosra Lenne most itt az Országban is Szükségünk...de sajnos... Aki még ilyen...az inkább elmenekül innen. Még egyszer köszönöm. Millió puszi.

2007.11.04. 19:45

Drága Barátnöm ! Nagyon szép estét kívánok..   Tündér      Nagyon köszönöm Drága Barátnőm. Millió puszi.

2007.11.04. 19:12

A természet gyöngéden beoltotta az emberbe az élet szeretetét, az állatok szeretetét, az ember szeretetét, az igazság szeretetét. De megtalálhatod mindezek ellenkezőjét is a világban: az élet megvetését, az állatok gyűlöletét, az ember lenézését és az igazság eltiprását. A világot könnyebb irányítani, mint az emberi szívet. Aki pedig szívét képes megtölteni szeretettel, a legtöbbet tette a világért, amit ember tehet. Szeretteink által újra feltöltődve békés és vidám jövő hetet kívánok! semilin Nagyon köszönöm Drága Emikém. Ez így igaz. Millió puszi.

2007.11.04. 16:41

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje     Mátra alján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét. őzgidácska, sete-suta, rátévedt az országútra, megbotlott egy kidőlt fába, eltörött a gida lába. Panaszosan sír szegényke, arra ballag öreg néne. Ölbeveszi, megsajnálja, hazaviszi kis házába. Ápolgatja, dédelgeti, friss szénával megeteti, forrásvízzel megitatja, mintha volna édesanyja. Cili cica, Bodri kutya mellébúvik a zugolyba, tanultak ők emberséget, nem bántják a kis vendéget. Gyorsan gyógyul gida lába, elmehetne az őz-bálba. Vidám táncot ellejthetne, de nincs hozzávaló kedve. Barna szeme bús szomorún csüng a távol hegykoszorún. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhők alatt. Esti szellő ködöt kerget, dombok, lankák üzengetnek: "Vár a sarjú, gyenge hajtás, gyere haza gida pajtás!" Könnybelábad az őz szeme, hej, nagyon is visszamenne, csak az anyja úgy ne várná, csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik, hol selyem fő, puha pázsit, tarka mező száz virága őz testvérkét haza várja. Ahol mókus ugrabugrál, kopácsol a tarka harkály, vígan szól a kakukk hangja, bábot cipel szorgos hangya. Várja patak, várja szellő, kék ég alján futó felhő. Harmatgyöngyös harangvirág, vadárvácskák, kékek, lilák. Öreg néne megsiratja, vissza - dehogy - mégse tartja, ki-ki lakjék hazájában, őz erdőben, ember házban. Kapuig is elkíséri, visszatipeg öreg néni és integet, amíg látja: "Élj boldogul, őzgidácska!" Lassan lépdel, csendben ballag, kattan ajtó, zörren ablak, onnan lesi öreg néne, kis gidája visszanéz-e? Haszontalan állatkája, egyre jobban szaporázza, s olyan gyorsan, mint a villám fennterem a mohos sziklán. De a tetőn, hegygerincen, megfordul, hogy búcsút intsen: "Ég áldjon rét, kicsi csalit!" S mint a szél, eliramodik. Nyár elröppen, levél sárgul. Lepereg a vén bükkfárul, hó borul már házra, rétre, egyedül él öreg néne. Újra kihajt fő, fa, virág, nem felejti a kis gidát, fordul a föld egyszer-kétszer, zörgetnek a kerítésen. Kitekint az ablakrésen ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut, kitárja a kicsi kaput. Ölelésre lendül karja, kis gidácska, meg az anyja álldogál ott, beereszti, szíve dobban, megismeri: őz-mama lett a kis gida, az meg ott a gida fia. Eltörött a mellső lába, elhozta hát a kórházba, hogy szemével kérve-kérje: gyógyítsa meg öreg néne, puha gyolcsba bugyolálja, ne szepegjen fiacskája. S köd előtte, köd utána, eltűnik az éjszakába. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. Meg is gyógyul egy-kettőre, felbiceg a domb-tetőre s mire a tölgyről lehull a makk a kicsi bak hazaballag. Mátraalji faluszéle, kapuban ül öreg néne. Nincs egyedül, mért is volna? Ha fúj, ha fagy, sok a dolga. Körülötte gidák, őzek, látogatni el-eljőnek, télen-nyáron, évről évre, fejük hajtják az ölébe. Falu népe is szereti, kedves szóval becézgeti öreg nénét és azóta így nevezik: őz-anyóka. Piros pipacs, szegfő, zsálya virít háza ablakába, nagy köcsögben, kis csuporban, szivárványszín száz csokor van. Egyiket Gál Péter hozta, másikat meg Kovács Julcsa, harmadikat Horváth Erzsi, úttörő lesz valamennyi. Vadvirágnak dal a párja, énekszótól zeng a háza, oly vidám a gyereknóta, nevet, sír is őz-anyóka. Mátra alján, falu szélén, lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék, mese őrzi arany szívét. Gidára vár sós kenyérke, kalácscipó aprónépre, egyszer te is légy vendége, itt a vége, fuss el véle. Kellemes délutánt,szép estét:) Kati és Macsekok Nagyon köszönöm Drága Kati! Ezt a mesét mindig szerettem. Puszi.

2007.11.04. 16:21

Szia Kékecske! Szép hetet kivánok! Ildike. Nagyon köszönöm Ildike! Puszi.

2007.11.04. 08:22

Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségének. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem. Drága Barátnöm ! Nagyon kellemes napokat kívánok neked.. Szeretettel : Tündér  Drága Barátnőm! Kerültük Egymást,épp Most jártam Nálad. Köszönöm...ez igazán gyönyörű. Millió puszi.

2007.11.03. 22:44

valahol e világon kívül valamikor az időn túl valami köröttünk vagy bennünk megállt összefogództunk érintések nélkül percek kövein jártunk léptek nélkül és egymáshoz jutottunk utak nélkül. Kellemes holnapot,mégszebb jövőhetet. Puszillak.Luna Nagyon köszönöm Drága Barátnőm. Minek az út.. ..ha van jel. Minek a jel.. ..ha nem ismerjük fel? Ez gyönyörű Drága. Millió puszi.

2007.11.03. 21:55

... és ez is :) Kívánom, hogy ezeket a belső viharokat is úgy éljétek meg, ahogyan érdemes! Szépséges estét kíván: Híriel Köszönöm Drága Barátném. Van..hogy sikerül, van hogy nem.. a viharokat is meg kell tanulni.. átélni. Ezeregy puszi.

2007.11.03. 19:04

A félelmetes is csodás tud lenni.. ..ha képesek vagyunk felfedezni. Köszönöm Idracsád.