Ishitsukuri herceg története
Ishitsukuri herceg azon emberek közé tartozott, akik mindent előre gondosan mérlegelnek, és mivel úgy érezte, hogy nem élhet anélkül, hogy Kaguya himét ne láthassa, így töprengett:
"Legyen akár Indiában, de csak nem olyan dolog, amit ne tudnék elhozni?!De hát hogyan is tudnám megszerezni azt a páratlan csészét Indiából , még ha végtelenül messze is mennék érte?
"Aztán üzenetet küldött Kaguya himéhez, amiben ez állt:
"Ma elmentem Indiába a kőcsészét megszerezni." Valójában azonban három éven át Yamato tartomány Tóchi járásában élt egy hegyi szentélyben, ahol végül elvette a Binzurut ábrázoló buddhista szentszobor elé kitett koromfeketére festett csészét, belerakta egy brokáttasakba, és rákötötte egy papírvirággal díszített ágra . Mikor elvitte Kaguya hime házába és megmutatta, Kaguya hime csodálkozva látta, hogy a csészében egy levél van. Kibontotta és ez állt benne:

"Hegyek, tengerek
határtalan útjait
bejártam végig,
és e kőcsésze miatt
véres könnyeim hulltak."

Mikor Kaguya hime meg akarta nézni, hogy vajon van-e fénye, bizony még annyi sem volt, mint egy szentjánosbogárnak.

"Lenne legalább
egy harmatcseppnyi fénye –
akkor elhinném.
Ugyan mit kerestél te
a ködös Ogura hegyen ?"

Ezt írta, és az egészet visszaküldte. A herceg a kapuhoz vágta a csészét, és a következő dalt küldte válaszul:

"Csészémnek fényét
ragyogásod megtöri,
azért ily halvány.
Vele a szégyenem is
eldobván – még remélek."

Kaguya hime erre már nem is válaszolt. Mivel tudomást sem akart venni róla, a herceg reménytelen próbálkozások után végül is hazatért. Mióta a herceg a csészét eldobta, és utána ismét udvarolni kezdett, a szégyentelenséget úgy nevezik, hogy 'hachi o sutsu '.