Tizennyolc-húsz fokos hideg
volt idefönt a hegyvidéken.
Már azt hittem, ezen a télen
kipusztulnak a verebek.
Napok óta egyet se láttam.
S mi történt tegnapelőtt? Ebéd
után egy kevés maradék
volt még a tálban,
csak pár falat, de mégis étek:
eltenni kevés, kidobni vétek.
A cica kényes, nem eszi meg.
„No, majd megeszik a verebek!”
Azzal egy kis tálkára véve
kitettük a balkon közepére
a hóba.
Nem történt semmi perceken át.
Aztán megrebbent egy bokorág,
s gyanakodva
kidugta fejét,
és szétnézett egy kis veréb.
Szemügyre vette a terepet –
(de akkor már új s új verebek,
tíz-tizenöt is lehetett,
tolakodtak a háta megett) –
tollát borzolta, mintha fázna,
majd hirtelen
rászállt egyenesen
a balkon alatt a barackfára.
Onnét, kis kémlelés után,
mint csöppnyi gombolyag,
oly puhán huppant le a hóba a balkonon.
A többi veréb az ágakon
leste, mi lesz.
Nem történt semmi. A kis begyes
ugrott egyet-kettőt, utána
lecsapott a tálra,
kikapott belőle egy rizsszemet,
s eszeveszett
iramban visszamenekedett
a fára;
onnét lesett
a balkonunkra. A többi veréb
elébb s elébb
óvakodott, majd egyik a másik
után röppent a barackfáig,
barackfáról balkon peremére,
s onnét orvul, gyanakodva,
félve a tálig,
s egy rizzsel vissza az ágra.
Ellepték már egészen a fát.
És most kezdődött a haditanács!
Micsoda lárma!
Húsz? ötven? száz? – a Rózsadomb
valahány verebe ott zsibong
azon az egy fán, ott csivitol,
s amikor
elérkezik a pillanat,
zúgva megindul a csapat:
surrog-burrog a sok kicsi fürge
szárny, s a szürke
hadsereg elfoglalja a tálat.
Nekilátnak,
nyelik szaporán a rizsszemeket.
S a tálon csak úgy kopog és pereg
a sok kicsi csőr: tíz, száz, ezer
békés kis géppuska kelepel,
s mire a nagy csata véget ér,
a tálka alja olyan fehér,
hogy annál szebb a leghevesebb
mosogatás után se lehet.
A balkonon a hó
tele van millió
pirinyó
szarkalábbal:
a verebek lábnyomával.
Azóta minden ebéd után
nagy veréblakoma van Budán
a balkonunkon: itt zsibong
a Rózsadomb
minden verebe, s zengi veréb-
nyelven, hogy jólesett az ebéd,
s jöhet bátran a többi veréb
vendégségbe, mert van elég,
s lehet
mínusz tíz, húsz, harminc: a telet
majd csak kibírjuk, verebek,
verebek, rigók, emberek,
ha van bennünk egy kis szeretet.
A Siisike oldaláról jutottam hozzád. Sissike nagyon kedves barátnőm, ő segített nekem az oldalam megszerkesztésében. Arra szeretnélek megkérni, hogy esetleg bannert cserélhetnénk. Ha lehet róla szó. Külld el légyszi azt a banneredet amelyiket szivesen látnád az oldalamon. Köszi Marcsi
Drága Bagolykám
Kellemes hétvégét, és Boldog Valentin napot kívánok, Zsóka
2009.02.14. 12:16
Vali(barbadosz)
2009.02.14. 10:05
isa
Nagyon boldog Valentin napot kívánok és sok-sok puszit küldök: Isabo:)
2009.02.13. 21:53
laci
2009.02.13. 17:33
luna
A barátság abban a különleges pillanatban történik,amikor valaki kapcsolatot teremt egy másikkal,bizalmak, kényelmek, hisz egy másikban,barátra szomjazónak, előbb jó baráttá kell ,válnia.A barátság azért is olyan titokzatos ..Ezért is mondják a barátság egy kincs. Igaz valentin nap szerelmesek ünnepe, de a baráti szeretet is fontos.Ezt a kincset.sohase engedd ki kezedből...Kellemes hétvégét is.Ölellek.Ilcsi
Tenéked adom világom,
Bánatom, és örömöm,
Fogadd el kedves barátom!
Hálásan köszönöm!!
Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam
Ezekben a sorokban,
Szeretnék benne maradni,
Szívedben egy sarokban.
Ha netán magadba nézeL
Eztán mindig megtalálj,
Szívesen eljövök hozzád,
Szólj csendben, vagy kiabálj!
Ott leszek veled életed
Minden egyes percében,
Megmutatom majd magamat
Álmaidnak tükrében.
Eljövök majd meglásd hozzád
Varázs órák éjjelén,
S együtt rohanunk barátom
A mesékbe Te... meg én!
Kellemes pihenést kívánok és nagy szeretettel gondolok rád: Isa :)
2009.02.08. 01:51
zsoka56
Házasság
A férj hazaérkezik, és a felesége örömmel köszönti.
Mi újság itthon drágám? (kérdezi a férj)
Drágám! Elromlott a vízcsap, állandóan csöpög. Nem tudnád megjavítani?
Mit képzelsz drágám? Nem vagyok én vízvezeték szerelő!
Pár nap múlva ismét megkérdezi a férj.
Mi újság itthon drágám?
Drágám! Elromlott a konnektor, nem tudok vasalni. Nem tudnád megjavítani?
Mit képzelsz drágám? Nem vagyok én villanyszerelő!
Több hét elteltével ismét érdeklődik a férj.
Mi újság itthon drágám?
Drágám! Elromlott az ajtózár, nem tudom bezárni. Nem tudnád megjavítani?
Mit képzelsz drágám? Nem vagyok én lakatos!
Pár hónap múlva ismét megkérdezi a férj.
Mi újság itthon drágám?
O, semmi drágám, minden rendben.
Hogyhogy? És mi van az elromlott dolgokkal?
Tudod drágám, találtam itt a környéken lakatost,
vízvezeték szerelőt, villanyszerelőt, és megjavították az elromlott dolgokat.
És mibe került ez nekünk drágám?
Semmibe!
Hogyhogy semmibe?
Tudod drágám, azt mondták a szakik, hogy süssek nekik tortát,
vagy fizessek természetbe.
És milyen tortát sütöttél nekik drágám?
Mit képzelsz drágám? Nem vagyok én cukrász! :
Drága Bagolykám
Kellemes hétvégét kívánok, millió puszim Zsóka
2009.02.06. 20:50
Luna
A bátorság nem abban áll,
hogy nem félünk, vagy
nem csüggedünk,
hanem abban, hogy
van erőnk legyőzni
a félelmet és
a csüggedést.
Kellemes jövő hetet kívánok és szeretettel ölellek:Isabo
Ne haragudj hogy csak ilyen ritkán jövök,de nagyon sok a munka,Tomi fiammal pedig a tanulás:)
Gondolatban melletted vagyok. Puszi:)
2009.02.01. 12:31
Fanta.
Szia!
Szép vasárnapot, és kellemes hetet kívánok!
Puszi Fanta.
2009.01.31. 16:50
luna
Te is azt hiszed, hogy az élet értelme nem más, csak a szenvedély, mely egy napon áthatja szívünket, lelkünket és testünket, s aztán örökké ég, a halálig? Akármi történik is közben? S ha ezt megéltük, talán nem is éltünk hiába? Ilyen mély, ilyen gonosz, ilyen nagyszerû, ilyen embertelen a szenvedély? S talán nem is szól személynek, csak a vágynak? Ez a kérdés. Vagy mégis személynek szól, örökké és mindig csak annak az egy és titokzatos személynek, aki lehet jó, lehet rossz, de cselekedetein és tulajdonságain nem múlik a szenvedély bensősége, mely hozzákötöz? Márai...