| Az oltás tipikus példája annak, amikor valami pillanatnyi rossz történik azért, hogy hosszú távon jó dolgunk legyen. Számtalan ilyen dolog vár még a gyermekre az életben, tehát az oltások a kicsi értelmének fejlődésével egyre inkább alkalmat kínálnak arra, hogy belátásra, előrelátásra, megfontoltságra neveljük és elmagyarázzuk neki az oltás értelmét. Semmiképpen sem szabad a piciket "szurival" ijesztgetni, ha rosszak. Fontos, hogy a szülő se féltse gyermekét az oltáskor elviselendő kellemtetlenségtől. Szakmailag megfogalmazva a gyermekkorban adott védőoltások célja az, hogy a korábban nagy számban, járványosan előforduló, gyakran halállal végződő vagy súlyos maradványtünetekkel gyógyuló fertőző betegségektől a gyermekeket megóvjuk.
Oltási könyv
Fontos az oltási könyv pontos vezetése! Hiányában ugyanis előbb-utóbb elfelejthetjük, mikor, milyen oltást kapott gyermekünk.
Hogyan alakítja ki a szervezet immunrendszere a védettséget?
Az élőlények, így az ember szervezetét is a kívülről bekerülő illetve a benne található más, többnyire mikroszkopikus élőlények (baktériumok, vírusok, gombák stb.) betegséget okozó hatásai ellen egy bonyolult, egyes részei között több ponton és többszörösen összefüggő védekező apparátus, az immunrendszer védi. A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) mindegyike tartalmaz olyan alkotórészt, ún. antigént, amely alapján az immunrendszer előbb a szervezet számára idegenként felismeri, majd leküzdése céljából ellenanyagot (más néven antitestet) kezd képezni. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való első találkozáskor bizonyos időre, napokra, esetleg hetekre van szükség. Az immunrendszer megfelelő sejtjei minden egyes új kórokozót "megjegyeznek" (immunmemória), ezért a későbbiekben, a kórokozóval való ismételt találkozáskor az antitestek képződése nagyon gyorsan, szinte robbanásszerűen történik. A szervezetbe került kórokozó elpusztul, ismételt fertőző betegség kialakulására nincs lehetőség. Egyes fertőző betegségek (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz) átvészelése után az immunrendszer élethossziglan tartó védettséget biztosít. Más betegségek esetében (pl. skarlát) ez a védettség csak rövidebb idejű, néhány hónapig vagy néhány évig tart.
Az immunitásnak azt a fajtáját, amely antigén hatásra alakul ki, aktívnak nevezzük. Kiállott fertőző betegség után természetes aktív, védőoltás hatására mesterséges aktív védettség alakul ki. Amikor az antitest készen kerül a szervezetbe, passzív immunitásról beszélünk.
Mesterséges passzív immunitás létrehozása céljából az ellenanyagot készen visszük a szervezetbe. Természetes passzív immunitásról csak néhány hónapos csecsemők esetében beszélhetünk, akik szervezetébe a kész ellenanyag magzati korban az anya véréből a méhlepényen keresztül, ill. születés után az anyatejjel kerül be. A passzív immunitás részletesebb ismertetése meghaladja a védőoltásokról adott információk kereteit.
Hogyan hatnak az oltások?
Védőoltás adásakor az immunrendszert mesterségesen késztetjük az aktív védettség kialakítására. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített (attenuált) formáját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. Védőoltás adásakor a természetes folyamatot csak utánozzuk, és mivel a legtöbb védőoltásban lévő hatása gyengébb a betegségért felelős kórokozó antigén hatásánál, a megfelelő védettség elérése érdekében az egyes oltások ismétlésére van szükség.
A védőoltások kifejlesztésekor az egyik cél az, hogy a szervezetbe lehetőleg csak védelmet biztosító (protektív) antitest kialakulásáért felelős antigént vigyük be; ez azonban csak a védőoltások egy részénél megoldott. Ilyen antigén lehet:
az adott fertőző betegséget kiváltó bakteriális méreganyag (toxin) megfelelően átalakított, betegséget nem okozó, de immunválaszt kiváltó formája (anatoxin, toxoid),
egyes vírusok, önmagukban betegséget okozni nem képes alkotórészei,
egyes baktériumok sejtfalának alkotórészei.
Minden védőoltás tartalmaz adalékanyagokat (konzerváló anyagot, antibiotikumot, a felszívódást egyenletesebbé tevő adalékot, stb.), ill. a gyártás során, a nagyfokú tisztítás ellenére visszamaradó anyagokat (pl. tojásfehérje). A konzerváló anyagok közül leginkább a tiomerzálról ismert, hogy allergiát okozhat. Az antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szennyeződés megelőzése érdekében van szükség, az oltásokban található antibiotikum mennyisége minimális. Leggyakrabban neomycint, gentamycint, ritkábban penicillint alkalmaznak. A felszívódás egyenletesebbé tételére leggyakrabban alumínium-hidroxidot tesznek védőoltásokhoz.
Vannak-e az oltásoknak veszélyei, mellékhatásai?
Minden védőoltásnak lehetnek mellékhatásai. Ezek részint az oltóanyag jellegéből részint az oltás technikájából (injekció!) adódnak. Gyakran a védőoltás beadása után oltási reakciók jelentkezhetnek, ami többnyire hőemelkedés, esetleg alacsonyabb láz, az oltás beadása helyén észlelt bőrpír formájában jelentkezik. Az oltási reakciónál súlyosabb mellékhatás az oltási szövődmény. Az oltási reakció és szövődmény elkülönítése és kezelése a gyermekorvos feladata. Bizonyos betegségek és állapotok esetében egyes védőoltások nem adhatók. Általános szabály, hogy nem ép immunrendszerű személyek élő, attenuált vírust vagy baktériumot tartalmazó oltást nem kaphatnak. Nem adható szamárköhögés elleni oltás egyes idegrendszeri betegségekben. Kismamáknak a haszon/kockázat mérlegelése után bizonyos védőoltások beadhatók. Elvégzett vagy tervezett műtét után a beavatkozás jellegétől függően, annak immunrendszert gyengítő hatása miatt 3-6 hétig nem lehet oltást adni. E szabályok alól azért vannak kivételek. Ellenjavallt a védőoltás, ha valamelyik alkotórészre az oltandó személy allergiás. Ilyen esetekben a védőoltás javallatainak és ellenjavallatainak mérlegelésével az orvos az adott személyre szabottan dönt. Védőoltás beadása minden esetben orvos feladata. A nem kötelező védőoltások adásának indokoltságát és minden védőoltás beadásának esetleges ellenjavallatainak megállapítás szintén orvosi feladat. A védőoltások magas technológiai színvonalú gyógyszeripari termékek. Szigorúan tilos védőoltást bizonytalan forrásból (árustól, piacról stb.) vásárolni.
Egyes országokban, így Magyarországon is, bizonyos fertőző betegségek elleni védőoltások beadása adott(többnyire néhány hónapos, illetve éves) kor elérésekor törvényileg kötelező, alóla átmeneti vagy végleges felmentést csak azok a gyermekek kapnak, akiknél az oltás beadásával kapcsolatban súlyos mellékhatások vagy szövődmények várhatók. A törvényi szabályozásnak köszönhetően Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság aránya 95 % feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük ún. kollektív immunitása által védettek. Vannak olyan országok, amelyekben kötelező védőoltások nincsenek, de bizonyos oltások nélkül gyermekeket, fiatalokat gyermekjóléti, oktatási intézményekbe, kollégiumokba nem vesznek fel.
Néhány (többnyire trópusi) ország munkavállalási vagy akár turisztikai céllal történő beutazáskor megköveteli egyes védőoltások meglétét, amelyekről utazás előtt feltétlenül tájékozódni kell.
Magyarországon 2006. január 1. előtt a következő oltási rend volt érvényben:
BCG néhány napos korban
Act-HIB 2 hónapos korban
Di-Per-Te I/a + IPV vagy Tetracoq 3 hónapos korban
Di-Per-Te I/b + OPV + Act-HIB 4 hónapos korban
Di-Per-Te I/c + OPV + Act-HIB 5 hónapos korban
MMR + OPV + Act-HIB 15 hónapos korban
Di-Per-Te II + OPV 3 éves korban
Di-Per-Te III + OPV 6 éves korban ill. az általános iskola első osztályában
Di-Te + MMR 11 éves korban
Engerix B (+ BCG) 13 éves korban (a BCG csak bizonyos gyermekeknél)
A BCG a tuberkulózis elleni oltás. A Di-per-Te a torokgyík, a szamárköhögés és tetanusz elleni vakcinakombináció neve; a diphteria, pertussis és tetanus szavak kezdő szótagjainak összeolvasásából adódik. A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltás első alkalommal injekció (IPV), az továbbiakban szájon át adott Sabin cseppek (OPV) formájában történt. Az Act-HIB oltás 1999. április 1. óta kötelező, a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag. Az Engerix B a B-hepatitis - a fertőző májgyulladás egyik formája - elleni vakcina. Az MMR a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen véd, a rövidítés a betegségek (morbillin, mumps, rubeola) latin nevének kezdőbetűiből adódik. A védőoltások túlnyomó többségét injekció formájában adták be.
A 2006. január 1. után érvényes oltási rend szerint a 2005. október 31. után születettek a következő, korszerűbb oltási rend szerint kapják a korhoz kötött védőoltásokat:
BCG néhány napos kortól legkésőbb 6 hetes korig
DTPa + IPV + Hib 2 hónapos korban
DTPa + IPV + Hib 3 hónapos korban
DTPa + IPV + Hib 4 hónapos korban
MMR 15 hónapos korban
DTPa + IPV + Hib 18 hónapos korban
DTPa + IPV 3 éves korban
DTPa + IPV 6 éves korban ill. az általános iskola első osztályában
MMR 11 éves korban
Engerix B (+ BCG) 14 éves korban (a BCG csak bizonyos gyermekeknél)
A BCG, a tuberkulózis elleni oltás, az MMR - kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltások - és az utolsó, hepatitis B elleni védőoltások ideje, hatóanyaga változatlan.
A háromnál több betegség ellen egyidejűleg végzett immunizáció az új oltási rend szerint csak kombinált oltóanyaggal történhet, így a gyerekek kevesebb szúrást kapnak. Ennél lényegesebb azonban, hogy kevesebb a nem kívánatos oltási reakciók előfordulása.
A korábbi Di-per-Te (diphteria, pertussis és tetanus elleni) vakcinakombinációt korszerűbb vakcina (DTPa) váltja föl. A szamárköhögés (pertussis) elleni alkotórész már csak a baktérium kórokozó képességéért leginkább felelős antigéneket (a fertőzött egyénnél immunrendszeri választ kiváltó sejtrészeket) tartalmazza.
A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltás most már minden alkalommal injekcióban (IPV) történik, a szájon át adott, élő, de gyengített kórokozókat tartalmazó Sabin cseppek (OPV) helyett.
Azon gyermekeket, akiknek oltását 2005. október 31. előtt kezdték meg, ugyancsak a korszerűbb oltóanyagokkal fogják oltani a továbbiakban.
A fent felsorolt, kötelező oltásokon kívül hazánkban már most is számos egyéb vakcina kapható (meningococcus, pneumococcus, A-hepatitis, influenza, kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, bárányhimlő stb. elleni oltás), melyek beadása bizonyos esetekben nagyon ajánlatos. Védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekről a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadóval konzultálhat az orvos. Budapesten a Szent László Kórházban, vidéken a megyei kórházakban működik Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
