Egy Saiyanjin napjai.

By. John Weeler.

 I.

Hát elmondhatom nektek, hogy sokáig ,évekig gondolkodtam azon, hogy meg merjem e írni az életem történet. Különös tekintettel a mindennapokra. Sajnos kedves nejem / ha rájön/ betörte volna a fejemmel a konyha padlóját, mint mikor annak a szédült Kakarottnak ünnepeltük a szülinapját…. Hát még belegondolni is szörnyű, hogy milyen állapotba kerültem. De lényeg, hogy másnap lehetett hívni a kőművest meg a burkolót. Életemben nem gondoltam, hogy az asszony ekkorát képes ütni. Hála az úrnak,/ mármint ne értsetek félre nem a Dende nevű kis stöpszli zöldségről beszélek/ most nincs itt a párom, úgyhogy megírom meoárjaimat.

Hol is kezdjem? Na mindjárt az elején ki vagyok én. Hát már nagyon mert még mindig itt lóg a nyakamon ez az idióta, és nem hagy gépelni. Pedig azt hittem, hogy a GT végén végleg elvitte az ördög vagy valami hasonló. Ne haragudjatok, ha meg leszek zavarva az írásban.

- TEDD LE A HŰTŐT!!! – Bocs. Már itt is vagyok. Esküszöm még ha addig élek is, de elverem ezt a dilis Kakarottot. Lehet, hogy túl keveset kapott a fejére. Talán sikerül beleverni egy kis észt. De ha túl sokat? Akkor már úgyis mindegy.

Hol is tartottam? Ja engem Vegitának hívnak. Aki röhögni mer a nevemen és mindenféle ételízesítőhöz kezd el hasonlítgatni, azt nagyon meg fogom ruházni. Nézd már. Foglalkozásomat tekintve főállású herceg…… Na jó mióta a fater fűbe harapott már király. Hobbijaim, hát az edzés, és elég edzés után egy kis bunyó. Minél erősebb annál jobb. Képzeljétek….. na ezt majd később. Jelenlegi foglalkozásom munka nélküli, mellesleg hiába vagyok király alattvalók dolgában bizonyos Dermesztő…

_ NE KAKAROTT!!!! AZ CSAK A GÉP!!! MINCS BENNE DERMESZTŐ!!! KAKAROTT……. – na bocsi, megvan az új gép most már tudom folytatni. Az előzőt ez az idióta le kamehamézta. A Barom. Na alattvalóéknál jártam, hát abból elég gatya a helyzet mióta az előbb említett néhai kinyírta szinte mindet bolygóstul. Így hát nem csak alattvaló, de királyság dolgában is szegényes vagyok. Na azért hagyott alattvalót. Igaz majdnem mind meghalt már. Csak ez az egy szerencsétlen maradt nekem, mellesleg a hülyéje bosszút állt az egész népért, helyettem. Azóta akarom betörni érte a képét. Na jó, hogy az ő faterja is ott sült meg, de azért mégis csak a hercegek dolga a bosszú állása. Nem ilyen idiótáké. Ha ez így megy tovább a csillagharcos szó hallatán sírni fognak az emberek. Ja a röhögéstől. Hol vannak már azok a régi szép idők….

Na ennyi bevezetés után kezdeném is a történetem. Egy szép napon azt mondta a nem túl bő alattvalólétszám egyik tagja, hogy ő bíz elruccan a földre és megnézi magának mivé lett az a sírós öccse. Ekkor halottam először életem megkeserítőjéről. Mondom neki, mehet nyugodtan, de semmi rombolászás meg gyilkolászás ám, mer nekem még terveim vannak a bolygóval kapcsolatban. Raditz el is ment. Csökkent az alattvalók létszáma, hála annak a marhának. Erre már én is útnak indultam. Nappával, az utolsó általam is ismert alattvalómmal karöltve.

Néhány szó ereéig engedjétek meg, hogy kitérjek Nappára. Hála Kakarottnak meg az emlékiratainak – végeredményben ezért is kezdtem én is megírni sajátomat. Ne csak azét az idiótáét ismerjétek már, hanem az IGAZAT!!! is. - Nappa nagyon jó szakács volt, egyetlen álma, bár ezt nem igazán értettem, hogy valami Sthál konyhájában szerepeljen. Ennyi elég is róla. Az isten nyugosztalja, igaz mind a kétszer miattam kellet nyugtatgatni…….. Nem bírtam a túl fűszeres kajáit.

Na a töri egy részét ismerhetitek a Z – ből – ez is Kakarott hülyeségei miatt van. Nem tud számolni, na meg az ABC – vel is hadilábon állhat, ez azt hiszi, hogy az A után Z jön, aztán meg a GT. Van egyáltalán olyan betű? Szerintem nincs. – csak mindennek az okát mondanám el. A stúdió nem volt felkészülve Nappa főzési szokásaira. Így lett helyén kráter, Nappa meg dühös. Mit volt mit tenni, hagytam lecsillapodni. Sikerült is volna, ha nem jön az a gyári hibás bagázs. Mármint a háromszemű fószer a túlsminkelt cimbijével, meg az a zöld hogyishívják…. Ja megvan Pikkoló. – Az egy jó kocsma a környékünkön. Mikor először meglátogattam megértettem, hogy Pikkoló miért is Pikkoló. A harmadik kör után mindent zöldbe láttam. – Na ezek aztán el kezdtek bunyózni az udvari szakácsommal, jól helyben hagyta őket. Mellesleg amit ők Ki bombáknak néztek, az csak az előző esti babgulyás eredménye volt…… Vajon hogy bírták?! Ne szaporítsuk tovább a szót. Jött Kakarott, a fene vitte volna el, és kettétörte az amúgy szépen induló karrieremet, na meg a gerincemet is. Ja Nappa elhullott, mikor megkérdezte, félig laposan, hogy vacsira jó lesz e kloffolt mexikói…… Láttátok a válaszom ……… útálom a Mexikói kaját.

Néhány hónapnyi betegszabi után, úgy döntöttem ütött a bosszú órája, hát én is ütök valakit. Gondoltam a Namekon kiránduló Dermesztő és csapata a célnak megfelel. Meg még életemben nem jártam a Namekon. – Meg is bántam, még annyi egészségtelen zöld pofát?! – Na meg nem láttam idáig Dermesztőt fürdőruciban. Szememre szerelve vittem is fényképezőgépet, hogy lefotózzam, és így - mármint amíg a képeken hüledezik – leverjem mint vak a poharat…. Bocsi egy kicsit takarnom kellett a képernyőt, mert ez az eszetlen mélyépítő olvasgatni akart, Vagy csak betűket számolni, és ez az utolsó működő gép a lakásban. Az biztos, hogy a Dermesztő szót ki tudta volna olvasni, ha mást nem is. Az is elég lett volna. A tartalékot az előbb lőtte tönkre, kellett nekem játékként berakni neki a DB CD –t. Láttátok volna mikor meglátta a képernyőn Cellt!! Csak úgy füstölt. A fél házzal meg az elolvasztott géppel együtt. Nem baj a tűzoltók lehűtötték.

Na lényeg, hogy sajna barátságosnak indult Nameki boksz meccseimbe számosan elhaláloztak. Egész addig álltam nagyon jól a szeren, - bár fényképek nélkül – Dermesztővel szemben míg azt a barmot elő nem ette a fene a regenerátorból, ahova bedugtam. Adni kellett volna neki egy altatót. De ezt a kockázatot nem vállalhattam, látván reakcióját már csak a tű látványától. Már majdnem SSJ – vé váltam, mint egy rendes herceg példát mutatva, mire az a balfék megzavart, mert robbantgatni kezdett. Erre meg Dermesztő – neve ha nem tudnátok onnan származik, hogy annak idején a világuralom felé vezető és a Namekon befejeződő útját mint egy Mélyhűtő vállalat megalapítója kezdte. Nagy név volt. Még nekünk is volt otthon A Vegetán / NEM RÖHÖG!!!!!! FINALL FLESS!!!!! Na ugye, hogy nem röhög?/ olyan hűtőnk. Már nincs meg. Mellesleg a bolygó sincs. Nem lényeg. – Hol is tartottam? Ja mellesleg már ez a hűtőm sincs meg, mert az az idióta Kakarott megette. Nem csak a tartalmát. Ezért még fejbe verem. Meggondoltam magam. Mégsem. Csak még hülyébb lesz tőle. Elküldtem hűtőért meg kajáért. Most egy darabig nyugtom lesz. Ha szerencsém van le is csukják, és akkor holnapig nem kerül elő. Szegény rendőrök… HI – HI – HI….

Na a kitérő után folytatom is, az a nyavalyás hűtő gyáros hát nem hidegre tett. Na az sem igaz, hogy ott ríttam Kakarottnak, Meg sem tudtam mukkanni. Mi, hogy eltemetett?! Mit ? Olyan lettem mint az autómárka. Porse. Na lényeg az, hogy követtem apámat, nem csak a trónon, hanem étkezési szokásaiban is. Fűbe haraptam…… Majd egy gilisztába, mikor fel lettem támasztva. Képzeljétek el azt az érzést. Nem volt egy Coca-cola! Nem volt kellemes. Rengeteg mindent megettem már, de azért mindennek van határa! Ki is ugrottam a sírból. Elindultam, hogy lezúzom azt az átkozott hűtőst, utána meg Kakarottot is, a sorrend akkor mindegy volt. Erre meg hol kötöttem ki? Pedig már majdnem bepancsoltam mind a kettőnek Hát a földön. Nem volt egy leányálom. Na mindegy, azért elég jól éreztem magam, de csak amíg az erdőben voltunk. Az is eléggé jól esett a lelkemnek, hogy valószínű Kakarott és Dermesztő is követni fogja a vegetáriánus étrendet. Ők is fűevőkké válnak. Akkor pedig tényleg király lehetek. Bár már alattvalók nélkül. Csak egy beste kölköt Gohant – ez is az apja agyi kapacitását mutatja. Hogy a francba lehet az ember fiát kajának hívni?! Agyatlan! Még jó, hogy a népemet izomban és nem IQ – ban mérik. Ki kellene tagadnom. Így se kizárt. - kellett volna elfenekelnem ahhoz, hogy én legyek a világ ura. – Akkoriban ez a téma nagyon érdekelt.

Na mindegy ekkor olyannak neveztek aminek még soha. Nehogy azt higgyétek ám, hogy holmi szörnyek, meg gyilkosnak lettem titulálva. Azt már megszoktam. Kedvesemnek neveztek!! Még ilyet!! ÉN!!! Meg a kedvesség?! Gondoltam is, hogy megmutatom annak a nőszemélynek – későbbi nejemnek – a kedvesség szót az értelmező kéziszótárban. Csak úgy összehasonlítás végett. De nem tettem. Nem volt szótáram. Mindezek ellenére velük tartottam. Nem akartam egyedül maradni a fene tudja hol, hát mentem a sok zöld pofájú kígyóval együtt. Mármint nem azért voltak kígyók, mert aljasan viselkedtek, hanem mert úgy fújtak rám, mint királykobra a mangusztára. Nagyon. Néhány Nameki botlásom végett:…. Van ilyen. Na megjöttünk oda, ahol jelenleg lakom. Ekkor ismét megleptek. Egy ,szerintem ideggyógyászra szoruló nő lépett hozzám azzal, hogy én a lánya barátja vagyok. Majdnem hanyatt vágtam magam. Még hogy szemrevaló, meg aranyos?! Hát sokk minden vagyok, de aranyos az nem. Nem illene királyi büszkeségemhez. Jó alaposan körül néztem, hogy kihez beszélhet az a némber. Csak én voltam normális színben. A többi igen csak zöldellt körülöttem, mintha a vegetációba tartoznának. Csak azt nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy rosszul vannak, vagy röhögni készülnek. Szerencséjük volt, hogy az alapszínük volt a zöldség. Kaptak volna.

Na nekem viszont nem volt szerencsém. Kakarott nem kopott. Mármint le. Reméltem eltéved. Nem jött össze. Sajnos a rendőrök sem kapták el. De legalább ismét van hűtőm, meg kaja is van benne. De ennek a zabagépnek a felhasználását ismerve….. Nem sokáig lesz. Többet fogyaszt százon, mint három századnyi éhes oroszlán.

Na folytatom is a sztorit, az első földi gondjaimmal. Kezdődött minden akkor, mikor először vizet kértem. Kiszáradt a torkom a sok üvöltéstől, meg ellenkezéstől. Mármint üvöltve ellenkeztem a gyanúsítgatások miatt. Hogy kedves meg ilyesmi vagyok. Kaptam vizet. Üvegpohárban. Még életemben nem láttam üvegpoharat, nemhogy ittam volna belőle. Megfogtam. Összetört. Így járt a ház fél pohárkészlete. Én meg majd szomjan haltam. Milyen szégyen lett volna. Több ezer év után én lettem volna az első csillagharcos, aki szomjan pusztul. Ha volt ilyen egyáltalán. A torkom még jobban kiszáradt, mert mérgemben egyre inkább üvöltöttem. Nem volt más megoldás, magamnak kellett rendeznem a vízügyi gondokat, ha nem akartam olyan szégyenletes módon elpusztulni. Itt is volt némi gond. Annyira nem láttam a pipától, hogy amikor megfogtam a csapot a kezemben maradt. Az egész teleppel együtt. Lett ám víz rögtön. Ja árvíz. De legalább nem fenyegetett tovább a szomjan halás. Jött helyette a fulladásos halál rémálma. Meg a vízszerelő. Kicseréltek a csapot, meg a poharakat. Titán ötvözetre. Nem kellett volna. Én nem vagyok Kakarott. Legközelebb már csak megrepedt az üvegpohár, amikor megfogtam. Harmadik esetkor már abból ittam. Az első sikerélményem volt a földön. Nem is maradtam sokáig inkább mentem megkeresni Kakarottot. Nem találtam. Visszazuhantam a földre. Idő közben sajnálatos úton, módon minden korábbi ismerősöm elhalálozott. Vagy általam, vagy az idióta Kakarott keze által.

Hát visszajöttem. Nem kellett volna. A fogadóbizottság eléggé érdekes volt. Az az arcmen Yamcha várt már az ajtóban. Mármint az űrhajó ajtajában. Gondoltam Kakarott helyett ő is megteszi. Bár nem igazán volt verhető állapotban. Már amikor meglátta Nappát is megijedt. Nem csodálom. Aztán ő is vega lett. Azt sem csodálom. …. Mi lett volna, vele, ha eszik Nappa chilis , babos, zöldséges, csirkeragujából. Biztos nem lehetett volna feltámasztani. Én is edzésre, és stratégiai fegyvernek használtam. Megettem aztán úgy köptem a lángot, mint egy náthás sárkány. Szünet nélkül. Lényeg, hogy a csákó pofozkodni akart. Pedig eléggé nem volt kedvem hozzá. Neki sem. Gondoltam kicsit megruházom. Csak, hogy éppen bele haljon. Nem jött össze. Jött viszont Bulma. Én ilyet még nem éltem. Pillanatok alatt belém fojtotta a szót, meg minden mást is. Rendesen megszeppentem. Pedig nem szokásom. Még arra is hajlandó voltam, hogy szó nélkül kövessem. Eszembe is jutott, hogy bizony mellette Dermesztő csak cincogó kisegér. Megfürdöttem. Erre kimosta a cuccom. Üvöltöttem. Leordította a hajam, egy ajtón keresztül. Ahogy az kiabált…. Ember, ha nem állna égnek a séróm, attól biztos annak meredne. Rám erőszakolt – na jó nekem sem volt választásom – valami röhejes rózsaszín, meg sárga cuccot. Olyan lettem mint egy kanári. Ha a hajamat nézzük inkább búbos banka.

- NEM KAKAROTT, NEM PÚPOS A PAN!!!! – Még ezt a pofátlan ürgét, beleolvas más motyóiba. A tetejébe még félre is érti. Mindjárt jövök ,jól elverem. Egyenlőre csak sakkban, vagy inkább mindent vagy semmitben. A többi ráér, ha ezt befejeztem.

Na ez is megvolt. Agyban még mindig én vagyok a nagyobb. Beírattam egy tv-s vetélkedőre. Majd megnézem. Legalább röhögök egy jót. Hát folytassuk a sztorit. Képzeljétek el ez a némber olyan hatással volt rám, hogy nem igaz. Mikor az a pofahuszár meg az a ráknevű. Mármint Krilin. Jól van na. Rák többes számban. Krill, vagy Krilin nem mindegy? Biztos rajtuk van. Nem velük. – KAKAROTT NE SZÓLJ MÁR BELE MINDENBE!! Törődj a saját dolgoddal. - Kivigyorogtak a kanáriságom miatt nem veretem őket jól állba. A csajszi meg nem átallott mindenféle szexuális zaklatást elkövetni ellenem. Mármint csinos vagy meg hasonlók. Közben olyan szemeket meresztett rám, mint az az idióta – néha megfordul a fejemben, hogy valami rokona lehet Kakarottnak – Mr. Sátán egy SSJ4 re. Már azt hittem hoznom kell a felmosót vödröstől, mert elolvad. Na a lényeg, hogy a nyavalyás hűtött árú kiolvadt, és mindenféle relativitás elméletet felrúgva zúgatott a faterjával együtt a föld felé. Az övé ekkor még húsevő volt. Mentünk is mindannyian egy kis kellemes pofonpartira. Nem jött össze. Még messze jártunk, mikor – mint később kiderült - a fiacskám brassóit vágott az egész bagázsból és meg is sütötte őket. Persze krumpli nélkül. Na mondom még egy szakács. A tetejében kicsit sok szőkítőt használhat. Ha nem lettem volna olyan pipa meg is jegyeztem volna, hogy szabadalmaztassa a technikát. Egyik percben lila. Nem vicceltem LILA?!

- Nem Kakarott nem a szeretőmmel tárgyalok. Nem ismerek semmilyen LILLÁT. MONDOM LILA, NEM LILLA FINAL FLESS!!!!!!! – na bár védte, de megértette a célzást. Most egy darabig – úgy míg fel nem kapcsol 4.- dikbe. – néha olyan mint egy Lada, csak a hátramenetet találnám már meg rajta. – nyugtom lesz tőle. Addig talán előkerül valaki aki lehűti. Vagy leveri. Az most mindegy. Nincs időm vele verekedni. Meg kedvem sincs. Hol is tartottam?

Ja ott, hogy jöttek valami kerékpárosok. Mármint élő szövet a fémvázon, vagy valami hasonló brancs. A szöszi/lila csákó meg azt mondta, hogy mi bizony le nem verjük őket. Mert Kakarott kipurcan. Persze nem általam. Ágyban, párnák között. BETEGSÉGBEN!!!!! Mi meg megint csak vega koszton élünk. Füvön. A szemét hát nem adott neki gyógyszert?! Ha akkor tudom, hogy a fiam kitagadom!! Ki én!! Isten látja mocskos lelkem, hogy ki.

Na mindegy gyúrni kezdtem. Ezen igyekezetemben, csak egy alkalommal gátoltam meg magam. Rám robbant az űrhajó. Az eset után kis ideig lábadoztam. Na még ez a Bulma. Hát ilyen nőszemélyt én még nem láttam. Kihasználta az állapotom, hogy nem tudtam védekezni. És megerőszakolt. A fél ház attól volt hangos ahogy tiltakoztam. NE!! NE!! NE HAGYD ABBA!!!!!

HI HI HI. ….. Mégsem volt olyan erőszak. Mire előjöttek a vaskalapos ,vörös szalagos ürgék már én is tudtam a hidrogénezést. Mármint nem fodrász által, hanem hipp- hopp. SSJ lettem. Ja meg a Bulma féle hancúrnak is eredménye lett. Trunks avagy a fiam. Mire haza jöttem már farkatlan volt. Ezt a szégyent. Na lényeg, hogy nehezen bár de lenyaktunk mindenkit. Megint az idióta Kakarott vitte el a pálmát. Bár ezúttal nekem is jutott néhány levél belőle. Mindig ezt teszi. Ja aztán jött Cell. Azt meg a fia verte le. Biztos kajás volt Gohan. Vagy pipa ? Csak azért sikerült neki, mert a faterja elszállt. Mint a győzelmi zászló. Végre megszabadultam attól a baromtól. Na mindegy. Lényeg, hogy jó időre olyan 7 évre le lett zúzva mindenki aki keményebbnek gondolta magát mint mi. Meg nyugalmam volt. Kakarott nélkül mim lett volna más? Bár elég unalmas volt, hogy nem idegelt folyton. Aztán jött Buu. Én meg mentem. A pokolba. Még ott sem volt szerencsém. Nem jutottam el addig. Mellesleg azért kényszerültem erre az utazásra, mert úgy felmérgelt az a csoki zabáló hájpacni, hogy felrobbantam. Vele együtt. Ott csücsültem a másvilág tornácán. De csak addig amíg szét nem rúgtam. Nem szeretem a sorban állást. Aztán jött életem és halálom addigi legrémesebb napja. A démoni Buu elleni bunyesz. Második menet. Tudjátok, mikor egy lettem azzal a marhával. Mármint Kakarottal. Még ilyen ramaty érzést, hogy egy vagyok egy ilyen idiótával. Még jó hogy nem tartott sokáig. Így is maradt nyoma. Kezdtem elhülyülni. Igaz, hogy a hülyeség ragályos!!! Én sem úsztam meg. De végül is leirtottuk ezt rózsaszín csávót is. Bár nem értem, hogy az itteni teremtő hova tette a szemét? Mert ízlése az nincs. Még ilyen pofákat meg színeket. Kecske, meg kutya, meg mindenféle hülye állat. Köztük Kakarott is. Bár ez a Vegetai teremtő műve. Na meg a színeik. Egyik zöld a másik lila a harmadik meg rózsaszín. Eldobom az agyam, már csak a színjátszós hiányzik. Nem tom. Talán Dende most éli gyerekkorát és festeget?

Megint csak egy jó időre béke költözött a környékre. Ja meg visszajött Kakarott. Már meghalni sem képes rendesen ez az átok? Szét kellene nézni, hogy Badrockot a neje nem – e megcsalta egy macskával? Csak azért mert több élete van. De akkor az én anyámmal is el kéne beszélgetni. Na mindegy.

Idő közben tönkre mentünk és el kellett mennem, dolgozni. De az már egy következő történet.

Ja meg maradt egy csepp időm. Eredmény, még egy gyerek. Ezúttal lány. Bra. Apuka szeme fénye. Aki csak huncutul mer ránézni, esküszöm, hogy neki nem lesz olyan. Kinyomom. Mármint a szemét.

- SZEMÉT!!!!!!! KAKAROTT TE NYAVAJÁS!!!! MOST BETELT A POHÁR!! – az a nyomorult. Nem elég, hogy felhívta az asszonyt, hogy valami Lilla nevű csajjal társalgok, még Trunksnak és Brának , meg az egész istenverte Son famíliának is elmesélte. Azóta csörög a telefon. Fél méterről hallgatom szeretteim, és mindenféle Kakarott származék üvöltését. Ez meg röhög, mint egy dilis gyerek! Most kinyírom!!!!

- NE SZALADJ TE GYÁVA!!! TE CSILLAGHARCOSOK SZÉGYENE!!!! KINYÍRLAK!!! LETEKEREM A FEJED!! HARCOLJ TE NYOMORULT!!!! KAKAROTT ÁLLJ MEG!! – és még a nyelvét is nyújtogatja a piszok. – MOST ADOK NEKED! MEGÖLLEK TEEEEEE!!!!!!!! FINALL FLESS!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! SZUPER BING BANG!!!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!! – jé hosszú lett a hajam meg szőke.