Tücsök és Mókus Roborovski törpehörcsögök.

2007. április 28-án kaptam őket. Akkor kb. 4 hetesek voltak. Nagyon aranyosak, annak ellenére, hogy elég bizalmatlan hörcsögfajta, már engedik, hogy megsimogassuk őket.

Annyira megbarátkoztak velünk, hogy már bátran meg is harapdálnak.

Nagyon szeretik a pocakjukat. Szerencsére nem igazán válogatósak. Imádják a sárgadinnyét, a görögdinnyét, a paprikát, uborkát, almát, körtét, barackot, cseresznyét, diót, napraforgómagot. Azonban a paradicsomot nem szeretik.

Imádnak egymással játszani, ha elmennek egymás mellett, mindig összebújnak, csak úgy haladnak tovább.

Édesek, amikor játszanak, kergetik egymást, csiklandozzák egymás pocakját.

Szeretik nagyon a kereküket tekerni (mivel összevesztek rajta, így már kettő van).

Tücsök szeret ugrálni a ketrec szélén jobbra-balra.

Könnyen meg lehet őket különböztetni, mert ugyan teljesen egyformák kinézetre, mindegyik külön egyéniség.

Mindketten nagyon kíváncsiak. Mókusnál a kíváncsiság legyőzi a félelmet. Ő próbál ki és kóstol meg mindent elsőnek. Jobban engedi, hogy simogassuk, ő az aki bátrabban harapdál.

Tücsök nyugodtabb és bátortalanabb, azonban ő is nagyon kíváncsi.

Mókuska már 3-szor kimászott a bezárt ketrecből.

Először elbújt a sarokba, és kicsit megijedhetett.

Másodszor a lakás másik felében találtuk meg, nyugodtan sétálgatott. Valószínűleg körülnézett.

Harmadszor éppen azzal volt elfoglalva, hogy visszamásszon a bezárt ketrecbe, miután kinyitottuk neki az ajtót szépen visszament.

Tücsök csak egyszer ment el, de akkor úgy elbújt a szekrénysor mögé, hogy a két 2 ajtós részt és a könyvespolcot el kellett húzni a helyéről, hogy ki tudjuk csalogatni. Utána még vagy 15 perc kellett, hogy elcsipjük a szobában.

Mivel észrevettük, hogy nagyon szeretnek kijönni, ezért minden hétvégén ketrectakarításkor kiengedjük őket és a nagyszobában futkoshatnak (lezártuk a szekrény két oldalát, és a szobából sem tudnak kimenni. Ilyenkor 1,5-2 órát kint vannak, és láthatóan nagyon élvezik.

Sajnos 2007. decemberében külön kellett őket költöztetni, mert összeverekedtek többször is.

Azóta nagyon boldogan élnek, velünk is sokkal barátságosabbak lettek.

Most is kiengedjük őket, külön-külön 1,5-2 órát vannak most is kint. Azonban míg Mókus élvezettel rohangál a szobába, addig Tücsök kicsit futkos, majd elmegy a rekamié alá, és ott bent szaladgál alatta.

Mókust 2008. július 1-én állatorvoshoz kellett vinni, mert elkezdett hullani a szőre, és nagyon megijedtünk. Az első orvos azt mondta, hogy vagy daganatos vagy gombás, ezért kenegessük egy krémmel 2 hétig.

2 hét múlva egy másik állatorvoshoz vittük el, aki szerencsére megnyugtatott minket. 100%, hogy nem daganatos - mert az 2 hét alatt már megnyilvánult volna más tünetekkel is -, hanem ez hormonális eredetű szőrhullás.

Azt is mondta (és ez is nagyon megnyugtató volt), hogy látszik, hogy jól vannak tartva, és nagyon jó kondiban vannak, és még simán 1 évig is elélhetnek.

Azóta már 4 hónap eltelt. Nagyon jól van, ugyanolyan vidám és aktív mint a szőrhullás előtt volt. Most már a háta közepéig kopasz szegényke.

Amúgy nagyon jól érzik magukat és nagyon pimaszak is lettek (de ennek csak örülni tudunk).

Tücsök, ha azt akarja, hogy ne zavarjam, úgy tesz, mintha aludna, és amint pár méterre megyek a ketrectől folytatja tovább az evést, mosdást, stb. Amint megint visszamegyek, megint eljátsza, hogy alszik.

Mókus pedig kitartóan szórja rám a forgácsot, ha idegesítem.

Most a legújabb hobbijuk, hogy papírzsepiből építenek maguknak vackot. Először Mókus kezdte el, aztán Tücsök is leutánozta. Van, hogy Tücsinek este még fent van a nagy halom zsepi kupac az emeleten, reggelre pedig mindet lehordja a földszintre, és ott újraépíti.

Nagyon szeretik átrendezni a kis birodalmukat. Bemennek a műanyag házaikba és a fejükkel dobálják arrébb, van, hogy 5-10 cm-t is haladnak vele, és ráadásul el is forgatják.