- Úgy hallottuk, hogy egy rapper a legjobb haverod. Ez Igaz?

Igen! Rengeteget lógunk The Gamemel!

 Bekerültem a bandába, a Black Wall Streetbe. Tiszteletbeli tag vagyok!

 Ez azért is vicces, mert egy fehér punk srácnak esélye sem lenne a közelükbe férkőzni. Egyébként egy utcában lakunk, néha kölcsönkérjük egymás verdáját is. Szinte minden hétvégén buli van nála, óriási partik, el sem hinnéd!

Még inasok is dolgoznak, akik segítenek leparkolni a kocsikkal.

Eszméletlen! Ja, és én lettem a fia keresztapja...

- Emellett, úgy tudjuk, igazi mama kedvence vagy! Igaz?

Persze! Állandóan otthon lógok. Ö főz és mos. Ha turnézok az együttessel, akkor is minden nap beszélünk telefonon.

Mondjuk, amikor állandóan bulikon lógtam a többiekkel, azt persze nem árultam el neki.

Persze az újságok lelepleztek, és bekerültem a magazinokba. Anyu nem akarta elhinni, hogy ilyen vagyok.

Én csak annyit válaszoltam: "Nem tudom, miért írnak rólam ilyeneket.

Természetesen egy szó sem igaz az egészből." Szerencsére elhitte.

- Korábban is voltál "rosszfiú"?

Az érettségim idején. Igazi punknak tartottam magam,

Imádtam a Green Dayt és a Rancidet, szóval levágtam a hajam, és be is festettem zöldre meg kékre.

Végül nem mentem el a vizsgára. A mamám borzasztóan kiborult, folyton csak sírt miattam.

A következő évben beiratkoztam egy esti iskolába, ahol szinte csak terhes nőkkel jártam egy osztályba. Hogy jól nézzek ki a vizsgámon,

az érettségi előtt ki akartam szőkíteni az akkor piros hajam, de sajna "csak" rikító-narancssárga lett a séróm.

Szóval: nem nézek ki valami jól a tablón, de sosem voltam könnyű eset.

És örülök, hogy anyu úgy fogad el, ahogy vagyok.

- Ezek szerint anyukád a legjobb asszony a világon?

Majdnem! Angelina Jolie azért jobban bejön! Bármit megszerez ami csak akar, és ez nagyon tetszik benne.

- Mások számára is tartogatsz kiakasztó meglepetéseket?

Igen, rendmániás vagyok. Mindennek pontosan a helyén kell lennie, különben "harapok".

Mikor a barátaim átugranak hozzám, nem csinálok semmi mást, csak pakolok. Mindent vissza kell tennem a helyére,

másként rosszul érzem magam. Emiatt folyton meg is kérdezik tőlem: " Most azt akarod, hogy hazamennyünk?". De nem tudok mit kezdeni a helyzettel,

leblokkolok és kénytelen vagyok válaszolni. Jobb lett volna, ha valami extra képességgel

párosul ez a kényszerbetegségem. Mondjuk, lehetnék mellette zseni is.

- Miért, nem az vagy?

Egyáltalán nem, de keményen dolgozom rajta. Tudom, hogy rengeteg potenciális zseni ül a szüleim házában, miközben videojátékokkal játszik!

forrás: Bravó