Szerinted mitől sikerült ennyire ütősre a Feelgood?
Egy csomó faktor közrejátszott. Nem lehetne csak egyet kiemelni közülük. Először is nagyon komolyan vettük az egészet. Megtisztultunk, abbahagytuk a vég nélküli bulizást, első ízben a pályafutásunk során. Semmi drog, semmi pia. És ahogy ez bekövetkezett, valahogy Nikkivel megtáltosodtunk. Nagyon erős dalokat írtunk erre a lemezre Nikkivel. Megvolt köztünk a szügséges összhang. Ugyanazt akartuk, ugyanúgy. Aztán ugye ott volt a producer is, Bob Rock, aki nélkül a lemez biztosan nem sikerült volna ennyire jól. Végre egy olyan emberrel tudtunk dolgozni, aki korban is közelebb állt hozzánk, és akit tényleg érdekelt, hogy a végeredmény a lehető legjobb legyen.

A Feelgood dalait tényleg kő józanul írtátok meg?
Azt hiszem, hogy a dalszerzős időszakban még csak próbálkoztunk ezzel. Pontosabban nekem elég könnyen ment a dolog, de voltak, akik nagyokat szenvedtek ezzel. Én úgy voltam vele, hogy ha már a döntés megszületett, akkor bumm, leteszem a piát, és nem nyúlok hozzá többet. Azért a heroinnal és kokainnel nem ilyen egyszerű a helyzet. Meg ez függ az adott személytől is. Vince például sokat kűzdött. 1984 és 1989 között vagy háromszor próbálkozott az elvonóval, de pár hónap után mindíg visszaesett. Ami nem csoda, hiszen akko még javában vedeltünk, cuccoztunk. De a félbeszakadt Girls, Girls, Girls turné után már nem maradt más választásunk. Tudtunk, hogy vagy összekapjuk magunkat, vagy vége a bandának, és lesz, aki nem is éli túl a dolgot. Jut eszembe, hogy a címadó dal már meg volt demón, amikor Nikki átmotorozott hozzám, hogy további témákon dolgozzunk, és láttam rajta, hogy enyhén be van tépve. Rendesen ki is akadtam akkor! Megállapodtunk valamiben mind a négyen, ő meg képtelen volt leállni... Szóval dalszerzés közben még javában folyt a küzdelem a démonjainkkal.

Épp amikor Vancouverben dolgoztatok, a szomszédos stúdióban az Aerosmith rögzítette a Pump albumát. Szintén józanul... Az a hír járta, hogy a két csapat együtt járt kocogni is. Ez igaz?
A többiekre igen, én azonban nem vagyok az a kocogós típus! (nevet) Emlékszem, a stúdió recepciósa egyszer behozott nekünk valami tortát. Rummal volt megvadítva, de nem tudtuk. Ahogy megkóstoltam majd' ki is köptem a falatot! Staven Tyler is ott volt, és totál kiakadt, mert szívesen evett volna ő is a tortából, de ezek után nem mert. Tudta, hogy amint megérzi a rumot nem bír megállni... Ennyire komoly volt a szitu akkoriban.

Visszatérve a nótaíráshoz, a címadó dalt végülis egyedül írtad, vagy Nikkivel?
A zenét többé-kevésbe egymagam. Egyszercsak kipattant az agyamból, és gyorsan fel is vettem. De ugyanez történ a Slice Of Your Pie-nál is. A zenével nem is volt gond, de a szövegítás nem az erősségem, így aztán Nikki is kellett ahhoz, hogy a nóta valóban elkészüljön. De nem gáz, szeretek vele dolgozni. Ugyanakkor irigylem, hogy ő zenét és szöveget is tud írni. A Kickstar My Heart például Nikki nótája volt, ahhoz hozzá sem kellett nyúlnunk.

Egyébként mennyire voltak kitaláltak a szólóid?

Akadt ilyen is olyan is. A címadóban hallható például totális improvizáció. Ugyanakkor a Sticky Sweet vagy a Rattlesnake Shake szólóival rengeteget bíbelődtem, mert maradandó, dúdolható dallamokat akartam. A Kickstart szólójának a végére pedig azért került az a talk box-os megoldás, hogy még több színt vigyek a játékomba.