Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje.
A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.
Az ehhez kapcsolódó szokások
- Az állatok első kihajtása
- Pásztorok, béresek szegődtetése
- Juhbemérés (Kalotaszeg) Ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kihajtásnak. Termékenységvarázsló szokások szerint a marhákat láncon, ekevason, fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken (pl. Ipoly-mentén) aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Máshol karácsonyi morzsával füstölték meg őket, a rontó szellemek ellen.
A harmat, hagyományosan a termékenység jelképe. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében, közben egy marék füvet is szedtek, akit a tehén elé tettek.
Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni.
Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.
Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát.
Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz.
Pl.: - ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés
- ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat
- a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, melyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak.
A hónap további termés- és időjárásjósló napjai 28-a (Vitális) és 30-a (Széna-Kata), melyek közül az előbbin a férfiaknak nem volt szabad vetni.