Történelemportál
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Világtörténet
 
Hazánk történelme
 
Ókori Róma
 
NRB
 
OMM
 
Sportesemények
 
I. világháború
 
II. világháború
 
Dolgozatra készülni
Tartalom
 
Dolg.-ra készülni
Tartalom
 
Csaták 2

I. isonzói csata

Az első isonzói csata

Konfliktus: Olasz front
(I. világháború)
Időpont: 1915. június 23. – július 7.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák–Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Emanuel Filiberto
Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
200 000 (252 zászlóalj, 111 lovasszázad, 700 löveg) 100 000 (84 zászlóalj, 13 lovasszázad, 354 löveg)
Veszteségek
16 000 10 000


Az I. isonzói csata egyike volt az I. világháború folyamán az olaszországi Isonzó folyó mellett vívott tizenegy csatának.

Előzményei

Olaszország az antant oldalán 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. A mozgósított olasz hadsereg jelentős túlerővel támadást indított az Adriai-tenger északi partvidékén. A tengerparti területek elfoglalása után elérték az Isonzó folyót. Az olasz hadvezetés azt tervezte, hogy az Isonzó folyó átlépése után a csapatok egyrésze dél felé, Trieszt irányába fordul, míg a főerő észak felé, a Dráva irányába támad. A továbbnyomulást azonban nem tudták folytatni, mivel a keleti frontról ideirányított 5. Osztrák–Magyar Hadsereggel és a Balkánról érkező két hadtesttel a Monarchia ki tudta építeni az Isonzó folyónál a védelmi vonalat.

A csata

1915. június 23-án megkezdődött az első isonzói csata. A harc 1915. július 7-ig tartott. A Monarchia erőinek a kétszeres túlerő ellenére sikerült az olasz hadsereget megállítani. A Monarchia csapatai előnyös pozícióban harcoltak, a szögesdrót kerítések lelassították az olasz támadást. Július elején a Monarchia parancsnoka, Svetozar Boroević két hadosztályt küldött az Isonzó folyóhoz, melyekkel együtt a Monarchia csapatainak sikerült stabilizálniuk védelmi vonalaikat.

Eredmény

Olaszországnak nem sikerült gyors támadásban az Osztrák–Magyar Monarchia hátországába vonulnia, a frontvonalak stabilizálódtak, állóháború alakult ki. Egyedül a tolmini hídfő és a Bovec körüli magaslatok elfoglalását könyvelhették el az olasz csapatok sikerként.

 

 

 

 

II. isonzói csata

a II. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1915 július 18. - augusztus 3.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Emanuel Filiberto
Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
260 zászlóalj, 840 löveg 105 zászlóalj (később még 25 másik zászlóalj is érekezett), 420 löveg
Veszteségek
60,000 45,000

A II. isonzói-csatára 1915-ben július 18-tól augusztus 3-ig került sor az Osztrák-Magyar Monarhcia és Olaszország csapatai között. Az I. isonzói csata nem hozott áttörést a támadó olasz csapatoknak, így az olasz csapatok főparancsnoka, Luigi Cadorna egy újabb támadást tervezett, melyet a nehéztüzérség támogatna.

A csata

Cadorna tábornok öngyilkos stratégiát dolgozott ki: a létszámfölényben lévő olasz csapatoknak frontális támadást kellett intézniük a Monarchia lövészárkai ellen, és míg egyes katonák harcolnak, addig más katonáknak a szögesdrótoktól kellett volna megtisztítani a területet, így segítve az előrenyomulást. A támadás során azonban nem sikerült a szögesdrót-kerítéseket semlegesíteni, és a létszámfölényben lévő olasz csapatokat a Monarchia hadserege visszakényszerítette a saját lövészárkukba.

Karszt-fennsíki csata

Az olasz támadás nagyrészt a Karszt-fennsíkon folyt, ahol kilátástalan körülményekkel kellett megküzdeniük a harcoló feleknek. Az olasz támadás Görz (Gorizia) bekerítését célozta. A kimerítő kézitusát az olasz 2. és 3. hadsereg vívta, rendkívül sok áldozattal a magyar 20.hadosztály ellen, amely hadosztály azonban hatásosan védekezett a többszörös túlerővel szemben.

Monte San Michele elfoglalása

1915. július 25-én az olasz csapatok elfoglalták a Doberdótól északra fekvő Monte San Michele-t, mely nem nem túl magas domb, ám a birtoklásával uralni tudtak a nehéztüzérségnek köszönhetően egy igen nagy területet. A Monarchia hadvezetésének létfontosságú volt Monte San Michelle visszafoglalása, melyet elit katonákkal támadott meg Richter ezredes, és nagy véráldozatokkal, de a hegyet sikerült visszafoglalni.

Eredmények

A II. isonzói csata jóval több áldozatot követelt mindkét oldalon, mint az I. isonzói csata. Három hét alatt ttöbb mint 90,000 katona halt meg. Az olaszok a második kudarcuk után befagyasztották a frontvonalukat és ők is elkezdték kiépíteni a sáncokat, lövészárkokat. Állóháborúra rendezkedtek be.

 

 

 

III. isonzói csata

A III. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1915 október 18. - november 3.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Emmanuel Philibert, Aosta hercege
Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
338 zászlóalj, 130 lovasszázad, 1372 löveg 137 zászlóalj, 634 löveg
Veszteségek
67,000 (11,000 halott) 41,000 (9,000 halott)

A III. isonzói csatára a II. isonzói csata után 2 és fél hónappal került sor, 1915. október 18-1915. november 3-ig. Cadorna olasz parancsnok okulva az I. és a II. isonzói csata tapasztalatain, belátta, hogy a gyalogság nyílt, frontális támadása az ellenséges vonalak ellen nem lehetséges kellő nehéztüzérségi támogatás nélkül. Így tehát növelték az ágyuk, nehéztüzérség számát a térségben.

A csata

Az őszi időjárás a frontvonalon is éreztette a hatását: a nehéztüzérség lövegei gyakran elakadtak szállítás közben a sárban, a célzások pontossága csökkent. A csata újból Görz (Gorizia) megszerzéséért zajlott, iii akartak hídfőállást kiépíteni az Isonzón az olasz csapatok további átkeléséhez. A Görzért zajló harc mellett Cadorna igyekezett a frontvonal messzibb részein (Tolmin, Plezzo) más-más hídfőket is kiépíteni, megalapozva ezzel a későbbi tovább nyomulást. Kisebb csaták zajlottak a Karszt-fennsíkon Monte San Michelle közelében, csakúgy mint a Monte Sei Busin.

A Monarchia taktikája

A Monarchia védekezési stratégiája miatt az olasz támadás még gyorsabban kifulladt, mit az első kettő isonzói csata során. A parancsnokok a magas hegyeken felderítő állásokat létesítettek, így az olasz csapatmozgások soha nem érték váratlanul a Moanarchia hadseregét. A védekezés nem korlátozódott egy adott állandó frontvonalhoz, a parancsnokok a gyors átcsoportosításoknak köszönhetően az előrenyomuló olasz csapatokat a frontvonal minden szakaszán rövid időn belül megállították. A létszámfölényben lévő olasz támadást Svetozar Boroević taktikája állította meg, aki az egyszerű frontvonalbeli védekezést a felderítéssel és a csapatok átcsoportosításával ötvözte. Az olasz támadás kifulladása után Boroevic támadást indított a Mount San Michelle ellen, nagy veszteségeket okozva ezzel a kifáradt olasz csapatoknak.

Eredmény

A III. isonzói csata sem váltotta be az olasz stratégia elképzeléseket, az olasz csapatoknak semmilyen kézzelfogható ereményt nem sikerült elérniük, az immár harmadik kudarc után általános csüggedtség lett úrrá a katonákon. Az Osztrák-Magyar Monarchia bár a III. isonzói csatában könnyen megvédte a frontszakaszt, az emberhiány és a csüggedtség, sebesültek nagy száma miatt nem tudott hatékony ellentámadást indítani a kifáradt olasz csapatok ellen.

 

 

 

IV. isonzói csata

A IV. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1915 november 10. - december 2.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Emanuel Filiberto
Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
370 zászlóalj, 1374 löveg 155 zászlóalj, 626 löveg
Veszteségek
49,000 (7,500 halott) 32,000 (4,000 halott)

A IV. isonzói-csata 1915. november 10-én vette kezdetét és december 2-ig tartott. Csakúgy mint a III. isonzói csatában, a harc most is főleg Görz térségében összpontosult. Mindkét fél egyre több hadosztályt, ágyút küldött a térségbe, ám az olasz csapatoknak hiába volt kétszer annyi lövegük, mit a Monarhia csapatainak, a munícióhiány és az időjárási viszonyok, terepadottságok miatt létszámfölényüket nem tudták kihasználni.

A csata

A csata főleg Görz térségében zajlott, kisebb, de eredményesebb olasz hadmozdulatok történtek az Isonzó folyó felső és alsó folyásánál is. Az olasz 2. hadsereg elfoglalta Oslaviát, a harmadik hadsereg pedig a tengerpart irányába nyomult előre, itt néhány kilométerre vonultak be a Monarchia területére. Boroevic – a Monarchia térségbeli parancsnoka új védelmi vonalakat hozott létre az olasz támadás megállítására, ám nem ezek, hanem legfőképpen az időjárás, a tél beállta állította le az offenzívát.

Eredmények

Az olasz csapatok – bár megállították előrenyomulásukat – fontos stratégiai pozíciókat szereztek meg az Isonzó mentén, így felkészülhettek egy nagy tavaszi offenziára. A monarchia csapatai és kibővültek, több hadosztályt vezényeltek át a keleti frontról és egyre nagyobb számban jelentenek meg németországi hegyi vadász századok is.

 

 

 

 

 

 

 

 

V. isonzói csata

Az V. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 március 9. - március 17.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Emmanuel Philibert, Aosta hercege
Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
286 zászlóalj, 1360 löveg 100 zászlóalj, 470 löveg
Veszteségek
6,300 halott 4,100 halott

Az V. isonzói csatára 1916-ban, március 9. és március 17. között került sor. A támadást Joseph Joffre francia vezérkari főnök sürgette, mivel a német csapatok Verdun körül nyomás alatt tartották a francia csapatokat és az olasz támadással feltételezték, hogy német csapatokat tudnak elvonni a térségből. Az új olasz csapatok még felkészületlenek voltak a harchoz, ám a szövetséges – antant – érdek megkívánta a támadást.

A csata

Az 1916. március 9-én megindult offenziva során az olasz csapatoknak sikerült elfoglalniuk Görzöt (Goriziát). A bátortalan próbálkozás és a rossz időjárás ellenére elért sikereket azonabn az olaszok nem tudták kiaknázni, mivel Trentino térségében a Monarchia hadereje váratlan csapást mért az olasz védőállásokra és előrenyomulásba kezdett (Asiagoi csata). Cardona kénytelen volt március 17-én leállítnai az isonzói offenzívát és átcsoportosítani az erőit az Alpok térségébe. Görzöt a Monarchia csapatai március végére visszafoglalták.

Eredmények

Az V. isonzói csata az olasz csapatok számára, bár felkészületlenek és fáradtak voltak, meglepően jó eredményt produkálhatott volna. A Monarchia csapatainak támadása azonabn a front távoli szakaszán felborította az olasz stratégiát és a támadást lefújták. Az Isonzó mentén elfoglalt stratégiai pontokat nagyrészt sikerült megőrizni az olasz csapatoknak, ám a további előrenyomulás elől a jövőben elzárta az utat az, hogy a Monarchia csapatainak elegendő ideje volt egy újabb frontvonal kiépítéséhez. Görz visszafoglalása pedig újabb akadályt jelentett a jövőben előrenyomuló olasz hadsereg számára.

 

 

 

 

VI. isonzói csata

A VI. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 augusztus 6. - augusztus 17.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Olasz győzelem
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
22 hadosztály 9 hadosztály
Veszteségek
51,000 40,000

A VI. isonzói csata 1916. augusztus 6-tól augusztus 17-ig tartott és az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.

A tervek

Az V. isonzói csata után az olasz hadvezetés nem kezdett vakmerő akcókba az Isonzó mentén, elsősorban a még tapasztalatlan, új besorozottak és a Trentino térségében megindult monarciabeli támadás miatt. Miután a Monarchia támadása leállt Asiagonál, az olasz hadvezetés először Trentinónál támadt, mely támadás során nagyrészt visszafoglalták a Monarchia által elfoglalt területeket. Olaszország északnyugati etrületein fekvő vasútvonalakat kihasználva az Alpoknál, Asiago térségében lévő olasz hadosztályokat néhány hét alatt az Isonzóhoz telepítették vissza, felkészülve az offenzivára. A támadás sikerrel kecsegtetett: egyrészt a Bruszilov-offenzíva a keleti fronton egyre nagyobb számú monarchiabeli haderőt vont el az olasz hadszintérről, másrészt az olasz fronton lévő monarchiabeli erők nagy része Tirolban összpontosult az Asiago támadás óta. Ezeket az erőket a Monarchia hadvezetése lassabban juttatta vissza az Isonzó frontszakaszra, mint, az olaszok.

A csata

A csaknem háromszoros létszámfölényben lévő olasz csapatok frontális támadást indítottak Görz térségében az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai ellen. A támadás kezdete utáni harmadik napon bevonultak Görzbe, és megkezdték az átvonulást az Isonzón. A frontvonal másik részén Doberdonál, vonultak előre az olaszok, egyre nagyobb területeket megszerezve. Az olasz csapatok mintegy 5 km-t vonultak előre egy közel 20 km-es frontszakaszon. Boroevic a csapataival visszavonult és egy újabb frontvonal létrehozásába kezdett. A támadást augusztus 17-én állították le, miután a térségbe egyre nagyobb számban érkeztek meg a Monarchia hadosztályai Tirolból.

Eredmények

A csata során az olasz csapatok elfoglalták a stratégiai fontosságú Görz városát, de még ennél is jelentősebb sikerként könyvelhették el az Isonzó alsó folyásának, ezáltal a korábbi Osztrák-Magyar frontszakasz elfoglalását. Cadorna igyekezett kiépíteni az Isonzó mentén az újabb olasz frontszakaszokat, és már tervezték az őszi támadás végrehajtását. A VI. isonzói csata után 1916. augusztus 28-án Németország hadat üzent Olaszországnak, és német csapatokat küldött Tirol térségébe.

 

 

 

 

VII. isonzói csata

A VII. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 szeptember 14. - szeptember 18.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
240 zászlóalj, 1150 löveg 150 zászlóalj, 770 löveg
Veszteségek
17,000 15,000

A VII. isonzói csatára 1916. szeptember 14. és szeptember 18. között került sor. A támadás Görz városából indult és igyekeztek minél nagyobb területet megszerezni. A sikeres VI. isonzói csata után az olasz hadvezetés szerette volna learatni a korábbi előrenyomulásának eredményét: igyekezett minél nagyobb területet megszállás alá vonni. Nem volt kitűzve meghatározott stratégiai cél, város, magaslat elfoglalása, egyrészt mivel a közelgő tél miatt azt amúgy is nehéz lenne megtartani, másrészt a térségben egyre jobban kiegyensúlyozódtak az erők, már német hadosztályok ellen is kellett harcolniuk az olasz csapatoknak.

A csata

A harc a nagylétszámú olasz katonaság előrenyomulásával kezdődött, akik azonban elakadtak a Monarchia frontvonalán, nem tudták megismételni a VI. isonzói csata győzelmét. A támadás rendkívül nagy vesztességel zárult – tekintve, hogy mindössze 3 napig tartott – az olasz hadvezetés szeptember 17-én elrendelte a visszavonulást.

Eredmények

A VII. isonzói csata az olaszok szempontjából nézve gyakorlatilag semmilyen eredménnyel nem járt, a felőrlő harcokban a sebesültek száma igen nagy volt, területi nyereségekre szintén nem tudtak szert tenni. Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai kiegészülve német expedíciós csapatokkal sikeresen védték meg a VI. isonzói csata után kialakult frontvonalukat, elhárították az olasz támadást. Az olasz hadvezetés nem mondott le a kezdeményezésről, a háború folytatódott, októberben megindult a VIII. isonzói csata.

 

 

 

 

VIII. isonzói csata

A VIII. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 október 9. - október 12.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
220 zászlóalj, 1200 löveg 100 zászlóalj, 450 löveg
Veszteségek
23 000 19 000

A VIII. isonzói csata 1916. október 9-én kezdődött és október 12-ig tartott. A sikertelen VII. isonzói csata után az olasz hadvezetés még a tél beállta előtt szeretett volna döntő győzelmet aratni a Monarchia és Németország térségben harcoló csapatai fölött, ezért igyekezett az ősz folyamán több felőrlő harcban kierőszakolni az áttörést.

A csata

Luigi Cardona, az olasz csapatok főparancsnoka Görzben vonta össze erőit, hogy a VII. isonzói csatához hasonlóan stratégiai cél nélküli támadást kezdjen a Monarchia frontvonalai ellen. A cél egy felőrlő harc volt, melynek eredményeképpen az olasz hadvezetés azt várta, hogy a Monarchia csapati olyannyira meggyöngülnek, hogy egy újabb VI. isonzói csata szerinti győzelmet tudnak kiharcolni. A Görzből indított támadás, csakúgy mint a VII. isonzói csata során néhány napon belül kifulladt. Az olasz csapatok területnyereség nélkül visszavonultak Görzbe.

Eredmények

Csakúgy mint a VII. isonzói csatában, itt sem sikerült jeletős győzelmeket aratniuk az olaszoknak, a hadvezetés azonban még mindig úgy gondolta, hogy erőltetniük kell a támadásokat, mivel nem akartak még egy telet kivárni a frontvonalon, az amúgy is egyre fáradtabb katonákkal. Az Osztrák-Magyar Monarchia térségbeli hadserege létszámhiány miatt támadásra nem is gondolhatott, így igyekeztek minél hatásosabb védelmi rendszert kiépíteni az állandó olasz támadások ellen.

 

 

 

 

IX. isonzói csata

A IX. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 október 31. - november 4.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
225 zászlóalj, 1400 löveg 150 zászlóalj, 800 löveg
Veszteségek
37,000 31,000

A IX. isonzói csatára 1916. október 31. és november 4. között került sor az olasz és a Monarchia csapatai között. A IX. isonzói csata, hasonlóan a VII. és a VIII. isonzói csatához egy olyan felörlő és győzelmet kierőszakoló támadás-sorozat része volt, melyeknek olasz célja a háború tél beállta előtt való eldöntése. Az olasz hadvezetés tudta, hogy a Monarchia nem képes támadni létszámhiánya miatt és igyekszik egy hosszú, állóháborúra berendezkedni, így elnyújtva a háború 1917-re. Az olaszoknak tehát gyorsan kellett cselekedniük, és e gyors cselekvésekben a veszteségek óriásiak voltak.

A Monarchia védekezési stratégiája

A VI. isonzói csata után a Monarchia frontvonala keletebre húzódott, mint annak előtte, a magas hegyláncok eleve természetet védelmi vonalat képeztek, melyet az olaszok hiába próbáltak elfoglalni. A Monarchia erős védelmi vonalat épített ki, melynek megvalósításán a nyugati frontról érkezett német hadmérnökök is segédkeztek. A védelem igyekezett rugalmas lenni: a magas hegycsúcsokon figyelőállásokat építettek ki, így az olaszok hadmozdulatait végig szemmel tudták tartani, és az erősítés megszervezése is könnyebben működött.

A csata

Maga a támadás Görz térségéből indult meg, az olasz támadás csakúgy mint a VII. és a VIII. isonzói csata során megint kifulladt, a Monarchia csapatainak állásait még megközelíteni sem sikerült. Az olaszok 4 napos csata után visszavonultak és berendezkedtek a frontvonalukban az 1916-os télre.

Eredmények

Csakúgy mint a VII. isonzói csata és a VIII. isonzói csata, ez a támadás sem járt eredménnyel, területet nem sikerült elfoglalni, a frontok ugyanazok maradtak, melyek a VI. isonzói csata után kialakultak. Az olaszoknak nem sikerült az 1916-os tél beállta előtt döntő győzelmet aratniuk a térségben, így kénytelenek voltak a télre berendezkedni. Az Monarciának a védelmi rendszerének köszönhetően nem kellett tartania olasz áttöréstől, és a tél folyamán mégtöbb német hadmérnök, utánpótlás érkezett a frontra, megalapozva egy későbbi offenzívát is.

 

 

 

 

X. isonzói csata

A X. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1917 május 12. - június 8.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Visszavert olasz támadás
Osztrák-Magyar Monarcia győzelme
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
430 zászlóalj, 3800 löveg 210 zászlóalj, 1400 löveg
Veszteségek
200 000 (36 000 halott, 27 000 hadifogságba) 125 000 (7 300 halott, 23 000 hadifogságba)

A X. isonzói csatára 1917. május 12. és június 5. között került sor az olasz és a Monarchia és német expedíciós csapatok között. A X. isonzói csata az olasz front megnyítása óta a legnagyobb véráldozatot hozta, rengeteg sebesült, halott maradt a hadszintéren, tömegesen szöktek meg a katonák a harc elől mindkét oldalon.

Előzmények

Nagy-Britanniában 1917-ben miniszterelnöl váltás történt, az új miniszterelnök, David Lloyd George meg volt győződve arról, hogy a nyugati fronton a háború megnyerhetetlen, a győzelem kikényszeríthetetlen. Ezért szorgalmazta új frontvonalak megnyitását a Központi hatalmak ellen, így támogatta, hogy antant erők érkezzenek az olasz frontra, az Isonzóhoz is. Az antant 1917-ben dülőre szerette volna vinni a világháborút, és ezt egy döntő, nyári offenzív sorozattal érték volna el. A terv lényege az volt, hogy a Központi hatalmakat harapófogóba zárják, egyszerre induljon meg támadás a nyugati, a keleti, a mezopotámiai, a paesztin, a balkáni és az olasz fronton, ezáltal felőrölve a Központi hatalmak seregeit.

Az Osztrák-Magyar Monarchia szerette volna elérni, hogy Németország támogasson 1917. első felében egy közös támadást Olaszország ellen, ezáltal kikapcsolva az olasz frontszakaszt. A német hadvezetés a terveket nem látta kivitelezhetőnek és későbbre halasztotta. Az Osztrák-Magyar Monarchia elkezdte Olaszország 1917 végi megtámadásának terveinek kidolgozását.

Az antant erőknek sikerült megállapodniuk egy olasz támadás szükségességében, habár a terveket az angol hadvezetés ellenezte. Így jelentős számú hadianyagot szállítottak át a nyugati frontról az Isonzó térségébe, 16 új olasz hadosztályt állítottak csatasorba és további 6 hadosztály állt kiképzés alatt. Az olasz nehéztüzérség mintegy négyszeresére nőtt.

A csata

Az 1917. május 12-én megindult olasz támadás óriási létszámfölényt mutatott: több mint kétszer több hadosztály indult meg olasz oldalról, mint amennyi a Monarchiának a térségben volt. Cadorna tábornok Görzből indította a támadást, északra és délre vonultak az olasz csapatok, ahol kisebb területeket foglaltak el. A támadó vonal 40 km hosszan húzodott a mai Szlovénia területének nyugati részén. Május végére az olasz hadsereg 15 km-re megközelítette Triesztet. A kisebb számú monarciabeli térségben tartózkodó csapatok keményen védekeztek, míg május végére új monarciabeli csapatok érkeztek, akik június 4-én ellentámadást kezdtek és előrenyomultak. Az olasz csapatok hátráltak, majd az egyre fokozódó nyomás miatt feladva az addig elfoglalt területeket, visszatértek a kiinduló frontvonalukra. Cadorna június 8-án leállította az olasz offenzívát és visszavonta az olasz csapatokat.

Eredmények

A csaknem egy hónapig tartó csata során rengetegen haltak meg mindkét oldalon, az olaszok közel kétszer annyi embert vesztettek, mint a Monarchia hadserege. Kétszeres létszámfölényben, jól felszerelt fegyverekkel sem tudtak az olaszok döntő csapást mérni a Monarchia hadseregére. Ez a Monarchia hadvezetésében tovább erősítette azt az elképzelést, hogy egy jól felszerelt, kellően kivitelezett támadással az olasz hadsereg megsemmisíthető, az olasz front felszámolható.

 

 

 

 

XI. isonzói csata

A XI. Isonzói-csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1917 augusztus 18. - szeptember 12.
Helyszín: Isonzó folyó
Eredmény: Döntetlen
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Luigi Capello
Svetozar Boroević
Szembenálló erők
600 zászlóalj, 5200 löveg 250 zászlóalj, 2200 löveg
Veszteségek
40 000 halott
108 000 sebesült
18 000 eltűnt
10 000 halott
45 000 sérült
30 000 eltűnt
20 000 hadifogoly

A XI. isonzói csata 1917. augusztus 18-tól szeptember 12-ig tartott az előrenyomuló olasz és a védekező Osztrák-Magyar Monarchia csapatai között. Cadorna az elvesztett X. isonzói csata után egy utolsó nagy rohamra készült az olasz csapatokkal, hogy elfoglalja a Monarchia frontvonalát és benyomuljon a hátországba. 5200 löveget és 600 zászlóaljat vezényelt a térségbe, hogy a Monarchia 250 zászlóalja és mindössze 2200 lövege ellen döntő csapást mérjen.

A csata

Az olasz támadás a Monarchia teljes frontszakaszára összpontosult, szemben a korábbi támadásokkal, amikor az olasz csapatok csak a frontvonal egyes részeit támadták meg. Az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy egy döntő, totális támadás során a Monarchia nem tudja átcsoportosítania az erőit egyik frontszakaszról a másikra, így a létszámfölény miatt elsöpörhetik a ateljes frontvonalat és döntő győzelmet arathatnak. A támadás a Tolmin és az Adriai-tenger közti frontvonalon indult meg, az olaszok több ideiglenes hidat létesítettek, így megkönnyítve az előrenyomulásukat. Északon, a Bainsizza-fennsíkon Capello tábornok vezette 2. olasz hadsereg áttörte a Boroevic vezette monarchiabeli erők frontvonalát, elválaszották egymástól a Monarchia csapatait. Az olaszok kezére jutott Mount Santo erődje is. Az olaszok északon aratott győzelmének azonban stratégiai jelentősége nem volt, a XI. isonzói csata kitűzött célját nem sikerült megvalósítani: Trieszt elfoglalását. Az olaszok szeptember 12-én leállították az offenzívát, az ideiglenesen elfoglalt területekről nagyrészt kivonultak.

Eredmények

Habár nagy létszámfölényban harcoltak az olasz erők, nem tudtak döntő győzelmet aratni a Monarchia csapatai fölött. A területnyeresége a támadásnak jelentéktelen volt és stratégiailag elhanyagolható méretű. Az olaszoknak azonban nem maga a csata végzetes kimenetele, hanem az volt a legnagyobb stratégiai hibájuk, hogy a XI. isonzói csata után nem kezdték meg egy újabb isonzói-csata előkészítését. Az olasz hadvezetés 1917-ben nem akart újabb csatát a Monarchia erőivel, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai olyannyira legyengültek a XI. isonzói csata után, hogy egy újabb olasz támadásnak nem tudtak volna ellenállni. Az olaszok másik taktikai hibája az volt, hogy nem ismerték fel, hogy a keleti fronton a korábban indított Kerenszkij-offenzívát a Monarchia erői feltartóztatták és megkezdték előrenyomulásukat Oroszország belseje felé. 1917 szeptemberére a keleti front gyakorlatilag megszűnt és a Monarchia jelentős erőket tudott átcsoportosítani 1917 őszén az olasz frontra. Ez a létszámnövekedés lehetővé tette, hogy az eddig csak védekező monarchiabeli csapatok ellentámadást indítsanak az olasz fronton.

 

 

 

 

I. Kara Killisse-i csata

Az I. Kara Killisse-i csata (I. világháború)

A kaukázusi front.
Konfliktus: Kaukázusi front
(I. világháború)
Időpont: 1915. augusztus 4. – 1915. augusztus 15.
Helyszín: Kara Killisse
Eredmény: Orosz győzelem
Szembenálló felek
Orosz Birodalom  Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics
Baratov tábornok
Abdul Kerim pasa
Szembenálló erők
22,000 ?
Veszteségek
? 16,000

Az I. Kara Killisse-i csata a kaukázusi front egyik csatája volt az I. világháborúban az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom csapatai között. A csatára 1915 nyarán, Kara Killisse (magyarul: „Fekete templom”) város közelében került sor. Az Oszmán Birodalom hadserege elvesztette a csatát és visszavonult a vereség után.

A csata

A malazgirti csata után az orosz erők Oganovski tábornok irányítása alatt észak felé vonultak vissza, Baiburt térségébe. 1915. augusztus elején Judenics tábornok, a kaukázusi orosz erők főparancsnoka 22 000 kozák lovast és gyalogost gyűjtött össze Tahir körül és megkezdte a támadást a törökök ellen Kara Killisse városához közel. A török katonák a hadoszlopaikat elhagyták, totális fejetlenség uralkodott a csapatok soraiban. Abdul Kerim nem tudta irányítani a hadseregét, a katonák szétszéledtek. Az orosz győzelem nem volt kérdéses, elfoglalták Kara Killisse városát.

Eredmények

Az orosz veszteségekről nem maradtak fenn adatok, a törököknél 6000 ember eltűnt, és 10 000 ember megsebesült vagy maghalt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Kara Killisse-i csata

II. Kara Killisse-i csata (I. világháború)

A kaukázusi front.
Konfliktus: Kaukázusi front
(I. világháború)
Időpont: 1918. május 25. – 1918. május 28.
Helyszín: Kara Killisse
Eredmény: Örmény győzelem
Szembenálló felek
Örményország  Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Garegin Ndzseh
Movses Silikyan
Szembenálló erők
Veszteségek

A II. Kara Killisse-i csata a kaukázusi front egyik csatája volt az I. világháborúban, mely az Oszmán Birodalom és az újonnan megalakult, független Örményország között zajlott le. A csatában az örmények kerekedtek felül. A harcra 1918. május 25. és május 28. között került sor Kara Killisse (magyarul: „fekete templom”) város környékén. A csata során az örmény csapatokat Movses Silikyan vezette, és a győzelemmel sikerült satbilizálni Örményország függetlenségét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Malazgirti csata

A malazgirti csata (I. világháború)

A kaukázusi front.
Konfliktus: Kaukázusi front
(I. világháború)
Időpont: 1915. július 23. – 1915. augusztus 1.
Helyszín: Malazgirt
Eredmény: Ottomán győzelem
Szembenálló felek
Orosz Birodalom Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Oganovszki tábornok Kerim Abdul pasa
Szembenálló erők
8,000 ? 40,000 ?
Veszteségek
7,000 ? 6,000 ?

A malazgirti csata a kaukázusi front egyik csatája volt az I. világháborúban 1915-ben, az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom csapatai között. A csatát a törökök kezdték meg, hogy visszafoglalják a Van-tó körüli, korábban orosz kézre került területeket.

Előzmények

Miután 1915 májusában az oroszok elfoglalták Van várost, csapataikat Malazgirt város erődjébe vonták vissza. Előkészítettek egy átfogó, Oszmán Birodalom elleni támadást, mely során az orosz csapatok mélyen benyomulnának török területekre. A törökök azonban még az orosz támadás és csapatösszevonás előtt megtámadták Malazgirt erődjét 1915. július 23-án.

A csata

A csata meglehetősen egyenlőtlen létszámú volt, a török csapatok csaknem ötször annyian voltak mint az oroszok. 1915. július 26-án az oroszok kitörtek.

 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Időpont
 
Számláló
Indulás: 2006-11-18
 
Chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Bannerek

 
Szavazás
Szavazzatok a legjobbra!
Melyik középkori országban éltél volna?

Francia királyság
Német-Római birodalom
Magyar királyság
Lengyel királyság
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Elérhetőségem
 
Linkek
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal