AJÁNLOM AZ OLDALT

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Menü

Világtörténet

Hazánk történelme

Ókori Róma

NRB

OMM

Sportesemények

II. világháború

	Dolgozatra készülni
Tartalom

	Dolg.-ra készülni
Tartalom

Magyar uralkodók listája

Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található.

Név

Uralkodás

Megjegyzés

Árpád-ház

Fejedelmek kora

Álmos

szül. 820 körül

Egyek és Emese fia (?)

Árpád

kb. 895–907

Álmos vezér fia

Nem tisztázott fejedelmi hatalom. Kb. 907-947: Tarhos, Levente, Zolta/Zsolt, vagy Szabolcs

Fajsz/Falicsi

kb. 947–955

Taksony

kb. 955–972

Árpád unokája, az augsburgi csata után lett fejedelem

Géza

kb. 972–997

Taksony fia

Vajk (a késõbbi I. István)

997–1000

Géza fia, anyja: az erdélyi gyula lánya, Sarolta

István királlyá koronázásával megszületik a Magyar Királyság.

I. (Szent) István

1000/1001–1038

Géza fia

Orseolo Péter

1038–1041,
1044–1046

A velencei dózse fia, István unokaöccse

Aba Sámuel

1041–1044

István sógora vagy unokaöccse

I. András

1046–1060

Taksony dédunokája, István Vazul nevû unokaöccsének fia

I. Béla

1060–1063

András öccse

Salamon

1063–1074

András fia

I. Géza

1074–1077

Béla fia

I. (Szent) László

1077–1095

Géza öccse

(Könyves) Kálmán

1095–1116

Géza fia

II. István

1116–1131

Kálmán fia

II. (Vak) Béla

1131–1141

Géza unokája, Kálmán Álmos nevû öccsének fia

II. Géza

1141–1162

II. Béla fia

III. István

1162–1172

II. Géza fia

II. László

1162–1163

ellenkirály, II. Géza öccse

IV. István

1163

ellenkirály, II. Géza öccse

III. Béla

1172–1196

III. István öccse

Imre

1196–1204

III. Béla fia

III. László

1204–1205

Imre fia

II. András

1205–1235

Imre öccse

IV. Béla

1235–1270

II. András fia

V. István

1270–1272

IV. Béla fia

IV. (Kun) László

1272–1290

V. István fia

III. András

1290–1301

II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház.

„Interregnum” (vitatott legitimitású királyok) Valójában az egyes tartományurak (más néven kiskirályok) hatalma oly mértékben megnõtt, hogy a királyi uralom jelképessé vált. Ilyenek voltak: Csák Máté, Aba Amadé, Borsa Kopasz, Kõszegi Henrik, Kán László, Baboniè István, stb.
Vencel (László)	1301–1305	a Pøemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), IV. Béla ükunokája leányágon.
Ottó	1305–1307	a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, IV. Béla unokája leányágon.

Anjou-ház

I. Károly (Károly Róbert)

1301/1308/1310-1342

Az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója. Már 1301-ben megkoronázták, de a tényleges hatalmat csak 1308-tól tudta gyakorolni. Legitim koronázásra 1310-ben került sor. Innen számítjuk az Interregnum végét. V. István dédunokája leányágon. Õ maga a Károly nevet használta.

I. (Nagy) Lajos

1342–1382

Károly fia, 1370-tõl Lengyelország királya.

Mária

1382–1395

Lajos lánya, ténylegesen csak 1387-ig, Zsigmonddal kötött házasságáig uralkodott.

II. (Kis) Károly

1385–1386

Nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja, V. István ükunokája leányágon. Merényletnek esett áldozatul.

Vegyesházi királyok (Luxemburgi, Habsburg, Jagelló, Hunyadi)

Luxemburgi Zsigmond

1387–1437

Mária férje, német király (1410-1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437)

Albert (Habsburg)

1437–1439

Zsigmond veje, cseh és német király (1438-1439)

I. Ulászló (Jagelló)

1440–1444

III. Ulászló néven lengyel király (1434–1444) is, a várnai csatában esett el.

V. László (Habsburg)

1440/1444–1457

Albert utószülött fia, kiskorúsága idején Hunyadi János kormányzó.

I. Mátyás (Hunyadi)

1458–1490

Hunyadi János kisebbik fia.

II. Ulászló (Jagelló)

1490–1516

Cseh király (1471-1516).

II. Lajos (Jagelló)

1516–1526

II. Ulászló fia, a mohácsi csatában esett el.

A török hódoltság kora.
Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követõen elõbb kettõ, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középsõ, Hódoltságnak nevezett része került török megszállás alá. Északon és Nyugaton az ún. Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekbõl jött létre elõbb a keleti Magyar Királyság , majd az 1570-es speyeri szerzõdéssel az Erdélyi Fejedelemség.

Név	Uralkodás	Megjegyzés
Királyi Magyarország
Habsburg-ház
I. Ferdinánd	1526–1564	II. Lajos sógora, az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerzõdés alapján formált jogot a magyar trónra. Cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564).
Miksa	1564–1576	I. Ferdinánd fia. II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576).
Rudolf	1576–1608	Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1576–1612).
II. Mátyás	1608–1619	Német-római császár és cseh király (1612–1619).
II. Ferdinánd	1619–1637	Német-római császár és cseh király (1619–1637).
III. Ferdinánd	1637–1657	II. Ferdinánd fia. Német-római császár (1637–1657).
I. Lipót	1657–1705	III. Ferdinánd fia. Német-római császár (1657–1705).

Név	Uralkodás	Megjegyzés
keleti Magyar Királyság
Szapolyai János	1526–1540	Korábban erdélyi vajda.
János Zsigmond	1540–1570	Szapolyai János fia, választott király.
Izabella királyné	1556–1559	Szapolyai János özvegye, János Zsigmond anyja.

Név	Uralkodás	Megjegyzés
Erdélyi Fejedelemség (1)
János Zsigmond	1570–1571	.
Báthory István	1571–1586	Lengyel király (1576–1586).
Báthory Zsigmond	1588–1597, 1598–1599, 1601–1602	Báthory István unokaöccse, többször is lemondott majd visszatért.
Báthory András	1599
Székely Mózes	1603
Bocskai István	1605–1606	Magyarország választott fejedelme (1605).
Rákóczi Zsigmond	1607–1608
Báthory Gábor	1608–1613
Bethlen Gábor	1613–1629	Magyarország választott királya (1620).
Brandenburgi Katalin	1629–1630	Bethlen Gábor özvegye, lemondatták.
Bethlen István	1630
I. Rákóczi György	1630–1648	Rákóczi Zsigmond fia.
II. Rákóczi György	1648–1657, 1658-1659, 1659–1660	I. Rákóczi György fia.
Rhédey Ferenc	1657–1658
Barcsay Ákos	1658–1660
Kemény János	1661–1662
I. Apafi Mihály	1661–1690
II. Apafi Mihály	1690	I. Apafi Mihály fia, választott fejedelem.

Thököly Imre a bujdosók vezéreként elõbb Felsõ-Magyarországon hozott létre önálló államot (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettõt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború gyõzelmei mindkettõtõl megfosztották.

II. Rákóczi Ferencet az általa vezetett szabadságharc (1703–1711) során elõbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlõ fejedelmének választották (1705). Az ónodi országgyûlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.

A Habsburg-birodalom részeként.
Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683–1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettõ élén a Habsburg uralkodó állt.

Név

Uralkodás

Megjegyzés

Habsburg-ház

I. József

1705–1711

I. Lipót fia.

III. Károly

1711–1740

I. József öccse.

Mária Terézia

1740–1780

III. Károly lánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia férjével, Lotharingiai Ferenccel megalapította a Habsburg-Lotharingiai-dinasztiát.

Habsburg–Lotharingiai-ház

II. József

1780–1790

Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc fia. Nem koronáztatta meg magát. („Kalapos király”)

II. Lipót

1790-1792

II. József öccse.

I. Ferenc

1792–1835

II. Lipót fia.

V. Ferdinánd

1835–1848

Ferenc fia

1848-49-es forradalom és szabadságharc.

1849. április 14-én a debreceni országgyûlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát. Ezt követõen Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.

Ferenc József

(1848)1867–1916

V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetõzéseként koronázták meg.

IV. Károly

1916–1918

Ferenc József unokaöccse, az ENSZ magyar képviselõjének, Habsburg Ottónak az apja.

1918. november 13-án IV. Károly lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották a Népköztársaságot. Az õszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után visszatérõ ellenforradalmi rendszer elõbb helyreállította a királyságot, aminek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választotta Horthy Miklóst, majd 1921. november 6-án kimondta – immár végleges érvénnyel – a Habsburg-ház trónfosztását.

Naptár

2024. Április