Hogyan állítsam össze étrendjét, és hányszor kínáljam meg egy nap?
Egy megfelelő étrend kialakításánál figyelembe kell vennünk a tengerimalac korát, testsúlyát, és egészségi állapotát. Széna és víz állandóan legyen előtte. A tavasztól őszig terjedő időszakban általában naponta háromszor ajánlott etetni. Teljes értékű tengerimalactápot naponta egyszer kapjon (a magkeverékről, s ennek adagolásáról az Etetés oldalon található információ). A frissen szedett zöld fű mellett egyszerre csak egy bizonyos zöldfélével vagy gyümölccsel kínáljuk meg. Étrendjét érdemes úgy összeállítani, hogy sose kapjon egyféléből sokat (úgy adagoljuk, hogy kb. 1 óra alatt elfogyjon), s ugyanazt a zöldfélét, gyümölcsöt ne adjuk gyakran, így étrendje változatos lesz. A téli időszakban napi két etetés elegendő egy tengerimalac számára.
Számtalan, egymásnak ellentmondó tanácsot kaptam a zöldfélékkel való etetésről (hámozzam meg az uborkát, ne adjak a tengerimalacnak karalábé levelet, mert hasmenést okoz stb.).
A piszkos vagy permetezett zöldfélék, gyümölcsök okozhatnak hasmenést, ill. mérgezést. Hasmenés léphet fel abban az esetben is, ha egy adott zöldfélét, gyümölcsöt nagy mennyiségben (vagy nagyon gyakran) kap. Az uborkát nem érdemes meghámozni, mert így a tengerimalacunkat igen sok C-vitamintól fosztjuk meg. Akár karalábé leveléről, akár másról volna szó, egy adott zöldfélét, gyümölcsöt sose adjunk nagy mennyiségben (vagy túl gyakran). Tegyük változatossá étrendjét.
Hogyan állapíthatnám meg tengerimalacom nemét?
Tengerimalacnál a nem megállapítása kissé bonyolult, de nem lehetetlen. A hím heréje nem mindig látható, ezt képes a hasfalba behúzni (pozíciója változó, elhelyezkedhet a herezacskóban, a hasfalban, vagy valahol e két rész között), ezért i betűhöz hasonló nemi szervének azon részét, amely a betűn lévő ponthoz hasonló, két ujjunkkal gyengéden közrefogjuk, majd óvatosan kicsit megnyomjuk. Ha hím, a nyomás hatására hímvesszője láthatóvá válik. Ez a művelet nem mindig megbízható, nagyon kicsi kölykök, vagy idős hímek esetében előfordulhat, hogy a hímvessző ezen eljárás során sem látható, ezért a legbiztosabb módszer az, ha egy állatorvost, vagy egy hozzáértő személyt kérünk fel arra, hogy megállapítsa tengerimalacunk nemét.
A nőstény nemi szerve (vulva) az Y betűhöz hasonló. Ha e nyílást kissé széthúzzuk, közvetlenül a hüvely fölött egy, a hüvelyt eltorlaszoló membrán (hártya) látható. Ovuláció és ellés idején e membrán feloldódik, szabad utat biztosítva a megtermékenyítésnek, illetve az ellésnek, majd e folyamatok után - a következő peteérésig/fialásig - ismét eltorlaszolja a hüvelynyílást.
Érdekesség: a hüvelyt takaró membrán nemcsak ovuláció és ellés idején, hanem a vemhesség korai szakaszában, a vemhesség 20. és 25. napja közötti időszakban is feloldódik (forrás - J. Smallwood: "A guided tour of veterinary anatomy: domestic ungulates and laboratory mammals."), ekkor azonban a nőstény nem ovulál, vagyis nem fogékony (álösztrusza van).
Azt hallottam, hogy a hím tengerimalac udvarlás közben néha igen kellemetlen szagú lehet. Mi váltja ki ezt a szagot?
E kellemetlen szagot két mirigy által termelt váladék okozza, ezek a végbélnyílás alatt, egy kitűrhető, izmos falú zacskó (anal sac, perineal sac) mélyében helyezkednek el, s csak akkor érezhető, ha a nemileg érett hím izgalmi állapotba kerül. Leginkább a még meg nem hódított, vagy hosszabb idő után viszontlátott társát jelöli meg, így vonva magára a figyelmet.
Megjegyzés: A tengerimalacok közötti kommunikáció elsősorban a szagok alapján történik. A hím nemcsak a végbélnyílás alatti mirigyek (perineal glands) váladékával jelöli meg társát/társait, területét. Közvetlenül a farokcsont fölött - egy igen kis felületen - egy zsíros, kissé ragacsos váladék is kitapintható, ez egy kivezetőcsővel bíró mirigytől (supracaudal gland) származik, a csoportban a hím státusa ennek szaga által biztosított (hátsó felét a földön csúsztatva, és/vagy himbáló mozgással társához/társaihoz dörzsölve terjeszti szét). A tengerimalacok egymást a szagokról ismerik fel, mindegyik csoportra (fészekre) más-más szag jellemző.
A tengerimalac hátsó felén, a szőrében megkeményedett csomót fedeztem fel. Mi lehet ez, és hogyan tudnám eltávolítani?
Azon tengerimalacnál, amelyik izgalmi állapotba kerül, előfordulhat, hogy a megszáradt és megkeményedett ondófolyadék a saját, vagy a társa szőrébe ragad.
Jó tudni! A hím tengerimalac - számos rágcsálóhoz hasonlóan - a fedezés pillanatában, mindjárt közvetlenül utána, kopulációs dugót "helyez" a nőstény hüvelyébe. A szinte azonnal megalvadó anyag egy ideig (néhány órát, napot) a hüvelyben marad, majd később kihull, a hím így gátolja meg azt, hogy egy esetleges vetélytárs befedezhesse a nőstényt. Az ún. vaginális dugó egy koaguláló mirigy váladékának "köszönhető", az ondófolyadékot termelő mirigy váladékának egy részével keveredve pillanatok alatt megalvad.
Ha mód van rá, a megkeményedett csomót érdemes a szőrből eltávolítani (kivágni).
Igen ritkán előfordulhat, hogy izgalmi állapotában a tengerimalac hímvesszője a szőrbe beragad és képtelen azt visszahúzni. Ez igen fájdalmas a számára, szerencsétlen esetben akár a vizelet ürítését is gátolhatja. Ilyen esetben e helyen meleg szappanos vízzel meg kell mosnunk, s az érintett részt körömvirág-olajjal óvatosan, gyengéden be kell kennünk (fertőzés esetén a tengerimalacot orvoshoz kell vinnünk).
A körömvirág - más nevén calendula officinalis - gyógynövény, nagyszámú kórokozóra gyakorolt hatása kísérletileg igazolt. Gennyes bőrgyulladások, sebek kezelésére használják. A szárított virágokat közvetlenül a felhasználás előtt, egy-két óráig meleg helyen tartják, majd étolajjal áztatják (csak annyi olajat használnak, hogy jól átitassák a virágokat), hat óra hosszat állni hagyják, az olajos részt letöltik - esetleg kipréselik -, és 5-10-szer annyi, zsírtartalmú kenőccsel összekeverik (forrás: Rácz G.; Rácz-Kotilla E.; Laza A. (1984): Gyógynövényismeret).
Egy hím tengerimalac mikor válik nemileg éretté?
A serdülőkor a hím tengerimalacnál 56-70 napos korban áll be. Serdülő hímnek általában a 10 hetes malac mondható, ekkor már vannak ondósejtek az ondófolyadékban. A szakirodalom szerint a malac csíramirigyei, a herék az ondószálakat normál mennyiségben kb. 14-19 hetes korban termelik meg, a hím e kortól mondható szexuálisan fejlettnek (ez nem jelenti azt, hogy hamarabb nem lehet nemzőképes).
Egyesek szerint a nőstény tengerimalacot nem szükséges a hímtől különválasztani, mert ösztönszerűen érzi, mikor megfelelő a számára egy vemhesség. Bármennyit is udvarolna egy hím, ha a nőstény nem akarja, nem fogja engedélyezni ennek közeledését. Valóban igaz ez az állítás?
A nőstény tengerimalac csak ovulációja idején engedélyezi egy hím közeledését. E tény nem jelenti azt, hogy egy vemhesség bármikor megfelelő a számára. Mivel első ovulációja a születésétől számított 30. és 134. nap bármelyikén jelentkezhet, akár egy korai (testi felépítését tekintve fejletlen) időszakban is vemhessé válhat. Ugyanígy közvetlenül az ellést követően is megtermékenyülhet, mert ovulációja mindjárt az ellést követő első néhány órában jelentkezhet, ezért elmondható, hogy a fenti kijelentésnek csak a második fele helytálló, vagyis a nőstény nem engedélyezi a hím közeledését, ha nincs ovulációja. Ha mindenképpen szaporítani akarjuk, tudnunk kell, hogy a túl korai, vagy a túl gyakori vemhesség a tengerimalac szervezetére káros.
Vemhességi toxikózison szerencsésen átesett tengerimalac fedeztethető-e újra?
Ez egy igen nehéz kérdés, mert nem lehet tudni, milyen lesz a következő vemhesség. Ha tenyészállatról van szó, és fontos, hogy valamilyen tulajdonságot továbbörökítsen, előfordulhat, hogy a további almoknál (elléseknél) nem lesz gond, de nem érdemes kockáztatni az életét, ha kedvenc vagy kiállítási malac.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
