Ezt a "dalt" kedves Fürgeláb társammal költöttük. Úgy íródott, hogy ücsörögtünk a nyert nyaralás 1ik napján a hintában, és unatkoztunk, és egyszer csak elkezdtük. Ez született belőle:

Én egy fehérfejű réti sas vagyok.(uhúuhúúhúú)
Messze-messze szárnyalok.(uhúuhúúhúú)
Messze azért szárnyalok,(uhúuhúúhúú)
Mert én egy fehérfejű réti sas vagyok.(uhúuhúúhúú)

Én egy barátságos sárkány vagyok.(uhúuhúúhúú)
Soha senkit föl nem falok.(uhúuhúúhúú)
Mindenki a barátom,(uhúuhúúhúú)
Mert én egy barátságos sárkány vagyok.(uhúuhúúhúú)

Én egy tengeri cápa vagyok.(uhúuhúúhúú)
...
Csak azért nem fallak föl,(uhúuhúúhúú)
Mert én egy tengeri cápa vagyok.(uhúuhúúhúú)

Én egy sarki jegesmedve vagyok.(uhúuhúúhúú)
Mézzel nem táplálkozom.(uhúuhúúhúú)
Azért zabálok sok halat,(uhúuhúúhúú)
Mert én egy sarki jegesmedve vagyok.(uhúuhúúhúú)

...

Egyes részek kipontozásáért az emlékezetem a tettes. Először csak ez a ngy versszak íródott, de később lett még több is, csak azokra egyálltalán nem emlékszem.

Az uhogásért az a felelős, hogy Fülesbaglyok lévén bagoly ésszel gondolkoztunk, és valami bagylosat akartunk beletenni. Köszönet érte becses névadónknak: