Emlékezzünk XXIII. János pápa szavaira

Emlékezzünk XXIII. János pápa szavaira, melyek amikor elhangzottak, bizonyára az isteni kinyilatkoztatás elementáris erejével hatottak a hallgatóságra. E szavakat a második Vatikáni Zsinat megnyitó beszéde keretében mondta, melyet ő hívott életre. E beszéd, melynek egy részlete e szöveg, röviddel «hirtelen» halála előtt hangzott el 1962. július 1-én.

"...A szemináriumokban alig tanítanak retorikát, és a híveknek végig kell kínlódniuk az újonnan fölszentelt papok szánalmas prédikációit és naív, jámbor meséit. Fejük teletömve csupa spekulatív dogmával, az Ószövetség időszerűtlen, máris megcáfolt, antropomorf nacionalizmusával. Ezek a szegény megtévesztettek igencsak beleizzadnak, ha ki akarják mindebből hámozni az Isten mindenkire kiterjedő szeretetét, a népeknek adott természetes jogokat és a krisztusi univerzalitást.

A papok még mindig egy hamis, ókori nívón mozognak, pedig a pozitív tudományok, az archeológia, az embertan, a geológia és nem utolsó sorban az újrafölfedezett sumér proto-Biblia mindent az igazság fényében megmagyarázott. Senki sem érti ezt a maradi és máris halott ótestamentumi fontoskodást, mely nagyobbrészt egy eltűnt népektől összelopkodott és átírt ókori hagyományból ered. Egyszóval: egyfajta régimódi júdaizmushoz vagyunk kötve, és látszólag Krisztus, Isten Fia számunkra nem elég...."

Továbbította:
Nagy Norbert, London