Magyarország

Szabadság Alkotmánya

ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága

MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága

HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei

NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

Annak  a Küldetésnek a teljesítéseként, amelyben a Teremtő kegyelme a Szent Koronával az Istenszülő feladatának részesévé tette az egyetemes magyarságot,

annak   a kötelességnek a teljesítéseként, amellyel a Teremtő az Istenszülő feladata ránk kegyelmezett részének hagyományainkban alapuló visszaállításával bízott meg bennünket, és

annak   a felismerésével, hogy az Istenszülő ránk kegyelmezett feladatai teljesítését akadályozó erőszak nemzetünk és az emberiség végveszélyét jelenti,

kinyilvánítjuk, és ez által Alkotmányként törvénybe iktatjuk azon akaratunkat, hogy

Magyarország Szabadság Alkotmányát

életünket, az anyagtalan- és az anyagi élő- és élettelen világgal való kapcsolatainkat örökké és változtathatatlanul meghatározó, alapvető értékrendjeként

jogfolytonosságába visszahelyezzük.

Akaratnyilvánításunkkor

az a hit    sugallta tettünket, hogy a Föld, a Levegő, a Víz és a Tűz, mint a négy életfeltétel-meghatározó alapelem, magában foglalja az anyag - Lélek Fénye által vezetett - uralásának és alakításának feltételeit, így ezek tiszteletben tartása minden emberi fejlődés alapja, 

az a hit    irányította szándékunkat, hogy az anyagtalan- és anyagi világ egységének visszaállítása az emberiség továbbélésének alapfeltétele,

az a hit    vezetett bennünket, hogy a szabadság alapja minden anyagtalan-, valamint anyagi élő és élettelen Teremtmény iránti szeretet, valamint őseink emberi társadalmat meghatározó értékeihez való hűség.

Akaratunk és hitünk szerint

Magyarország

a Szent Korona Országa, amely a Boldogasszony örök oltalma alatt él, és szerves egységben létezik az emberiség egészével.  
ELSŐ RÉSZ

Az állam szabadsága

1. §

(1)     Magyarország örökké szabad.

(2)     Az állam szabadsága

a./   a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,

b./   a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,

c./   a társadalmi berendezkedés meghatározásának,

d./   a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,

e./   a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának

minden más államtól való függetlenségét jelenti.

(3)     Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.

MÁSODIK RÉSZ

A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

(1)     A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2)     A Szent Korona tagja:

a./   az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./   az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek[1].

(3)     Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4)     Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5)     A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6)     A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:

a./   nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./   nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./   sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

HARMADIK RÉSZ

A szabadság feltételei

3. §

(1)     Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

(2)     A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.)   Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.)   Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.)   Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. §

(1)     Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

(2)     Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet

a./   magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,

b./   Magyarország területén,

c./   a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése

hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3)     Csak olyan tevékenység végezhető, amely

a./   eredménye (termék vagy szolgáltatás),

b./   a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,

c./   a tevékenység végzése során keletkezett hulladék

nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

NEGYEDIK RÉSZ

A szabadság védelme

5. §

(1)     Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2)     A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./   az állam szabadságának,

b./   a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./   a birtoklás szabályának,

d./   a vendégjog szabályainak,

e./   a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

6. §

Alaptörvény

(1)     Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.

(2)     Alaptörvény alkotási alapelvek

a./   Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.

b./   Jogok és kötelezettségek összhangja.

c./   A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).

d./   Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.

e./   A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme.

Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg 

-   a bölcseleti (filozófiai) alapot - kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás;

-   politikai alapot - kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben;

-   gazdasági alapot - kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel - pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen (illegális) gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.

(3)     Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.

(4)     Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja.

7. §

Alaptörvény szintű főtörvények

(1)     Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket:

a./   „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,

b./   „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,

c./   „Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.

(2)     Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja.

8. §

Egyéb jogszabályok

Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatásozott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni.

9. §

Hatályba léptetés

(1)     Magyarország Szabadság Alkotmányát a jogfolytonosságot visszaállító Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés helyezi hatályba.

(2)     Magyarország Szabadság Alkotmánya Isteni eredetű, ezért azt semmilyen hatalom nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül.