Michael és Ralf Schumacher. Nem õk az elsõ és az egyetlen testvérpár, amely bekerült az autósport királykategóriájába, mégis sok tekintetben történelmet írtak: Õk az elsõ testvérpár, melynek mindkét tagja nyert Forma-1-es futamot - a 2004-es szezon végéig Ralf hatot, Michael pedig nyolcvanhármat. Õk az elsõ testvérpár melynek mindkét tagja egyszerre állhatott a dobogóra egy Forma-1-es verseny után. Õk az elsõ testvérpár, amelynek sikerült kettõs gyõzelmet aratnia. És õk az elsõ testvérpár, amelynek idõmérõ edzésen mindkét tagja az elsõ sorba kvalifikálta magát.

Ralfot gyakran éri az a vád, hogy "csak a neve miatt van a Forma-1-ben", de legalábbis, hogy nem ülne a Williamsben, ha nem lenne Schumacher. Az én személyes véleményem az, hogy Ralf valóban nincs azon a szinten versenyzõként, mint bátyja, ám ez nem jelenti azt, hogy nem állja meg a saját jogán is a helyét a királykategóriában. Végeredményben nem a bátyja nyerte meg azt a hat versenyt helyette!

De vajon a Forma-1-ben lenne-e egyáltalán, ha nem lenne Michael? Erre nagyon nehéz választ adni, hiszen Ralf kétségtelenül sokat profitált bátyja nevébõl és kapcsolataiból. Például menedzserük, Willi Weber elõször Michaelre bukkant rá és rajta keresztül figyelt fel Ralfra is. Nyilvánvaló, hogy a Schumacher név miatt jobban odafigyeltek rá az alsóbb kategóriákban, s könnyebben tudott elõre jutni. Ugyanakkor interjúkban azt is elmondta, hogy a név nemcsak elõny lehet, hanem sokszor plusz teher is. Egy "névtelen" versenyzõvel szemben nem támasztanak olyan nagy elvárásokat, mint azzal szemben, aki valamilyen "nagy elõdöt" (apát, testvért) próbál követni. Hasonló problémákkal küzdött annak idején Jacques Villeneuve vagy Damon Hill is.
"Mindig máshogy ítéltek meg, mint más korombeli fiatal srácot, mert én Michael Schumacher testvére vagyok, úgyhogy mást, jobbat vártak tõlem." - mondta errõl Ralf a GPX magazinban 1998-ban.

Ma sem sokkal jobb Ralf helyzete, hiszen testvére egy hétszeres világbajnok, így árnyékából futamgyõzelmei ellenére sem tudott kilépni - újra és újra szembe kell néznie az összehasonlításokkal, amelyekben rendre alulmarad.

Ez azonban nem keseríti meg kettejük kapcsolatát! Michael és Ralf mindig is jó testvérek voltak - bár a korkülönbség miatt (6 és fél év) gyermekkorukban különbözött baráti társaságuk és érdeklõdési körük - természetesen a gokartozás kivételével. Ralf nagyon korán - már két és fél évesen! - követte bátyját a versenypályára és ahogy írta 2002 júliusában a Bildben: "Akkoriban Michael volt a példaképem természetesen. Olyan nagy gokartversenyzõ akartam lenni, mint õ, olyan gyors akartam lenni, olyan sok trófeát akartam, mint amennyi neki volt. Tulajdonképpen többet akartam."

Természetesen bármilyen jó is egy testvéri viszony, az sosem lehet teljesen mentes a konfliktusoktól. Különösen ha két autóversenyzõrõl van szó, akik egy versenysorozatban küzdenek egymás ellen. Michael és Ralf pályafutásában is voltak már összezördülések, szakmai nézeteltérések. Ezek azonban sosem vezettek tartós viszályhoz és Michael szerint soha nem is fognak - annál sokkal erõsebb a testvéri kötelék.